Gazdaság

Folytatódhat a kamatemelés

Hétindító. A szeptemberi infláció a vártnál magasabb lett, a növekvő világpiaci energiaárak is kockázatot jelentenek

Valószínűsíthető a kamatemelés a jegybank részéről a keddi kamatdöntő ülésen, csupán a mértéke nem dőlt még el. Az Eurostat nemzetközi piaci második negyedéves költségvetési adatokat, augusztusi építőipari adatot, illetve szeptemberi inflációs adatot közöl.

A hét legfontosabb eseménye a keddi kamatdöntés lesz – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Kifejtette, a monetáris tanács ülésén további szigorításra számíthatunk, amelyet az inflációs adatok és a várható inflációs folyamatok indokolnak. A kamatemelés mértéke a monetáris tanács korábbi jelzésének megfelelően tizenöt bázispont lehet, ekkora emelés esetében várhatóan nem történik majd érdemi mozgás a forint árfolyamában, mivel a piac ezt már beárazhatta.

A szeptemberi infláció ugyanakkor az MNB által vártnál magasabb lett, és a növekvő világpiaci energiaárak is kockázatot jelentenek, így nem kizárt ennél jelentősebb, harminc bázispontos emelés sem – mutatott rá Regős Gábor. A most keddi emelést novemberben hasonló mértékű követheti, de nem kizárt, hogy decemberben a jegybank az új inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan nagyobb szigorítást hajt majd végre – tette hozzá.

Pénteken jelennek meg a költségvetés részletes szeptemberi adatai. A hiány számszerű adatát a gyorstájékoztatóból már ismerjük, ennek értéke magas, 391 milliárd forint volt, ugyanakkor az első kilenchavi 2292 milliárd forintos pénzforgalmi hiány még messze van az év egészére tervezett 4022 milliárd forinttól, így év végén várhatóak egyszeri kiadások.

A részletes tájékoztatóból megtudhatjuk majd, hogy miből állt össze a szeptemberi hiány – itt vélhetően a kiadási oldal magas szintje lehet a magyarázat, hiszen a gyors gazdasági növekedés a bevételekre pozitívan hat – mutatott rá Regős Gábor.

Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat második negyedéves költségvetési adatokat, augusztusi építőipari adatot, illetve szeptemberi inflációs adatot közöl. Ezek közül a mostani helyzetben talán az inflációs adat a legizgalmasabb, bár itt az eurózónára vonatkozóan már rendelkezünk előzetes becsléssel. Az előzetes adatok szerint az infláció az eurózónában szeptemberben 3,4 százalékra gyorsult, amiben nagy szerepe van az energiaárak 17,4 százalékos növekedésének, amely a teljes fogyasztói kosár majd 10 százalékát adja. Vélhetően az Európai Unió egészét is hasonló folyamatok jellemezték.

A következő időszakban az Európai Unió-ban és az eurózónában is gyorsulhat az infláció tekintettel a világpiaci energiaárak emelkedésére, amely gyorsan beépülhet a fogyasztói árakba is, hiszen az országok többségében, ellentétben Magyarországgal, az energia nem hatósági áras termék.

Kapcsolódó írásaink