A lakosságnak kerülne sokba a klímavédelem

Európán belül Magyarország egyike annak a két tagállamnak, ahol az elmúlt két évben is csökkent a lakossági gáz- és áramár (rezsi), Portugália a másik. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikáiból egyértelműen látszik, hogy Európán belül mintegy két éve Magyarországon az egyik legalacsonyabb az áram és a földgáz ára. Ismert, a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását az Oroszországgal kötött újabb hosszú távú szerződés garantálja. Ez egyben az energiahordozó kedvező régiós árát és az el-látás biztonságát is garantálja, hazánk az elmúlt évekhez hasonlóan most is feltöltötte a gáztározókat.

Magyarország egyike azon hat tagállamnak, ahol 2010 és 2020 között minimum negyven százalékkal tudták csökkenteni a lakossági energiaszegénységet, 23-ról 14 százalékra. Mindez azt is jelenti, hogy a bevételek igen alacsony hányadát fordítjuk rezsiköltségekre, kevesebb a közműhátralék és a késedelmes napok száma is – a mérsékelt árakat többen meg tudják fizetni.

Az európai rezsiválságban Brüsszel felelőssége egyértelmű oly módon, hogy a klímavédelem címszava alatt erőltette az európai hagyományos energiatermelés leépítését. Mindezt úgy, hogy az energiaexportáló országok beruházásai is elmaradtak. A válság előjelei már tavasszal észlelhetőek voltak, ezt mutatta a rekordalacsony tározói szint és az erősödő kereslet, utóbbi egyébként törvényszerű az olyan válságidőszak után, mint a koronavírus-járvány. Az Európát nyersanyaggal ellátó partnerekkel nem történt érdemi egyeztetés.

A brüsszeli bürokraták nem hajlandók elismerni a hibát, sőt az áram és a gáz árát készülnek emelni. Ez óriási felháborodást váltott ki a legutóbbi európai uniós csúcson. Az áremelést klímavédelemnek állítják be oly módon, hogy az úgynevezett európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) ki akarják terjeszteni a közúti közlekedésre, azaz az autókra és az épületekre, a családi házakra és lakásokra is.

Egyértelműen a családokkal és nem a multina-cionális cégekkel szeretnék megfizettetni a klímavédelem költségeit. Mivel az irány elfogadhatatlan, Magyarország a visegrádi országokkal közösen a jövő héten megvétózza a javaslatot az európai uniós csúcson. Timmermans biztos és Brüsszel logikája szerint ugyanis az embereknek kevesebbet kellene autóba ülniük és kevesebbet kellene fűteniük. Ezt pedig egyértelműen az energiaárak emelésével kívánják elérni úgy, hogy a leginkább szennyező multinacionális vállalatok adóterheit nem akarják növelni.