Csak a rezsicsökkentés képes fékezni az elszállt európai energiaárakat

Európában hosszú ideje nem látott magas energiaárakat mérhetünk, ami a teljes ágazatot érinti. A földgáz ára négyszeresére nőtt egy év alatt, az áram ára is majdnem duplázódott. A szén-dioxid-kvóták is jelentősen emelkedtek, hatvan euró tonnánként, ami jelentős árnövekedés – mondta tegnap Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen. Kiemelte, nagy nyomás van az energiaszektoron, a piaci környezet is igazolta a rezsicsökkentés politikáját, amelyeknek köszönhetően Európában idehaza a legalacsonyabb a lakossági gáz- és villamosenergia-ár.

Svédországban nyolcszor annyit kell fizetni a földgázért, mint Budapesten, Bécs vagy Berlin esetében pedig a villamos energia ára kétszer-háromszor magasabb – húzta alá Steiner Attila. Az államtitkár szerint amikor zöldátállásról beszélünk, szempont kell hogy legyen a megfizethetőség és az ellátás biztonsága is. A rezsicsökkentéssel havonta átlagosan 32 ezer forint marad a családok zsebében.

Steiner Attila rámutatott Brüsszel felelősségére: a gáz és az árampiac liberalizációja átmenet nélkül történt meg, a hirtelen drágulás pedig azonnal lecsapódik a lakosságnál. Mindezzel párhuzamosan a hagyományos energiatermelést leépítették. Az államtitkár szerint a zöldítés önmagában helyes lépés  lenne, azonban meg kellene tartani a védelmi vonalakat, amelyeket pont a hagyományos termelési módok, például a gáztüzelésű és az atomerőművek jelentenek.

Az energiaárak drágulása már fél éve tart. Az Európai Bizottság szerdán olyan javaslatcsomagot tett közzé, amely egyértelműen a tagállamokra akarja hárítani a felelősséget. Steiner Attila szerint néhány javaslat fontos ugyan, ilyen például a hidrogéngazdaság szabályozása, azonban a mostani helyzetet nem oldja meg. A kvótakereskedelmi rendszert (idegen nyelvi rövidítése ETS) a közúti közlekedésre és a lakosságra akarják kiterjeszteni, például a lakossági fűtésre. Gázfűtés esetén bizonyos energiamennyiség felett pluszadót fizettetnének, ugyanúgy ahogyan a benzin- és a dízelüzemű járművek használata után. Ez, ha a bizottság tervei változatlan formában valósulnának meg, havonta 4–12 ezer forint pluszkiadást jelentene a háztartásoknak.

Az államtitkár ugyanakkor elmondta, a megfelelő módszer az, ha a kvótakereskedelmi rendszert nem terjesztik ki a lakosságra, hanem zöldátmenetet ösztönző programokat nyújtanak az emberek számára úgy, hogy ne járjon teherrel az átmenet, ami az aránytalan többletráfordítással már nem érné meg.

Steiner Attila beszélt arról is, a hazai baloldal még tovább megy, 2030-tól egyenesen betiltaná a dízelautók használatát. Ehhez képest az Európai Bizottság is megengedőbb, 2035-től tiltanák be az új dízeljárművek értékesítését. Ami az energiapolitikájukat illeti, emlékeztetett, a rezsicsökkentés előtt tizenöt(!) alkalommal adtak engedélyt a baloldali kormányok az energiaárak emelésére, a gáz ára 206, az elektromos áramé pedig 97 százalékkal nőtt nyolc év alatt. A baloldalnak tehát egyértelműen nem a lakosság érdekei álltak a középpontban. Ezenkívül az ész nélküli privatizáció eredményeként a villamosenergia-szektor zöme külföldi kézben volt ekkor – fűzte hozzá Steiner Attila.

A tavaly februárban meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv ezzel szemben megoldásokat kínál, konkrét, közvetlen hatású intézkedéseket. Steiner Attila elmondása szerint ezek három csoportba oszthatók. Egyik ilyen a hulladékkezelés ügye, az illegális lerakatok felszámolása, az egyszer használatos műanyagok betiltása, valamint a körforgásos gazdaság megteremtése.

Másik nagy csoport a megújuló energiaforrások arányának emelése az energiatermelésben: cél, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Ehhez a paksi bővítés, valamint a megújuló energiatermelés felfutása egyaránt szükséges, napenergiából vannak a legjobb adottságaink. A naperőművek kapacitásait 6000 MW-ra kívánják bővíteni, ez három paksi atomerőműnek felel meg. Ez a mostani naperőmű-kapacitás mintegy háromszorosát jelenti.

A karbonmentes villamos energiát szeretnénk hasznosítani a közlekedésben is, ezért a kormányzat húszmilliárd forinttal támogatta elektromos autók vásárlását, és egy zöldbuszprogramot indítottak. Utóbbi programban ezeregyszáz autóbuszt cserélnek majd elektromos meghajtásúra, ami egyben iparfejlesztési stratégiát, hazai gyártókapacitásokat jelent.

Az Európai Unió 750 milliárd forintos helyreállítási hitelkeretet biztosít, amelynek fontos eleme az energetikai komponens, amelynek két fő területe van – sorolta Steiner Attila. Egyik a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózat rugalmasságának megerősítése annak érdekében, hogy a naperőművi energiát be tudja fogadni a hálózat. Erre 103 milliárd forintos uniós támogatás jut, ami a fejlesztések ötvenszázalékos támogatását jelenti.

A másik terület a lakossági napelemes rendszerek kiépítésének támogatása, amelyre pályázati konstrukciót dolgozott ki a tárca, amelyet hétfőn ismertetnek. Ez 158 milliárd forintos támogatási keretet jelent, a nemzeti költségvetési támogatás révén pedig több mint 42 milliárd forint áll majd rendelkezésre, így ez egyben hazánk eddigi legnagyobb klímavédelmi támogatási programját jelenti.

A naperőművi kapacitás komplex csomagot takar, fűtéskorszerűsítést és az energiatárolás kiépítését is jelenti: kevesebb energiát kell vételeznie annak, aki napenergia segítségével meg tudja termelni – a teljes támogatói keret így csaknem 262 milliárd forint. Az államtitkár azt mondta, nem várjuk meg az uniós tárgyalások befejeztét, mivel a tartalmat illetően nincs szakmai vita, a magyar helyreállítási alapból előlegezik meg a költségeket.

Az országos átlagjövedelemnél kevesebbet kereső 35 ezer háztartás kaphat támogatást, közülük 11 600 lesz olyan, amelyik a komplex csomagot veheti igénybe. A beruházásoknak köszönhetően 175 MW napelemes kapacitás jöhet létre, negyedével nőhet a háztartási méretű kis erőművek száma, ami ötvenezer tonnával csökkenti a kibocsátást. Mindezt az állam előfinanszírozza – nyomatékosította az államtitkár.

Steiner Attila a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, nyugat-európai szemmel nézve elfogadhatónak tűnik a háztartások ily mértékű tehernövekedése, azonban itt, a közép-európai régióban elfogadhatatlan, ami egyben a visegrádi országok közös álláspontja is. Hozzátette, nem csupán az energia, hanem az üzemanyagárak is nőttek, mindez pedig nem járult hozzá a klímacélok teljesítéséhez, Németországban sem. Szintén kérdésünkre elmondta még, hogy Brüsszelben folyamatosan támadták a magyar rezsicsökkentést. Azonban a mostani javaslat legitimációjának kérdésességét jól mutatja, hogy a magyar példa nyomán egyre több tagállam nyúl a rezsicsökkentés eszközéhez. Ez ugyanis az egyetlen hatékony eszköz az árak féken tartására.