Gazdaság

Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét

A hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Kiskunhalason, a fejlesztés alapkőletételén.

Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b2), Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter (b4), Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete (b3), Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b5), valamint Font Sándor (b) és Bányai Gábor (b6) fideszes országgyűlési képviselők a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének kiskunhalasi alapkőletételén
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Kiemelte: a jövőben összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánnak.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is - húzta alá. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Azt is hozzátette: így a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

Számos kiegészítő beruházásra is számítani lehet

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a most induló korszerűsítést számos kiegészítő beruházás övezi. Megemlítette a több mint 13 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal felújítását és villamosítását, a Szeged és Hódmezővásárhely között új, átszállásmentes kapcsolatot teremtő innovatív tramtrain vasútvillamos létrehozását és a röszkei vonal felújítását.

A kormány 2025-ig összesen csaknem 30 milliárd forinttal erősíti meg a kötött pályás teherfuvarozás versenyképességét - tájékoztatott Palkovics László. A költségvetési támogatás nemcsak több ezer ágazati munkahely megőrzését segíti, de évi 10-12 millió tonna árut tart a „környezetkímélő vasúton” - fűzte hozzá. A most induló programban a szektor szereplői az úgynevezett egyes kocsi szolgáltatás biztosításához igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást.

A Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból finanszírozza az állam

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A megállapodás pénzügyi feltételei a piacon elérhető lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek, a tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A kínai Eximbank által biztosított hitelszerződést „előnyösnek és biztonságosnak” nevezte.

Szerbia nem EU-s tagállam, tehát a vasútvonal felújítása az EU tervei alapján a közeljövőben nem kerülhetett volna be EU-s finanszírozású projektekbe - mutatott rá.

Homolya Róbert arról is beszélt, hogy a munkálatokat olyan nemzetközi konzorcium viszi véghez, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, „egyedülállóan komplex elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal”.

A vonal korszerűsítése segíti az uniós klímacélokat

A vasútvonalnak a korszerűsítése azért is fontos, mert segíti az Európai Unió által megfogalmazott klímacélt, amely szerint 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást - jegyezte meg a MÁV elnök-vezérigazgatója, aki azt is megemlítette, hogy a jövőre már 140 éves vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg.

A fejlesztés eredményeképpen a két főváros között a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg az utat a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig.

A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán - a kétvágányú pálya megépítésével - összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást. Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.

A térség legmodernebb vasútja épül

Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.

Megemlítette, hogy ma a Szerb Köztársaság és Magyarország között rendkívül jók a kapcsolatok, és ez a két vezető közötti - Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vucic szerb elnök - szinte barátságának eredménye.

„Nagy pénzeket fektettünk a szerbiai infrastruktúra kiépítésébe, és olyan projekteket indítottunk el, amelyek ezenkívül összekötnek minket a régióval, és lehetővé teszik az áruk és az emberek gyorsabb szállítását” - jegyezte meg.

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír mindkét ország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország vasúti összeköttetésének a Pireusz tengeri kikötővel - hangsúlyozta. Végül megköszönte Magyarországnak a segítséget és a szolidaritást Szerbia polgáraival a Covid-19 vírusjárvány idején.

Palkovics László egy vállalkozói fórumon is felszólalt

A biztonságos, gyors, illetve kényelmes elérés a sikeres gazdaságfejlesztés alapja, és a magyar vállalkozások gyarapodásához, a magyar emberek boldogulásához nélkülözhetetlenek a jó minőségű közúti és vasúti közlekedési kapcsolatok - közölte az innovációs és technológiai miniszter egy vállalkozói fórumon Kiskunhalason.

Palkovics László a Budapest-Belgrád vasútvonal jelentőségéről kifejtette, annak magyarországi szakasza a jelenlegi egy helyett két vágányon, óránként 160 kilométer engedélyezési és 200 kilométer tervezési sebességgel szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.

Emlékeztetett, hogy „a vasútvonal a pireuszi kikötőt köti majd össze Európa közepével, tulajdonképpen Magyarországgal.” A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

Előkészületben a V0 vasúti gyűrű

A tárcavezető szerint a beruházás további fejlesztéseket eredményez, így beszélt a V0-nak nevezett vasúti gyűrű előkészítéséről, amely Záhonyt köti össze Győrrel, és Budapestet elkerülve megy majd át a Dunán, hozzájárulva a vasúti szállítási klímacélok eléréséhez, a kedvezőbb, fennakadásmentes átmenő és belföldi teherforgalomhoz.

Megemlítette továbbá a Zalaegerszegtől Záhonyig az ország több pontján létesülő, és már tervezés alatt álló intermodális konténerterminálokat is, amelyek a vasúti és közúti közlekedés közötti áruátrakodást teszik majd lehetővé.

Az elkövetkező tíz évet az ország déli részének fejlődése határozza meg

Palkovics László hozzátette, az elkövetkező tíz évet alapvetően az ország déli részének fejlődése határozza majd meg. A határ közelsége fontos tényező a térség szempontjából, mert a munkaerőpiac sokkal nagyobb az országhatár mellett, mint az ország belsejében.

A miniszter kifejtette, a vasúthálózat fejlesztése a helyi cégek, vállalkozások szempontjából is jelentős, mert biztosítja a települések gyorsabb elérését, valamint közútfejlesztéssel is jár.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a vasúti közlekedés ilyen nagyívű fejlesztése azért is szükséges, mert a károsanyag kibocsátás 25 százaléka a közlekedésből származik, azon belül pedig 98 százalékban a közúti közlekedésből, ezért „közép-, illetve hosszútávon a vasúti és vízi út felé terelődés a cél”.

A közúti közlekedést is fejleszteni kell

A közúti közlekedés azonban nem szűnik meg, ezért fontos ennek fejlesztése is. Magyarország közúthálózata jelenleg mintegy 32 ezer kilométer hosszú, amelyből 2010 óta több mint 6 ezer kilométert sikerült rendbe tenni mintegy 655 milliárd forintból, idén pedig év végéig várhatóan 1250 kilométer felújítása valósul meg.

A vidéki nagyvárosokat és kiemelt gazdasági térségeket a fővárost elkerülve több gyűrű irányú gyorsforgalmi út kötheti össze. Ezek közül Budapesttől a legtávolabb az M9 halad majd, amely Kiskunhalasnál vezet majd. Az 51-es, 54-es és 53-as főutakat 47 kilométeren összekapcsoló szakasz előkészítése már zajlik - tette hozzá.

Az államtitkár Magyarország legfontosabb vasúti fejlesztésének nevezte a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, amelyhez kapcsolódva megújul a kiskunhalasi vasútállomás is, és a település a jövőben bekapcsolódik az intermodális forgalomba is.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének térségi szakasza „teljesen megváltoztatja a régió gazdaságát”. Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar államtól kapott „fejlesztési lökést és hozadékait a helyi vállalkozók jól ki tudják használni, és egy új kezdete lehet számukra a mai nap” - tette hozzá.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint, ha ma valaki mikro-, kis- és közepes vállalkozóként vagy akár nagyvállalkozóként fejlesztené a tevékenységét, beruházna, képezné a munkavállalóit vagy innovációban gondolkodik Magyarországon, talál hozzá államilag támogatott fejlesztési lehetőséget.

Az államtitkár kiemelte, a vállalkozók vissza nem térítendő támogatások soraiból válogathatnak, de kedvezményes, államilag támogatott, nulla százalék körüli kamatozású hitelekhez is hozzáférhetnek. A lehetőségekről a Vali.hu információs portálon tudnak tájékozódni - tette hozzá.

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáért felelős kormánybiztos arról beszélt a vállalkozói fórumon, hogy a régióra jellemző az aránylag tagolt infrastruktúra, az elsivatagosodás veszélyével, illetve a víz és vízpótlás kérdésével a klímaváltozás, valamint a népesség csökkenése. Ezeken a területeken kell változást elérni a következő években - tette hozzá.

Kiskunhalas és térsége erősségei között említette az egyre fokozódó gazdasági aktivitást, a természeti adottságokat, az ipari parkok és területek gyarapodását, a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődését, a szakképzés minőségét, a turisztikai potenciált és a világhírű népi iparművészeti terméket, a halasi csipkét.

Kapcsolódó írásaink