Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét

Kiemelte: a jövőben összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánnak.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is - húzta alá. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. Azt is hozzátette: így a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy a most induló korszerűsítést számos kiegészítő beruházás övezi. Megemlítette a több mint 13 kilométeres Szeged-Röszke vasútvonal felújítását és villamosítását, a Szeged és Hódmezővásárhely között új, átszállásmentes kapcsolatot teremtő innovatív tramtrain vasútvillamos létrehozását és a röszkei vonal felújítását.

A kormány 2025-ig összesen csaknem 30 milliárd forinttal erősíti meg a kötött pályás teherfuvarozás versenyképességét - tájékoztatott Palkovics László. A költségvetési támogatás nemcsak több ezer ágazati munkahely megőrzését segíti, de évi 10-12 millió tonna árut tart a „környezetkímélő vasúton” - fűzte hozzá. A most induló programban a szektor szereplői az úgynevezett egyes kocsi szolgáltatás biztosításához igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

A megállapodás pénzügyi feltételei a piacon elérhető lehetőségekkel összevetve is kedvezményesek, a tervezést és a kiszámíthatóságot erősíti, hogy a hitel fix kamatozású - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. A kínai Eximbank által biztosított hitelszerződést „előnyösnek és biztonságosnak” nevezte.

Szerbia nem EU-s tagállam, tehát a vasútvonal felújítása az EU tervei alapján a közeljövőben nem kerülhetett volna be EU-s finanszírozású projektekbe - mutatott rá.

Homolya Róbert arról is beszélt, hogy a munkálatokat olyan nemzetközi konzorcium viszi véghez, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, „egyedülállóan komplex elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal”.

A vasútvonalnak a korszerűsítése azért is fontos, mert segíti az Európai Unió által megfogalmazott klímacélt, amely szerint 2050-re 90 százalékkal csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást - jegyezte meg a MÁV elnök-vezérigazgatója, aki azt is megemlítette, hogy a jövőre már 140 éves vasútvonal utolsó felújítása az 1960-as években történt meg.

A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán - a kétvágányú pálya megépítésével - összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást. Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.

Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.

Megemlítette, hogy ma a Szerb Köztársaság és Magyarország között rendkívül jók a kapcsolatok, és ez a két vezető közötti - Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vucic szerb elnök - szinte barátságának eredménye.

„Nagy pénzeket fektettünk a szerbiai infrastruktúra kiépítésébe, és olyan projekteket indítottunk el, amelyek ezenkívül összekötnek minket a régióval, és lehetővé teszik az áruk és az emberek gyorsabb szállítását” - jegyezte meg.

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír mindkét ország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország vasúti összeköttetésének a Pireusz tengeri kikötővel - hangsúlyozta. Végül megköszönte Magyarországnak a segítséget és a szolidaritást Szerbia polgáraival a Covid-19 vírusjárvány idején.

A biztonságos, gyors, illetve kényelmes elérés a sikeres gazdaságfejlesztés alapja, és a magyar vállalkozások gyarapodásához, a magyar emberek boldogulásához nélkülözhetetlenek a jó minőségű közúti és vasúti közlekedési kapcsolatok - közölte az innovációs és technológiai miniszter egy vállalkozói fórumon Kiskunhalason.

Palkovics László a Budapest-Belgrád vasútvonal jelentőségéről kifejtette, annak magyarországi szakasza a jelenlegi egy helyett két vágányon, óránként 160 kilométer engedélyezési és 200 kilométer tervezési sebességgel szolgálja majd ki az utasokat és fuvaroztatókat.

Emlékeztetett, hogy „a vasútvonal a pireuszi kikötőt köti majd össze Európa közepével, tulajdonképpen Magyarországgal.” A Kínából eredő áruforgalom, amely eddig különféle módokon zajlott, alapvetően leegyszerűsödik, hiszen a tengeri kikötőig hajókon szállított áru a jövőben vasúton érkezik Európába.

A tárcavezető szerint a beruházás további fejlesztéseket eredményez, így beszélt a V0-nak nevezett vasúti gyűrű előkészítéséről, amely Záhonyt köti össze Győrrel, és Budapestet elkerülve megy majd át a Dunán, hozzájárulva a vasúti szállítási klímacélok eléréséhez, a kedvezőbb, fennakadásmentes átmenő és belföldi teherforgalomhoz.

Megemlítette továbbá a Zalaegerszegtől Záhonyig az ország több pontján létesülő, és már tervezés alatt álló intermodális konténerterminálokat is, amelyek a vasúti és közúti közlekedés közötti áruátrakodást teszik majd lehetővé.

Palkovics László hozzátette, az elkövetkező tíz évet alapvetően az ország déli részének fejlődése határozza majd meg. A határ közelsége fontos tényező a térség szempontjából, mert a munkaerőpiac sokkal nagyobb az országhatár mellett, mint az ország belsejében.

A miniszter kifejtette, a vasúthálózat fejlesztése a helyi cégek, vállalkozások szempontjából is jelentős, mert biztosítja a települések gyorsabb elérését, valamint közútfejlesztéssel is jár.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a vasúti közlekedés ilyen nagyívű fejlesztése azért is szükséges, mert a károsanyag kibocsátás 25 százaléka a közlekedésből származik, azon belül pedig 98 százalékban a közúti közlekedésből, ezért „közép-, illetve hosszútávon a vasúti és vízi út felé terelődés a cél”.

A közúti közlekedés azonban nem szűnik meg, ezért fontos ennek fejlesztése is. Magyarország közúthálózata jelenleg mintegy 32 ezer kilométer hosszú, amelyből 2010 óta több mint 6 ezer kilométert sikerült rendbe tenni mintegy 655 milliárd forintból, idén pedig év végéig várhatóan 1250 kilométer felújítása valósul meg.

A vidéki nagyvárosokat és kiemelt gazdasági térségeket a fővárost elkerülve több gyűrű irányú gyorsforgalmi út kötheti össze. Ezek közül Budapesttől a legtávolabb az M9 halad majd, amely Kiskunhalasnál vezet majd. Az 51-es, 54-es és 53-as főutakat 47 kilométeren összekapcsoló szakasz előkészítése már zajlik - tette hozzá.

Az államtitkár Magyarország legfontosabb vasúti fejlesztésének nevezte a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, amelyhez kapcsolódva megújul a kiskunhalasi vasútállomás is, és a település a jövőben bekapcsolódik az intermodális forgalomba is.

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének térségi szakasza „teljesen megváltoztatja a régió gazdaságát”. Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar államtól kapott „fejlesztési lökést és hozadékait a helyi vállalkozók jól ki tudják használni, és egy új kezdete lehet számukra a mai nap” - tette hozzá.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint, ha ma valaki mikro-, kis- és közepes vállalkozóként vagy akár nagyvállalkozóként fejlesztené a tevékenységét, beruházna, képezné a munkavállalóit vagy innovációban gondolkodik Magyarországon, talál hozzá államilag támogatott fejlesztési lehetőséget.

Az államtitkár kiemelte, a vállalkozók vissza nem térítendő támogatások soraiból válogathatnak, de kedvezményes, államilag támogatott, nulla százalék körüli kamatozású hitelekhez is hozzáférhetnek. A lehetőségekről a Vali.hu információs portálon tudnak tájékozódni - tette hozzá.

Nemesi Pál, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zónáért felelős kormánybiztos arról beszélt a vállalkozói fórumon, hogy a régióra jellemző az aránylag tagolt infrastruktúra, az elsivatagosodás veszélyével, illetve a víz és vízpótlás kérdésével a klímaváltozás, valamint a népesség csökkenése. Ezeken a területeken kell változást elérni a következő években - tette hozzá.

Kiskunhalas és térsége erősségei között említette az egyre fokozódó gazdasági aktivitást, a természeti adottságokat, az ipari parkok és területek gyarapodását, a közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődését, a szakképzés minőségét, a turisztikai potenciált és a világhírű népi iparművészeti terméket, a halasi csipkét.