Gazdaság

Szigorú szabályok védik a fogyasztókat

Ha nem hiba miatt értékelik le, az akciós termékekre is ugyanúgy vonatkoznak a szavatossági és jótállási jogok

A műszaki cikkeknek nevezett termékek jogilag a tartós fogyasztási cikkek közé tartoznak, melyekre a jogszabály eladási ártól függően egytől három évig terjedő kötelező jótállást biztosít. Hibás termék esetén módunk van arra, hogy visszavigyük azt az eladóhoz és jegyzőkönyvet tudjunk felvenni a minőségi kifogásról – mondta lapunknak Inzelt Éva, a Budapesti Békéltető Testület elnöke.

Szigorú szabályok védik a fogyasztókat
Minél nagyobb egy termék eladási ára, annál hosszabb a garanciaidő
Fotó: MH

A Budapesti Békéltető Testület elnökének elmondása szerint a 10 001 és 100 000 forint közötti termékekre egy év, a 100 001 és 250 000 forint közötti árucikkre két év, negyedmillió forint feletti vételár esetén pedig három évig terjed a kötelező jótállás. A jótállás a hibás teljesítésért való felelősség emelt szintű formája.

A fogyasztót ugyanazok a jogok illetik meg, mint általában a szavatosság jogosultját (javítás, csere, árleszállítás és elállás). Kiemelte: a tartós fogyasztási cikkek, különösen a műszaki cikkek általában nagyértékűek, hosszabb élettartamra-használatra tervezettek, sokszor áruhitellel terheltek, jelentős kiadást jelentenek a fogyasztóknak, épp ezért indokolt mind a jogalkotói, mind a jogalkalmazói-hatósági figyelem.

Hibás teljesítés esetén négyféle kellékszavatossági igény érvényesíthető a kötelezettel (eladóval) szemben. Elsősorban javítást vagy cserét kérhetünk, melyek közül főszabály szerint a fogyasztó választ, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az eladónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget jelentene az, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget – magyarázta a testület elnöke.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha a fentiek szerint sem javításra, sem cserére nincsen jogunk, vagy ha a kötelezett (eladó) a javítást, illetve a cserét nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és rendeltetésre tekintettel megfelelő határidőn belül és jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem tud eleget tenni, akkor a fogyasztó választhat, hogy megfelelő árleszállítást kér vagy eláll a szerződéstől (visszakérheti a vételárat). Fontos azonban leszögezni, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye – szögezte le Inzelt Éva.

Hangsúlyozta: hibás műszaki cikkek esetén vissza kell vinni a terméket az eladóhoz és jegyzőkönyvet kell felvenni a minőségi kifogásról. A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti az ügyfél adatait. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani – tette hozzá.

Inzelt Éva elmondta: ha a vevő annak ellenére vette meg az terméket, hogy tudott a hibájáról, vagy arról tudnia kellett, akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs szavatossági, jótállási felelőssége. Ugyanakkor a fogyasztó szavatossági, jótállási jogát a leértékelt árura, mint egészre vonatkozóan kizárni nem jogszerű, tehát az akciós és leértékelt termékekre is vonatkozik a szavatossági és jótállási jogok, amennyiben a leértékelés oka nem valamely hibából ered, amellyel a vevő a vásárláskor tisztában volt – húzta alá.

A kötelező jótállás alá tartozó termékek esetén a fogyasztó a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesítheti csereigényét a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén.

Kapcsolódó írásaink