Gazdaság
Látogatói rekordok a világkiállításon
Csak a Hungexpón a félmilliót közelíti az érdeklődők száma a húsznapos rendezvény tizenhat napja alatt
Új látogatói csúcs dőlt meg a világkiállításon: a szombati nap folyamán csaknem hatvanezren látogattak ki a Hungexpóra, ezzel a központi helyszín látogatottsága már meghaladta a 432 ezret – közölte a világkiállítás sajtóirodája az MTI-vel. A ma folytatódó, nagy sikerű Fátyol iskolaprogram első két hetében mintegy 38 ezer diákot láttak vendégül a világkiállításon, a regisztrált diákok száma pedig meghaladja a hatvanezret. A
Jószolgálati programban a fogyatékossággal élőket segítő szervezetek, valamint a Civilút Alapítvány nehezítettséggel élőket támogató együttműködő partnereinek csoportjai előzetes regisztrációt követően díjmentesen látogathatják a világkiállítást.
Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) és az ezt befogadó világrendezvény több tízezer látogatót fogadott a hétvégén – közölte az Agrármarketing Centrum az MTI-vel. A gazdag, sokoldalú helyi termékek mellett hagyományaikat, kultúrájukat, épített örökségeiket, népi viseletüket is bemutatták a kiállítók.
Az őshonos udvarban volt látható a Magyarországon tenyésztett állatfajok, -fajták és védett őshonos magyar haszonállatok sokasága, köztük a magyar szürke szarvasmarha, kárpáti borzderes szarvasmarha, magyar tarka szarvasmarha, magyar házi bivaly, magyar parlagi szamár, kovásznai sárgafejű berke, gyimesi racka juh, suta racka juh, különféle tyúkfajták, gyöngytyúk, kacsa, liba, pulyka, magyar parlagi kecske, magyar óriás nyúl, illetve galamb. Az OMÉK-on pénteken és szombaton a szakképző iskolák diákjai vadhúsokból készült ételekkel versenyeztek.
Ovádi Péter, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos szintén szombaton a World Conservation Forum állatvédelmi napon, a világkiállítás keretében rendezett szakmai konferencián azt mondta, az állatvédelem akkor működik jól, ha a szakmai szervezetek, a civil állatvédők és a kormány együttműködik, ezért folytatni kell a közös munkát. Ennek kapcsán jogszabályi keretekről, illetve az állatvédelmi képzések létrehozásáról beszélt. A miniszteri biztos szerint a civil állatvédők tevékenysége nélkülözhetetlen, és sokkal nagyobb eredményeket is elérhetnének, ha kiszámítható támogatás járna nekik.
A pályázati finanszírozás szerinte nem jelent állandó bevételt, miként az egyszázalékos adófelajánlások sem, amelyek ráadásul sokszor nem oda kerülnek, ahol igazán szükség volna rá, hanem azokhoz, akik jobban reklámozzák magukat. A Nemzeti állatvédelmi program egyik legfontosabb eleme az állatvédők támogatása lesz, hogy ez a helyzet megváltozzon – tette hozzá. Bólya Boglárka, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára tegnap, szintén a Hungexpón azt mondta, az elmúlt évtized válságai és azok a kihívások, amelyek továbbra is megoldásra várnak – így például a migráció és a járvány – rámutattak arra, hogy milyen fontos beszélni az Európai Unió jövőjéről.
A helyettes államtitkár beszélt arról is: fontos lenne, hogy tartalmas viták alakuljanak ki Európa jövőjével kapcsolatban, meghatározók legyenek azok a kérdések, amelyek az állampolgárok érdekein alapulnak az elvont ideológiákkal szemben.
Bólya Boglárka felidézte, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő volt az első, aki nyilvánosan megosztotta az unió jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. Ezek közül az egyik legfontosabb Nyugat-Balkán felvétele a közösségbe – emelte ki utalva arra, hogy a migráció megfékezésében kulcsszerepe van ennek a térségnek. A hallgatóság köréből érkezett kérdésre a helyettes államtitkár elmondta: a magyar kormány bízik abban, hogy az uniós szervek figyelembe veszik a konferenciasorozat keretében összegyűlt tudásanyagot; a magyar fél szorgalmazni fogja ezt. Az unió jövőjéről szóló digitális platform elérhetősége a Futureu.europa.eu, amelyet 24 nyelven lehet használni.
Számos vidéki helyszínen is zajlottak a programok. Ragadozó madarakat mutattak be a keszthelyi solymászati napon. Szirti sas, héják és ölyvek is láthatók voltak tegnap a keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó Vadászati Múzeumban. Szilvásváradon pedig zárónapjához ért a Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága.
Közbeszéd és elfogadtatás
Regionális vadásznapot és gím-dám trófeaszemlét rendeztek a világkiállítás kiemelt programhelyszínén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban szombaton. Az ünnepélyes megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a magyar vadászok karaktere a céltudatosság, a fegyelmezettség, a gondoskodás a vadról és az együttérzés embertársaik iránt. Hozzátette, utóbbit jól jelzi a vadászoknak az egészségügy számára tett felajánlásai sorában a legutóbbi, a megyei kórházak gyermekosztályai részére szervezett gyűjtés.
Kovács Zoltán, a világkiállítás kormánybiztosa Vásárosnaményban hangsúlyozta, fontos hallani azoknak a hangját, akik hétköznap a természetben teszik a dolgukat, és nem pedig azokét figyelni, akik „harmincan-negyvenen, talán háromszázan ebben az országban, megfelelő médiaháttérrel”, gyalázzák ezeket az embereket. Megjegyezte, a következő évek nagy kihívása lesz a vadászokat és a természetért tevékenykedőket úgy bemutatni és a közbeszéd részévé tenni, hogy senkinek ne legyen kétsége az elvégzett munka kapcsán.
(MOA)
