Gazdaság

Esély van a vadászattal kapcsolatos negatív hangulat megváltozására

Az elmúlt hónapok rámutattak arra, hogy esély és remény van a vadászattal kapcsolatos negatív hangulat megváltozására, mégpedig akkor, ha az érintettek együtt tudnak dolgozni - hangsúlyozta az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa pénteken, Soponyán, a CACIT nemzetközi mindenesvizsla versenyén.

Esély van a vadászattal kapcsolatos negatív hangulat megváltozására
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón beszél a V4 + 4 agrárminiszteri csúcstalálkozó után az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon a fővárosi Hungexpón 2021. október 8-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kovács Zoltán a Sárvíz-völgye Erdészeti-, Vadászati- és Ökoturisztikai Központban a hétvégén megrendezésre kerülő verseny megnyitóján azt mondta: a vadászattal kapcsolatban meglévő ismerethiány és az ahhoz kapcsolódó negatív felhangok nem tűntek el, de jó eséllyel a világkiállítás után a háttérbe szorulhatnak. Különösen, ha a kutyás, a solymász, a hagyományőrző, vagyis a vadászatot övező kulturális értékeket bemutatják minél több embernek - vélekedett.

A kormánybiztos vizslatartóként örömét fejezte ki, hogy létrejött ez a nemzetközi verseny, amely erősíti a vizslázás nélkülözhetetlen szerepét és segít a fajta elismertségének visszanyerésében.

Kovács Zoltán a versenyhelyszínről kiemelte: a vizslázás magyarországi központja Soponya kell, hogy legyen, hiszen az infrastruktúra és a keretek adottak hozzá.

Kovács Zoltán, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa beszédet mond a CACIT nemzetközi mindenesvizsla verseny megnyitóján Soponyán, a Sárvíz-völgye Erdészeti-, Vadászati- és Ökoturisztikai Központban 2021. október 8-án
Kovács Zoltán, az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa beszédet mond a CACIT nemzetközi mindenesvizsla verseny megnyitóján Soponyán, a Sárvíz-völgye Erdészeti-, Vadászati- és Ökoturisztikai Központban 2021. október 8-án
Fotó: MTI/Varga György

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a vadászkutyák egyre nagyobb teret hódítanak a hobbiból tartott kutyák között, ami annak köszönhető, hogy ezek a legalkalmasabbak arra, hogy együtt dolgozzanak az emberrel, valamint az aktív szabadidő közös eltöltésére.

Rámutatott, hogy a vadászat jól képzett vadászkutya nélkül jóval nehezebb. Példaként említette, hogy kutyák nélkül a meg nem talált vad miatti veszteség az elejtett fácánok esetében 10-15 százalék, míg a récéknél 30-35 százalék lenne, ami az egész vadgazdálkodásnak is komoly veszteséget jelentene.

Sándor Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara kinológiai szakbizottságának elnöke elmondta: hat évvel ezelőtt volt egy álmuk, hogy a népszerű vizslaversenyt feltámasszák, és a vizslások egyik fő versenyévé tegyék. Most az álom megvalósult, a cél pedig az, hogy a vizslával közös vadászatot népszerűsítsék, és megerősítsék a vizslák helyét a magyar vadászat területén.

Kürtösök a CACIT nemzetközi mindenesvizsla verseny megnyitóján Soponyán, a Sárvíz-völgye Erdészeti-, Vadászati- és Ökoturisztikai Központban 2021. október 8-án
Kürtösök a CACIT nemzetközi mindenesvizsla verseny megnyitóján Soponyán, a Sárvíz-völgye Erdészeti-, Vadászati- és Ökoturisztikai Központban 2021. október 8-án
Fotó: MTI/Varga György

A szombaton és vasárnap megrendezésre kerülő versenyen tizennyolc vizsla és vezetője vesz részt, többségük magyar, de vannak szlovák, cseh és osztrák versenyzők is. A résztvevőknek több mint húsz feladatot kell teljesíteniük erdőben, mezőn és vízen.

Nagy István hét ország mezőgazdasági minisztériumának vezetőjével tárgyalt

A csúcstalálkozót követően a miniszter közölte, hogy a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a román, a szlovák és a szlovén agrártárcák képviselőivel a térséget érintő kihívásokról értekeztek. Beszédében Nagy István összefogást szorgalmazott a térség államaival. Sürgette többek között az agrárkutatási együttműködések erősítését, és közös fellépést szorgalmazott annak érdekében, hogy az uniós országok tagállami hatáskörben, a saját nemzeti sajátosságaikhoz igazodva hajthassák végre az EU közös agrárpolitikáját (KAP). Úgy vélte, a brüsszeli akarat sokszor ellentétes a helyi agrárérdekekkel, az uniós partnereknek pedig meg kell érteniük, hogy a vidék „nem valaminek a széle, hanem az európai életmód szíve” - fogalmazott Nagy István.

Marius Micu, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, Ales Irgolic, Szlovénia Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztériumának államtitkára, Samuel Vlcan szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Šime Mrsic, Horvátország Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, Ryszard Bartosik, Lengyelország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, Jiří Šír cseh mezőgazdasági miniszter-helyettese, Hriszto Bozoukov bolgár mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti minisztere és Nagy István agrárminiszter (b-j) a V4 + 4 agrárminiszteri csúcstalálkozót követően az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon a fővárosi Hungexpón 2021. október 8-án
Marius Micu, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, Ales Irgolic, Szlovénia Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztériumának államtitkára, Samuel Vlcan szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Šime Mrsic, Horvátország Mezőgazdasági Minisztériumának államtitkára, Ryszard Bartosik, Lengyelország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, Jiří Šír cseh mezőgazdasági miniszter-helyettese, Hriszto Bozoukov bolgár mezőgazdasági, élelmezési és erdészeti minisztere és Nagy István agrárminiszter (b-j) a V4 + 4 agrárminiszteri csúcstalálkozót követően az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításon a fővárosi Hungexpón 2021. október 8-án
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A miniszter szerint az agrárpolitika legfontosabb feladata az egészséges, tápláló élelmiszerek előteremtése, ami fenntartható élelmezési rendszerekkel garantálható, biztosítva egyúttal a méltányosságot az ellátási lánc valamennyi szereplőjének, és mérsékelve az élelmiszer-pazarlást. Ennek mennyisége Magyarországon csökken ugyan, de uniós szinten még mindig 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente - tette hozzá. A tárcavezető az élelmiszerlánc digitalizációjában látja a megoldást a pazarlás visszaszorítására.

Nagy István közölte, hogy magyar kezdeményezésre a visegrádi államok agrárminisztereinek 2022 tavaszára tervezett ülése közös nyilatkozatot fogadhat el. Az egészséges, fenntartható élet biztosításáról szóló párbeszéd jelentős mértékben hozzájárulhat az élelmezési rendszerek átalakításához a következő évtizedben - mondta.

Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere a helyi termelők és feldolgozók kihívásairól szólt. Kifejtette, hogy az uniós piacon a tőkeerős vetélytársakkal kell versenyezniük, többnyire alacsonyabb támogatások mellett. A fenntarthatóság további terhet jelent számukra, ennek költségeit nem viselhetik egyedül. Tárgyalásokra van szükség az uniós piac megnyitása miatt harmadik országok számára, hiszen olyan termékek kerülhetnek az EU-ba, amelyeket az uniósnál kevésbé szigorú ökológiai előírások mellett állítottak elő - tette hozzá Samuel Vlčan.

A cseh kormány mezőgazdasági miniszterének helyettese a fenntartható termelés jelentőségét hangsúlyozta, de hozzátette, hogy ennek elérése komoly kihívás a mezőgazdaság számára. Jiří ©ír a kutatások támogatását, és az új technológiák mielőbbi alkalmazását is szorgalmazta a sajtótájékoztatón.

A lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca államtitkára elismerően szólt Nagy István felvetéseiről, hiszen - mint mondta - a KAP, a fenntarthatóság, és az élelmiszerpazarlás az agrárpolitika legfontosabb kihívása. Ryszard Bartosik bízik abban, hogy folytatódik a regionális együttműködés, és minden érintett számára meghozza a remélt eredményeket.    

Az élelmiszeripari exportot támogató programot mutattak be az OMÉK-on

Az élelmiszeripari exportot támogató programot mutattak be az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérőrendezvényeként megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) pénteken Budapesten, a Hungexpón.

A sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, a Hungarian Food Business program hozzájárul ahhoz, hogy a magyar élelmiszer megjelenése a világban még hatékonyabb legyen.

Az Agrármarketing Centrum által elindított új program elősegíti, hogy a technológiájában, kapacitásaiban, termékeiben megújuló magyar élelmiszeripar ki tudja használni az exportpiaci lehetőségeket - fogalmazott az államtitkár.

Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese ismertette: a program része egy online élelmiszeripari valós idejű katalógus, amely a magyar élelmiszeripari kínálatot összefoglalva és digitalizálva bemutathatóvá teszi a világ bármely pontján, ezzel biztosítva a magyar élelmiszeripari gyártóknak, hogy jelen lehessenek a digitális térben.

Kapcsolódó írásaink