Gazdaság

Mozgásból nyert információ – Új fejezet a röntgendiagnosztikában

Nyerő magyarok – A Kinepict-technológia megalkotói másfél millió euró vissza nem térítendő támogatást nyertek, amelyet többek közt új felhasználási területek kutatására fordítanak

Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjának legrangosabb pályáza­tán eddig csupán egyetlen, orvostechnikai eszközfejlesztő magyar cég tudta a lécet megugrani: egy alig ötéves startup, a Kinepict Health Kft. Ez már önmagában is óriási érdem, de a támogatásra érdemesnek talált innovációjukra nemcsak az unió, hanem a fél szakmai világ felkapta a fejét. Megreformálták a röntgensugarat felhasználó vizsgálatokat, és megalkották a mozgásalapú képfeldolgozást, amely kisebb röntgenterhelés és kontrasztanyag-használat mellett a korábbinál szebb és részletgazdagabb képet ad. Szigeti Krisztián és Osváth Szabolcs fizikusok több éves közös munkáját dicséri mindez, így az interjúra is együtt érkeztek.

Mozgásból nyert információ – Új fejezet a röntgendiagnosztikában
Osváth Szabolcs és Szigeti Krisztián közösen alkotta meg a mozgásalapú képfeldolgozást
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Igazán kiemelkedő eredmény egy ilyen nemzetközi pályázaton sikerrel szerepelni, de a dicsőség nem hullott az ölükbe, mondhatjuk azt, hogy keményen megdolgoztak érte.

Osváth Szabolcs:
– Igen, korábban több alkalommal is nyújtottunk be pályázatokat közvetlen uniós forrásokra, és bár seal of excellence minősítést kaptunk, egy-két tizedponttal mindig lemaradtunk. De nem adtuk fel, hittünk az ötletünkben, javítgattunk, tökéletesítettük a munkaanyagot, kiegészítettük az időközben elért fejlesztéseinkkel, és így adtuk be az akkor végleges, igen komoly pályázati anyagot tavaly október elején. Elmondhatatlan boldogság volt, amikor megtudtuk, ezúttal végre nyertünk! Az ember mindig olyan pályázatokat keres, amelyek a cége profiljába passzolnak. Ezt olyanoknak írták ki, mint amilyenek mi vagyunk: egy startup, kiemelkedően innovatív technológiával a kezében, amelyet piacra szeretne dobni. Első ránézésre tudtuk: ez az, ami nekünk kell!

– Önök a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetében orvosi, kutatói környezetben dolgoztak a fejlesztés ideje alatt. Felmerült annak az igénye az orvosok részéről, hogy a jelenleg használt technológia helyett jobbra és korszerűbbre lenne szükség? Ez indította el önöket az kutatásban?

Szigeti Krisztián:
– Mi egy egészen másfajta probléma megoldásán kezdtünk el gondolkodni, amiben a mozgás volt a kulcs.
Az érdekelt bennünket, hogyan lehet mozgást észrevenni egy álló rendszerben. De maradjunk csak a százéves röntgenképnél. A röntgen egy állókép, amely az ember belső szerveit mutatja meg. Ha felvétel közben valami bemozdul, úgynevezett mozgási műtermék keletkezik, amely orvosilag nem hasznosítható. Innen indult a gondolkodásunk, hiszen tudjuk, hogy valami csak akkor nem mozog, ha halott.

De ez nem volt elegendő, kellett egy olyan orvosi területet találnunk, ahol a mozgásinformáció könnyen érthető. Így kerültünk közel az érfestés témaköréhez, ahol az érben mozgó kontrasztanyag nyeli el a röntgensugárzást, így lesz látható az ér, valamint Sótonyi Péter professzorhoz, aki az első és azóta is legjobb együttműködőnk.

O. Sz.: – Az általános gyakorlat az, hogy ha van egy piaci probléma, a vállalkozó arra igyekszik megoldást keresni. Nálunk ez pont fordítva történt: nekünk volt egy forradalmi felfedezésünk, majd ezt követően kezdtünk el hozzá felhasználási területet keresni.

– Lényegében nem egy új technológiát hívtak életre, hanem a régihez közelítettek egy egészen új perspektívából. Mi a Kinepict lényege?

Sz. K.:
– Amit a röntgendiagnosztika évtizedek óta haszontalan melléktermékként szemétbe hajít, mi valójában azt hasznosítjuk. Eddig a bemozdult, elmosódásos képekkel nem tudott mit kezdeni a szakma, mi azonban pont a mozgásban rejlő értékes információt nyerjük ki, valamint a mozgó és mozdulatlan részek közötti különbséget tesszük láthatóvá. Az általunk kifejlesztett technológia első és azóta is fő alkalmazási területe az angiográfia (érfestéses vizsgálat), amelynek során a kontrasztanyag vérbe áramlása közben röntgen képkockasorozatok készülnek az adott területről.

Ennek kielemzése egy egyszerű matematikai számí­tás alapján zajlik nagyjából negyven éve, ebben a kezdetek óta nem történt változás. Mi azt mondtuk, hogy a rendszerbe itt, ezen a ponton – az adatgyűjtés és elemzés részén – kell belenyúlnunk, mert ez lényegesen megváltoztathatja a végeredményt. A Kinepict-szoftver nem egyesével dolgozza fel a képkockákat, hanem egyben kezelve az egész sorozatot statisztikai analízist végez, ami sokkal érzékenyebb a mozgásra. Így szét tudjuk választani az anatómiai hátteret és a változó részt, valamint a zajt és a számunkra érdekes részeket. Az így létrejött úgynevezett kinetikus kép a sorozat egyes elemei közötti különbségekre, tehát magára a keresett elváltozásra koncentrál, azt mutatja meg.

– A módszerük a korábbi képalkotó eljárás két fő méregfogát húzta ki úgy, hogy közben a végeredmény is sokkal jobb.

Sz. K.:
– A lehető legkisebb sugárterhelés elérése a mai napig komoly kihívások elé állítja az orvostudományt. A nagy egészségügyi cégek dollármilliókat ölnek abba, hogy ezen a téren innováljanak, hiszen a nagy sugárdózis árt az egészségnek. A Kinepict-technológia épp azért számít forradalminak, mert alkalmazása esetén elegendő az alacsony besugárzás, anélkül, hogy a kép minősége romlana.

A másik kritikus pont sok-sok éve a kontrasztanyag: ennek mennyisége is csökkenthető vagy teljesen el is hagyható, hiszen a kinetikus képalkotás a mozgás alapján képez kontrasztot, a mozgó és mozdulatlan részek közti, önmagától adódó különbséget teszi láthatóvá. Az orvosnak megvan a lehetősége, hogy a páciens érdekében mérlegeljen, melyik utat választja. Egy fiatal ember esetében vitathatatlanul a fényerő drasztikus csökkentését kell szem előtt tartani, egy kilencvenéves betegnél ugyanakkor ennek nincs akkora jelentősége, nála többet nyom a latban, hogy a rossz veseparamétereit ne rontsuk tovább kontrasztanyag beadásával.

– Mindezeken túl van egy másik, igen fontos előnye is a technológiának.

O. Sz.:
– A jobb képminőségnek köszönhetően el tudjuk érni, hogy olyan betegeket is biztonsággal műtsenek meg a szakemberek, akiket eddig nem tudtak. Rossz vesefunkció esetén például a szokásos kontrasztanyag nem adható be, ha viszont azt szén-dioxid-buborékkal váltják ki, gyenge minőségű képet kapnak. Ebben az esetben jön jól a mi technológiánk: mivel mi a mozgást érzékelve mutatjuk ki az elváltozást, nincs szükség kontrasztanyagra, tehát a beteg megvizsgálható, és szükség esetén megoperálható. Vagy vannak olyan műtétek, amelyek során nagyon kicsi ereket kell láttatni, ezért a klasszikus protokoll szerint a kontrasztanyag és a magas sugárdózis sem hagyható el. Ám a Kinepict-technológiával mindkét behatás csökkenthető, a végeredményként kapott részletgazdag felbontású kép segítségével pedig tökéletesen és biztonságosan elvégezhető a beavatkozás.

– Mennyi pénzt nyertek el, és azt mire fordíthatják?

Sz. K.:
– Ez egy úgynevezett blended, az-az kevert finanszírozású pályázat. Egyrészt nyertünk másfél millió euró vissza nem térítendő támogatást, amelyet a szoftverünk tökéletesítésére, új felhasználási területek felkutatására és a piacra vitel segítésére fordítunk. Másrészt, ha találunk befektetőt, az általa a vállalkozásba tett összeggel azonos pénzmennyiséget, de maximum 3,4 millió eurót az Európai Befektetési Bank is ad nekünk. Számunkra ez a pillér is fontos, mivel
a piacra jutáshoz a jelenleginél nagyobb tőkére van szükségünk.

Ezért most a legfőbb célunk az, hogy profi, egészségügyben és egészségügyi technológiák piacra vitelében, finanszírozásában jártas befektetőt találjunk. Fontos megjegyeznem, hogy csak Németországban egy új orvostechnikai eszköz piacra dobása átlagosan tízmillió euróba kerül, hiszen a klinikai vizsgálatok nagyon drágák. Mi ennek egyelőre csak a töredékével rendelkezünk, de terveink szerint Európában, majd Amerikában is szeretnénk terjeszkedni.

– Bár még friss a technológia, a Semmelweis Egyetem több klinikáján már használják a Kinepictet. Hogyan halad a terjeszkedésük hazánkban és a világ más részein?

O. Sz.: – Itt nálunk, az egyetemen már szinte a kezdetek óta alkalmazzák a perifériás érbetegségekkel kapcsolatos beavatkozásoknál, például érszűkületek diagnosz­tikájánál vagy értágító kezelések során. Budapesten kívül már jelen vagyunk Kecskeméten, és hamarosan Gyulán és Szegeden is alkalmazni fogják a technológiát. Németországban és Ausztriában több mint egy éve működnek referencialaborjaink, és most folynak a bizakodásra okot adó tárgyalások olasz és svájci klinikákkal.

Amerikában már megszereztük a szabadalmat és az engedélyt, számos kórház jelezte érdeklődését a technológiánk iránt, de a covidjárvány kitörése sajnos visszavetette a tengerentúli folyamatokat is. Reméljük azonban, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ott is mihamarabb elérhetővé váljunk. A Kinepict egy másik nagy felvevőpiaca valószínűleg még az ipari szektor is, az áramlások vizsgálatában, valamint a vám- és határellenőrzésnél vagy az élelmiszer-szállítmányok kártevőinek kiszűrésénél minden eddigi módszernél hatékonyabb lehet.

Nyerő magyarok rovatunk a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. támogatásával készült

További információért kattintson ide, vagy ide.

MFK

Kapcsolódó írásaink

Északi fényt Magyarországra!

ĀNyerő magyarok. A kiadó kizárólag skandináv regények és novellák fordításával és kiadásával foglalkozik, hatvanezer euró támogatással újabb tíz művet ültethetnek át magyarra

Innovatív találmány a hazai iparágban

ĀNyerő magyarok. A százforintos nagyságú, akár tíz évig működő szenzor az állattenyésztésben és a logisztikai szektorban egyaránt nélkülözhetetlen szerepet tölthet be