Gazdaság

A baloldal nem tudta kordában tartani a munkanélküliséget

Az elmúlt két évtized egyedi lehetőséget kínál a hazai elemzőknek a baloldali és jobboldali gazdaságpolitika sikerességének patikamérlegen történő összevetésére. 2008-ban hat év baloldali kormányzás után érte el Magyarországot a globális pénzügyi válság forgószele. 2020-ban pedig egy tíz év hosszú jobboldali konzervatív ciklus után ”támadta meg” gazdaságunkat a koronavírus. A munkanélküliségi mutatók alakulását vette górcső alá a Századvég Gazdaságkutató. 

A baloldal nem tudta kordában tartani a munkanélküliséget
A baloldal nem tudta kordában tartani a munkanélküliséget
Fotó: Pexels

Mindkét oldalnak megvolt a lehetősége és ideje arra, hogy kidolgozza és végrehajtsa saját válságkezelő gazdaságpolitikai programját. Végül mindkét program megmérettetett egy-egy jelentős világválság ítélőszéke által - írja legújabb elemzésében a Századvég Gazdaságkutató. 

Sorozatukban azt vizsgálják, hogy milyen gazdasági mutatókkal érkezett meg a baloldali és a jobboldali gazdaságpolitika a saját krízispontjához, illetve miként alakultak ezen mutatók a válságkezelés során.

A pénzügyi válság kezdőpontjának 2008 szeptemberét, míg a koronavírus-válság kirobbanási időpontjának 2020 áprilisát választottuk, összhangban a kutatások többségével. Ez a két hónap jelenti majd a válság nulladik időpillanatát (V-0). A korábbi hónapokat mínusszal (V-3 például a válság kirobbanását megelőző harmadik hónapot jelöli), a későbbieket plusszal (így V+2 a válság kitörése utáni második hónapot azonosítja).

A válságok előtt stabilitást mutattak a munkanélküliségi mutatók, ám a baloldali időszak alatt jóval magasabb szinten.

Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, mind a 2008-as, mind a 2020-as válság előtt stagnáltak a munkanélküliségi mutatók. A két grafikon szintje azonban erősen eltér. Míg a baloldali kormányzás idején a válság előtt is 300.000 felett volt az állás nélküli munkakeresők száma, addig a jobboldali konzervatív kurzus alatt a válság előtti szint ennek nagyjából felén állt csupán. A krízisek előtti utolsó hónapok tehát a jobboldali gazdaságpolitika előnyét mutatták ezen mutató tekintetében.

Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, mind a 2008-as, mind a 2020-as válság előtt stagnáltak a munkanélküliségi mutatók
Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, mind a 2008-as, mind a 2020-as válság előtt stagnáltak a munkanélküliségi mutatók
Fotó: Századvég

A baloldali gazdaságpolitika képtelen volt megállítani a munkanélküliségi mutató válság utáni felrobbanását.

A 2008-as válság kezdetétől az álláskeresők száma meredek emelkedésbe kezdett, mely trend lényegében a baloldali kormányzati ciklus végéig tartott. A krízis előtti 300.000 körüli szintről kevesebb mint két év alatt félmillió fő környékére növekedett a munkanélküliek száma. Ez azt jelentette, hogy a válság kitörése után húsz hónappal közel 150.000-rel növekedett a munkanélküliek száma Magyarországon. Elmondható tehát, hogy a baloldali gazdaságpolitika nem tudott jól teljesíteni a munkanélküliség kordában tartása tekintetében.

A jobboldali munkaalapú gazdaságpolitika sikeresen állította meg a munkanélküliség növekedését.

A 2020-as válság első hónapjaiban ugyancsak emelkedni kezdett az álláskeresők száma, azonban – a kormányzati munkahelyvédelmi intézkedéseknek hála – a növekedést sikerült kordában tartani, így az egyetlen hónapban sem lépte át a negyedmillió főt. A válság kitörése után 15 hónappal mindössze párezer fővel volt több munkanélküli itthon, mint a krízis kitörésekor. Emellett a munkanélküliségi ráta még a legrosszabb hónapokban is alatta maradt a baloldali kormányzás válság előtti értékeinek is, a válság utáni adatokhoz képest pedig egyértelmű a jobboldali gazdaságpolitika előnye. Így kijelenthető, hogy a jobboldali gazdaságpolitika sikeresen vizsgázott a munkanélküliség kezelésében - olvasható a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. 

A férfiak munkanélküliségi mutatói hasonlóan alakultak, mint a teljes mutató
A férfiak munkanélküliségi mutatói hasonlóan alakultak, mint a teljes mutató
Fotó: Századvég

A férfiak munkanélküliségi mutatói hasonlóan alakultak, mint a teljes mutató.

2008 és 2020 előtt is stabil volt az álláskereső férfiak száma, ám a jobboldali gazdaságpolitika itt is jobban vizsgázott, a 2020 előtti értékek fele akkorák, mint a 2008 előttiek. A válság után a baloldali gazdaságpolitika képtelen volt megfogni a férfiak munkanélküliségi rátájának növekedését, míg a jobboldali gazdaságpolitika sikerrel tartotta kordában a mutatót.

A nők munkanélküliségi mutatói is együtt mozogtak a fenti trendekkel
A nők munkanélküliségi mutatói is együtt mozogtak a fenti trendekkel
Fotó: Századvég

A nők munkanélküliségi mutatói is együtt mozogtak a fenti trendekkel.

2008 és 2020 előtt is stabil volt az álláskereső nők száma, ám a jobboldali gazdaságpolitika ismét jobban vizsgázott, a 2020 előtti értékek fele akkora, mint a 2008 előttiek. A válság után nők tömegei veszítették el az állásukat a baloldali kurzus alatt, míg a jobboldali válságkezelés sikerrel fogta meg a nők munkanélküliségi mutatójának emelkedését. A jobboldali gazdaságpolitika tehát ezen a téren is jobban teljesített.

A 25 év alattiaknak is egyértelműen előnyösebb volt a jobboldali gazdaságpolitika
A 25 év alattiaknak is egyértelműen előnyösebb volt a jobboldali gazdaságpolitika
Fotó: Századvég

A 25 év alattiaknak is egyértelműen előnyösebb volt a jobboldali gazdaságpolitika.

A fentieknél változékonyabban alakult a fiatalok munkanélküliségi mutatója, ám a végkövetkeztetés esetükben is azonos az eddigiekkel. Mind a válság előtt, mind pedig a válság után lényegesen kevesebb 25 év alatti fiatal keresett állást a jobboldali kormányzás idején, mint a baloldali kurzus alatt. Előbbi tehát ezen mutató tekintetében is előnyösebbnek bizonyult az utóbbinál.

Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a jobboldali gazdaságpolitika egyértelműen jobban teljesített a munkanélküliségi mutató tekintetében mind a válságok előtt, mind pedig a válságkezelés során. A munkanélküliek száma mind a krízis előtt, mind pedig utána alacsonyabb volt a jobboldali kormányzás idején. Emellett míg a baloldali kurzusok nem voltak képesek kezelni a mutató drasztikus romlását, addig a jobboldali konzervatív, munkaalapú gazdaságpolitika sikerrel védte meg a munkahelyeket.

Kapcsolódó írásaink