Gazdaság
Folytatódik a varsói gyorsvasút előkészítése
A nagy sebességű vasút kényelmes alternatívát kínál a légi és közúti utazás kiváltására, ezzel járul hozzá az európai közlekedés zöldítéséhez

A visegrádi országok fővárosai között a tervek szerint a következő évtizedben kiépülő összeköttetés Varsóig egy bécsi ággal a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is bekapcsolja majd a térséget – olvasható az ITM közleményében. A jelenlegi elképzelések alapján az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el az országot a győri megállási lehetőség után. A vonatok egyes szakaszokon óránként 250–320 kilométeres tempóval haladhatnának, így a vasútvonalon az osztrák és szlovák fővárosba kevesebb mint két óra, Prágába három és fél óra alatt lehetne eljutni. A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat Budapesttől Varsóig – ismertette a tárca. A közlemény szerint a tervezett nagy sebességű vasútvonal az ország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el.
A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. A nagy sebességű vasút nagyszámú légi és közúti utazást kiváltva járul hozzá az európai közlekedés zöldítéséhez – írták.
A beruházás nyomán több személyszállító és tehervonat közlekedhet a már meglévő hálózaton is.
Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig akár évi négyszázezer tonna szén-dioxidtól – hangsúlyozták. Az előzetes kalkuláció szerint a járatokon évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesen és gyorsan. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei több módon is megtérülnének. A minisztérium idén nyáron nyert el támogatást a Budapest–Varsó nagy sebességű vasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek elvégzéséhez.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap mintegy kétmilliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához.