Gazdaság

Csaknem nyolc százalékkal nőttek a fizetések az egy évvel korábbihoz képest

Feszesebb a munkaerőpiac

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerő-kereslet mellett technikai elemek is befolyásolják, mint az úgynevezett összetételhatás, azaz hogy többségében magas vagy alacsony keresetű foglalkoztatottak állnak-e újra munkába – hívták fel a figyelmet az elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A vállalkozások körében 6,2 százalékkal, a költségvetésben 11,8 százalékkal nőttek a bérek. Az év első hét hónapjában 8,4 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem két számjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbér-növekedést mutat.

A magas bérdinamika legfőbb oka az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamata, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése. Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, semmint a rendszeres bérek emeléséről. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bérek emelkedése nem meglepő.

Szerepet játszik ebben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése, a költségvetési szférában történt bérnövekedés, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci helyzetből adódó béremelési kényszer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felgyorsuló infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbér-emelkedés lelassult. Az év első hét hónapjában négy százalékot tett ki, ám júliusban már csak 3,3 százalék körül volt. A szakember szerint jövőre továbbra is meredek emelkedőn maradhatnak a nominális bérek abban az esetben, ha a terveknek megfelelően a minimálbér kétszázezer forintra emelkedik.

Kapcsolódó írásaink