Gazdaság

Északi fényt Magyarországra!

Nyerő magyarok. A kiadó kizárólag skandináv regények és novellák fordításával és kiadásával foglalkozik, hatvanezer euró támogatással újabb tíz művet ültethetnek át magyarra

Minden Andersennel kezdődött két-háromévesen. A Hókirálynővel. Azóta van elválaszthatatlan kapocs Dériné Stark Zsófia, valamint a skandináv kultúra és irodalom között. Bár eddigi útja során tett kisebb-nagyobb kitérőket, de az északi kultúra iránti szeretete szünet nélkül ott pulzál az életében, sőt négy éve végleg letette mellette a voksát. Bátyjával közös könyvkiadója, a Polar Könyvek az egyetlen olyan kiadó Magyarországon, amely kizárólag skandináv regények és novellák fordításával és kiadásával foglalkozik. Nemrég tíz szépirodalmi mű magyarországi megismertetéséhez nyerte el az Európai Unió támogatását. Aki megismeri őket, rájön: nem ok nélkül.

Északi fényt Magyarországra!
Dériné Stark Zsófia gyermekkorában vált az északi kultúra szerelmesévé
Fotó: MH/Katona László

– Miért pont Skandinávia?

– Az északi világ varázsa elsőként gyermekkoromban, a meséken keresztül fogott meg, igazi Andersen-függő voltam. Tízévesen aztán a szüleimmel és jezsuita pap nagybátyámmal egy izgalmas és örök emlékű skandináv körúton vettem részt, amely ugyancsak nagyon megérintett. Ezen utazás alkalmával Koppenhágában az Andersen-szobor ölébe is beleülhettem, és ez az élmény végleg megpecsételte ezt a kapcsolatot. Akkor elhatároztam, hogy ha lehet, egyszer eredetiben szeretném őt olvasni. Engem a kezdetek óra lenyűgöz az északi népek mentalitása, az országaikban honoló tisztasággal és az érintetlen tájjal egyszerűen nem tudok betelni. Szeretem, ahogy szoros és tiszteleten alapuló kapcsolatot ápolnak a természettel, és nem felvett manírként teszik ezt, hanem lényükből fakadóan, ösztönösen.

– Mivel ragadta magával ennyire az irodalmuk?

– Az irodalom és az olvasás mindig is nagyon érdekelt, szerves része volt az életemnek, ezért először magyar–könyvtáros tanári szakot végeztem az ELTE-n, majd a Pécsi Tudományegyetemen szereztem mesterfokozatot. Közben elvégeztem a skandinavisztika (dán) szakot és a magyar mint idegen nyelv szakot is az ELTE-n. Tanulmányaim során ismét találkoztam a skandináv irodalommal, de az utamon, amelyen ma járok, más indított el. A nyolcvanas-kilencvenes években még csak elszórtan, egy-egy kiadónál és antikváriumokban lehetett északi irodalmat fellelni Magyarországon. Ezért is jelentett nagy áttörést a Kertész Judit és Pap Éva által megalapított Polar Kiadó.

Ők ugyanis elsőként kezdtek el kizárólag ezen országok irodalmával foglalkozni hazánkban. Egy könyvfesztiválon találkoztam velük először, és megfogott, hogy minden könyvet ismertek, és ennek megfelelően ajánlani is hitelesen tudták azokat. Elkezdtem olvasni a kiadványaikat, és igen hamar a törzsvevőjükké váltam. Ebben az időben ütött be nálam nagyon erősen a Karen Blixen iránti rajongás, az ő műveinek megismerése és megértése. Eleinte csak az ő könyveit olvastam, sorban mindegyiket, ám hamarosan kitárult előttem a skandináv irodalom varázslatos és ezerarcú világa. Karen Blixen szeretete egyébként egy irodalomtudományi PhD megszerzésére is sarkallt, az ő szövegeinek intertextuális elemzése volt a kutatási területem.

– Engem mivel tudna meggyőzni, hogy egy északi író könyvét vegyem a kezembe?

– Összességében nem tudok hangzatos szavakat mondani, inkább konkrét művet ajánlanék önnek. Abból viszont sokfélét! Ami talán mégis kitűnik, és számomra vonzó, hogy azokról a világszintű problémákról, amelyeket az írók feszegetnek, körüljárnak, történetre felfűznek, ők már őszintén és transzparensen tudnak beszélni. Ennyivel előrébb tartanak. A társadalmi fejlettségük, az egymáshoz való, magasabb szintű viszonyuk megengedi az őszinteséget. Nálunk sajnos még sokkal inkább kell a sorok között olvasni…

A skandináv szerelem aztán a Polar Kiadó átvételében csúcsosodott ki. Úgy hét-nyolc éve azt vettem észre, hogy a Polar eltűnt a könyvfesztiválokról, és egyetlen új könyv sem jött ki. Később kiderült, hogy a kiadó fenntartása már óriási erőfeszítést jelentett az addigra nyugdíjba vonuló tulajdonosoknak, amit már nem tudtak vállalni. Nekem és a testvéremnek 2017-ben nyílt lehetőségünk arra, hogy valamiféle saját vállalkozást beindítsunk. Nem volt kétséges számunkra, hogy mivel akarunk foglalkozni, főleg hogy ő nyomdász, így a két tudás remekül kiegészítette és erősítette egymást. (A mai napig én szerkesztem, ő pedig tördeli a műveket.)

Örömmel és nagy hittel vettük meg a kiadót, de nem azzal a céllal, hogy valamit eltüntessünk a föld színéről, vagy hogy a konkurenciát letiporjuk. Az elődeink szemléletét, elképzeléseit és tradícióit, azaz a skandináv szépirodalom népszerűsítését szeretnénk továbbvinni és követni. Magyarországon nagyon kevesen beszélnek és értenek skandináv nyelveken, ezért a munkánk egyfajta kultúrmissziónak is tekinthető.

– Hogyan esett a választás a pályázatban szereplő tíz könyvre? A kiadó ars poeticájához választották a műveket, vagy találtak kiemelkedő alkotásokat, és ezekhez kerestek célokat?

– Minden évben más-más tematikát választunk az aktuális pályázatokhoz, amelyek mindegyike, így az idei is, alapgondolatként megtalálható az alapító okiratunkban. A válaszom, hogy az üzenetekhez választottuk a műveket. Ami megdöbbentő, hogy jóval azután jelent meg az új uniós irányvonal, mint ahogy összeállt a fejemben az új tematika, és valami elképesztő volt az egybeesés! Mintha szóról szóra nekünk írták volna ki a pályázatot.

Két svéd, két izlandi, két dán, két norvég, egy finn és egy feröeri mű fordítására és kiadására nyertük el a hatvanezer eurót. A projekt egy különleges kihívást, három Ibsen-mű kortárs átiratának kiadását is tartalmazza. Nagyon pozitív volt a benyomásunk a pályázatról, a sikere jóleső visszajelzés, hogy amit csinálunk, az érdekes, és európai szinten is értéket képvisel. Olyannyira, hogy már írom a következő, ugyancsak uniós pályázatunkat is…

– A skandináv szépirodalom népszerűsítésén kívül milyen egyéb célkitűzésekért dolgoznak?

– Az északi fény, amelyet uniós projektünk címének választottunk, egy olyan fenomén, amely káprázatos színekben tündököl az északi égbolton a legsötétebb téli hónapokban, reményt és örömet adva az embereknek. Mi ezt a reményt és színkavalkádot szeretnénk bemutatni a magyar olvasóknak. Ugyanakkor nem csupán könyveket adunk ki, jóval átfogóbb, komplexebb társadalmi célokat tűztünk a zászlónkra.

Az irodalmon keresztül szeretnénk Skandináviát népszerűsíteni, az északi népek pozitív, toleráns életszemléletét, kultúráját, problémákkal való szembenézési módját itthon megismertetni és meghonosítani, mindezt úgy, hogy a lehető legtöbb korosztályt megszólítsuk. A kortárs skandináv művek képesek elősegíteni a toleranciára és együttműködésre alapozott társadalmi modellek kibontakozását Magyarországon.

A szépirodalom olyan kapcsolódási lehetőség az egyes európai országok között, amely könnyen befogadható, és a szemléletváltást is észrevétlenül, mégis hatékonyan képes megvalósítani. Ez természetesen hosszú távú cél. Ha csak egy olvasónk is nyitottabbá, elfogadóbbá, toleránsabbá válik a művek hatására, már megérte a rengeteg befektetett energiánk, hiszen nekünk nemcsak a munkánkat jelenti ez, hanem az életünket is erre tettük fel.

Nyerő magyarok rovatunk a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. támogatásával készült

További információért kattintson ide, vagy ide.

MFK

Kapcsolódó írásaink

Innovatív találmány a hazai iparágban

ĀNyerő magyarok. A százforintos nagyságú, akár tíz évig működő szenzor az állattenyésztésben és a logisztikai szektorban egyaránt nélkülözhetetlen szerepet tölthet be