Gazdaság

Válság előtti szinten a világ bruttó hazai terméke

Az előrejelzésben foglaltak alapján az OECD a növekedést támogató laza monetáris politikai eszközök alkalmazásának folytatását javasolja a kormányoknak

A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint. A továbbra is bizonytalan kilátások miatt a jelenleg tapasztalható lendületes növekedés közepette is szükség lesz az ösztönző monetáris és fiskális intézkedések fenntartására.

Válság előtti szinten a világ bruttó hazai terméke
Az inflációs előrejelzését az élénkülő keresletre hivatkozva megemelte a szervezet, a G20-ak esetében 3,7 százalékos éves áremelkedést várnak
Fotó: AFP/Soeren Stache

A májusi Economic Outlook kiadvány felülvizsgálataként tegnap kiadott legfrissebb világgazdasági növekedési prognózisában az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei és 4,5 százalékosat jövő évre. Az idei növekedési előrejelzést 0,1 százalékponttal lefelé, a 2022-es növekedést 0,1 százalékponttal felfelé módosították a májusban kiadotthoz képest. A globális bruttó hazai termék tavaly 3,4 százalékkal csökkent. A G20-ak GDP-növekedése az idén 6,1 százalék lehet, 0,2 százalékponttal kisebb a májusi prognózisnál, a jövő évi pedig 0,1 százalékponttal nagyobb, 4,8 százalék.

Az euróövezet az idén 5,3 százalékos növekedést érhet el, tavaly pedig 4,6 százalékosat. Az idei növekedési előrejelzést egy százalékponttal emelte meg az OECD, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal. Németország 2021-es GDP-növekedése az előző prognózisban jelzettnél 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, 2,9 százalékos, a 2022-es pedig 0,2 százalékponttal magasabb, 4,6 százalékos.

A válság által nem érintett utolsó negyedévi, a 2019 negyedik negyedévi bruttó hazai terméket azonban már több ország gazdasági teljesítménye meg tudta haladni az idei második negyedévben: Kína, Törökország, Dél-Korea, Ausztrália, az Egyesült Államok, de szerény mértékben a világátlag is. A járvány előtt prognosztizálthoz képest azonban a globális GDP még 3,5 százalékos elmaradásban volt a második negyedév végén. Ez mintegy 4,5 ezer milliárd dollár termelésiérték-kiesést jelent, ami nagyjából egyéves átlagos globális GDP-növekedésnek felel meg.

Inflációs előrejelzését a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan élénkülő keresletre, valamint az ellátási láncban jelentkező fennakadásokra hivatkozva megemelte az OECD: a G20-ak esetében a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkednek éves bázison az idén és 3,9 százalékkal jövőre. Az idei inflációs rátát 0,2 százalékponttal, a jövő évit 0,5 százalékponttal emelte meg az OECD a májusi előrejelzéshez képest. Az euróövezetben 2,1 százalékos inflációt vár az idén az OECD 0,3 százalékpontos pozitív korrekcióval, jövőre pedig 1,9 százalékosat, 0,7 százalékponttal magasabbat az előző prognózisnál. A németországi infláció 2,9 százalék lehet az idén és 2,1 százalék jövőre, ami 0,3 és 0,5 százalékpontos pozitív korrekció a májusi adatokhoz képest.

A prognózisban foglaltak alapján az OECD a növekedést támogató laza monetáris politikai eszközök alkalmazásának folytatását javasolja a kormányoknak, valamint az éppen aktuális gazdasági kihívásokhoz igazodó költségvetési politika folytatását. A monetáris politika normalizálása felé tett lépéseknek fokozatosaknak kell lenniük és a rendkívüli intézkedések megszüntetésével kell kezdeni – írja az OECD.

Kapcsolódó írásaink