Gazdaság

A minimálbér emelése csupán mérsékelten jelenhet meg az árakban

A munkaerőpiaci hatások makroszinten nem tűnnek jelentősnek, hiszen munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot

Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki cél fölött alakult, ezért az MNB több lépésben emelte az alapkamatot. A minimálbér kétszázezer forintra emelése csaknem húszszázalékos emelést jelentene, ami jelentős növelést takar – kommentálta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője Orbán Viktor miniszterelnöknek az Országgyűlés őszi időszakának nyitóülésén elhangzott hétfői felszólalását.

A minimálbér emelése csupán mérsékelten jelenhet meg az árakban
Fotó: MH

Regős Gábor szerint az előző években a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is jelentős emelést láthattunk, míg 2021-ben a vírushelyzetre, illetve az ezt megszenvedő vállalkozások helyzetére való tekintettel a minimálbér-emelés értéke mindössze négy százalék volt, ami a döntéskor még infláció felettinek tűnt, azóta azonban kiderült, hogy az áremelkedés idén vélhetően négy százalék fölött alakul majd. A minimálbér nagymértékű emelése döntés kérdése, nem lehetetlen, ahogy az elmúlt években is láttunk már bátor emeléseket – magyarázta.

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte: a nagymértékű emelés azonban kockázatot jelent az infláció, illetve a foglalkoztatás szempontjából. Mindkét kockázattal komolyan foglalkozni kell. Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki cél fölött alakult, ezért az MNB több lépésben emelte az alapkamatot – hangsúlyozta.

Kérdés, hogy a minimálbér emelése mennyire jelenne meg az árakban. Ez a hatás mérsékelt lehet, mivel minimálbéren sokkal kevesebb főt foglalkoztatnak, mint garantált bérminimumon – az utóbbi emelésének tehát jóval nagyobb hatása van.

A munkaerőpiaci hatások makroszinten nem tűnnek jelentősnek, hiszen egyre inkább munkaerőhiány jellemzi a gazdaságot, illetve a korábbi nagyobb emeléseknek sem volt érdemi hatásuk, a minimálbéren foglalkoztatott munkaerő azonban alacsonyan képzett, így munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű – mondta Regős Gábor. Ha a minimálbér húsz százalékkal emelkedik, akkor a garantált bérminimum esetében is hasonló mértékű emelés lenne logikus, azonban ez szélesebb kört érint, így a vállalatokra is nagyobb terhet ró, a kockázatai is nagyobbak.

Vállalkozói oldalról szóba került további adócsökkentés igénye is, cserébe a magasabb minimálbérért. Ezzel óvatosan kell bánni: a jövő évre tervezett hiány már így is magas, tehát az adókat csak mérsékelten lehet csökkenteni, bár a hatéves bérmegállapodásnál a módszer bevált, a bérek érdemben növekedtek, amely az adóbevételek bővülésén keresztül ellensúlyozta a kiesést – figyelmeztetett az elemző. Ugyanakkor a bérek kigazdálkodása a magánszférában nem az állam feladata, nem várható el, hogy a béreket kigazdálkodni képtelen vállalkozásokat hosszú távon életben tartsa. Viszont a járványhelyzet itt is közbeszólhat, hiszen a vállalkozásnak a nagyobb béremelés külön gondot jelenthet.

Kapcsolódó írásaink