Gazdaság

Az MNB megemelte idei inflációs és GDP-várakozását

A Magyar Nemzeti Bank 4,6-4,7 százalékra emelte idei inflációs és 6,5-7,0 százalékra GDP-várakozását legfrissebb Inflációs jelentésében, amelynek fő számait kedden hozták nyilvánosságra.

Az MNB megemelte idei inflációs és GDP-várakozását
Képünk illusztráció
Fotó: MH/Katona László

Jövőre csökkenhet az infláció, nőnek a gazdasági helyreállás kockázatai

A monetáris tanács szerint az infláció 2022 elejétől csökkenő pályára áll, miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok emelkedésének irányába mutat, ami a kamatemelési ciklus havi ütemű, kisebb lépésközzel történő folytatását indokolja - írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

Hozzáteszik, a testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Rövid távon az infláció emelkedésére számítanak ugyan, de - mint írták - a jegybanki szigorító ciklus jövőre már egyértelműen megmutatkoznak, és a második fél évben már a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik a fogyasztóiár-index.

A grémium az elemzői várakozásoknál kisebb mértékben, 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot kedden. Elemzők 20-30 bázispontos szigorításra számítottak.

A monetáris tanács folytatja az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A testület legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.

Amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja - írták.

Szükségesnek tartják továbbá a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz fokozatos kivezetését, és az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás szűkítését is. A közlemény szerint a jegybankok másutt is módosítják a válságkezelő programjaikat, visszafogják az eszközvásárlásokat, monetáris szigorításokat terveznek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is elsődleges célnak nevezte az árstabilitás elérését és fenntartását. A pénzügyi stabilitás fenntartását, valamint a kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját ennek veszélyeztetése nélkül támogatják - olvasható a közleményben.

A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül. A kedvező munkaerőpiaci környezetben a háztartások fogyasztásának bővülése várhatóan folytatódik, miközben az általánosan élénkülő beruházások az idéntől már ismét pozitívan járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházási ráta tovább emelkedik és 29 százalék közelében stabilizálódik az előrejelzési időszak második felében. A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljes visszapattanást mutat, és a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan dinamikusan nő. Az év végéhez közeledve a koronavírus-járvány negyedik hulláma növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.

Az infláció növekedésének hátterében leginkább az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése állt. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása az iparcikkek egyre szélesebb körében okozza az infláció gyorsulását. A piaci szolgáltatások jelentős havi áremelkedése a nyáron megállt, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósulhatott.     Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik, és az év hátralevő részében 5 százalék felett lehet. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék közelébe emelkedik. A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba.

A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, és a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is az államadósság-ráta csökkenő pályára áll. Az előrejelzési horizonton a folyó fizetési mérleg egyenlege javul, amelyhez a kiépült új exportkapacitások mellett növekvő nettó export is egyre inkább hozzájárul. A gazdaság külső finanszírozási képessége tovább emelkedik és a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.

A monetáris tanács a kamatfolyosó esetében szintén 15 bázispontos emelést tart indokoltnak: az O/N betéti kamat 0,70 százalékra, míg az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszköz kamata 2,60 százalékra nő. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt - áll a közleményben.

A Monetáris Tanács három intézkedéssel folytatja a szigorítási ciklust

A Monetáris Tanács három intézkedés együttesével folytatja a monetáris kondíciók szigorítását, a kamatemelés havi ütemezése változatlan marad, a 15 bázispont pedig irányadó lesz a következő hónapokban - mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről.

Az emelés 15 bázispontos mértékén a következő, decemberi Inflációs jelentéskor módosíthatnak a tervek szerint.

Rámutatott, hogy az inflációt emelő tényezők tartósabban maradnak, ezért az inflációs kilátásokat övező kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.

Közölte: három intézkedéssel folytatódik a szigorítási ciklus, az első az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése. A második értelmében az állampapír-vásárlások heti célmennyiségét szeptember 27-től 10 milliárd forinttal, 40 milliárd forintra csökkentik, a harmadik lépésként pedig a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetésével szűkítik a forintlikviditást. Mindhárom intézkedésre szükség van a közlése szerint. A forintlikviditást nyújtó swapeszköz állománya jelenleg 1100 milliárd forint, ennek több mint a fele év végéig lejár.

Az állampapír-vásárlási programot legközelebb decemberben értékelik majd átfogóan. A tanács értékelése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából - hangsúlyozta, hozzátéve: folyamatosan értékelik az eddig meghozott intézkedések hatását.

Azt mondta, hogy az inflációs cél elérése kitolódott. A jelenlegi kilátások szerint a következő hónapokban 5 százalék felett lehet az infláció. A mutató majd 2022 őszén érheti el ismét a 3 százalékos célértéket.

Kitért arra, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, az élénk növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik, amikor 7-8 százalékos növekedésre van esély. A negyedik negyedévben némi lassulás lehet a negyedik hullám megjelenése miatt. Idén a GDP bővülése 6,5-7 százalék között lehet, ez kedvezőbb a korábban vártnál. Az éves növekedés 2022-ben is dinamikus 5-6 százalék közötti lehet. Magyarország 2022 végére Európa öt leggyorsabb helyreállást felmutató országa közé tartozik majd a jelenlegi kilátások alapján.

Megismételte: a jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A kamatemelést addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Kapcsolódó írásaink