Gazdaság

Innovatív találmány a hazai iparágban

Nyerő magyarok. A százforintos nagyságú, akár tíz évig működő szenzor az állattenyésztésben és a logisztikai szektorban egyaránt nélkülözhetetlen szerepet tölthet be

Egy magyar cég innovatív fejlesztéseinek, elhivatott szakembereinek és egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetően ma már létezik az a nyomkövető szenzor, amelyre számos iparág várt: óránként, egyetlen bébielemmel, tíz éven át szolgáltat informá­ciót a követett tárgyról vagy állatról. Teszi mindezt rendkívül alacsony áron. Ezen tulajdonságaival minden eddigi technológiát maga alá kényszerít. Mégis, hogyan lehetséges ez? Erről is beszélgettünk Illés-Kiss Gáborral, a Genxsen Kft. ügyvezetőjével.

Innovatív találmány a hazai iparágban
„Nagy álmunk, hogy megvalósítsuk az élelmiszer-ellátás biztonságát”
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Ma milyen technológiák alkalmasak nyomkövetésre, s ezeknek mik a főbb hátrányai?

– Jelenleg a 3G/4G mobil és műhold alapú (GPS, GNSS stb.) technológiával tudjuk emberek és tárgyak hollétét és mozgását szabad térben nyomon követni hatékonyan. Ezek a különféle eszközökön (mobiltelefon, GPS/GNSS stick) futtatott programok azonban óriá­si energiaigénnyel működnek, így nagy méretű akkumulátort, dobozolást és elektronikát, valamint komolyabb szállítási költséget jelentenek, így ezen eszközök ára az élettartam növelésével annyira magassá válik, hogy bizonyos esetekben egyszerűen nem éri meg az alkalmazásuk.

Legfőképp olyan iparágakban nem tudnak megoldást kínálni, ahol az emberi beavatkozás és energiaellátás nem megoldható, mégis szükség lenne hosszú távon működő, miniatűr eszközökre. Tipikusan ilyen a logisztikai iparban a raklapok, konténerek, dobozok követése. Csak az Egyesült Államokban 1,5 mil­liárd dolláros extra költséget jelent évente az elveszett raklapok és a szállított áru pótlása.

– Mindezen negatívumokat aztán átfordították pozitívummá a találmányukban.

– Az úgynevezett NBIoT technológia már évekkel ezelőtt megszületett, amit a kezdetek óta tanulmányoztunk. Ezen alapulva egy olyan forradalmi eszközt szerettünk volna megalkotni, amelyik nélkülözi a fenti hátrányos tulajdonságokat. Éveken át tartó kutató- és fejlesztőmunkának köszönhetően született meg az AELETIS rendszerünk (Advanced and Extreme Low Energy Tracking Information System), amely százforintos érme nagyságú, rendkívül alacsony energiaigényű, kétoldali kommunikációra képes, és a piacon kapható nyomkövetők között – a tulajdonságaihoz képest – rendkívül kedvező ára van.

Olyan módon és mértékben optimalizáltuk a hardvereket, amíg elértük, hogy egy eszközben össze tudtuk sűríteni a legfontosabb előnyöket: minimális elektronikai alkatrészből áll és kisméretű, tehát olcsó az előállítása, akár tíz évig is képes pozícióadatot szolgáltatni nagy sűrűséggel, tud oda-vissza kommunikálni, így a működési minta a használat során változtatható (például sűrűn adjon jelet, ha megmozdul vagy épp ellenkezőleg), valamint opcionális GPS/GNSS pozicionálásra is képes.

– Milyen igények, tapasztalatok sarkallták a munka elkezdésére?

– Kezdetek óta akkumulátortechnológiákkal és miniatűr eszközök fejlesztésével foglalkozom, eleinte hobbiból, majd hivatásból is. Ehhez jött az egyetemi képzésen kapott informatikai tudás, majd egy amerikai smart metering (okos mérőóra) fejlesztésben való részvétel, ezek együttesen megérlelték bennem az elhatározást, hogy elinduljak a kis fogyasztású kommunikációs technológiák és szolgáltatások fejlesztése terén.

Az NbIoT hálózat megjelenése előtt is dolgoztunk nagyon kis energiával működő eszközfejlesztéseken, de globálisan nem volt olyan hálózati technológia, ami az igazi áttörést meghozta volna a számomra érdekes területeken. A célegyenesre ráfordulást egy barcelonai világkonferencia idejére datálom, amikor találkoztam a T-System egyik volt igazgatójával, aki megerősítette, hogy világszinten óriási igény lenne egy ilyen eszközre.

– Mennyi ideig tartott a szenzor fejlesztése?

– Öt éve kezdtünk el saját erőforrásból dolgozni, de itt még csak tanulmányoztuk a technológiát. Kétezer-tizenhétben jelentek meg az első prototípus modemek, majd kétezer-tizennyolc végétől indult el a nyomkövető eszköz fejlesztése, amelyből végül is tavalyelőtt született meg a valóban működő prototípus.

– Miért pont egy uniós pályázatot vettek igénybe a fejlesztéshez?

– Kicsi cégként a hazai pályázatok által előírt pénzügyi feltételeknek sajnos nem tudtunk megfelelni. Aztán véletlenek folytán találkoztunk a közvetlen európai uniós pályázati lehetőségekkel, azon belül is a Horizon 2020 kiírással, amelyet egy rendkívül jó lehetőségnek tartok ma is. Külön büszkék vagyunk arra, hogy a teljes folyamatot egyedül, önerőből vittük végig, arra pedig még inkább, hogy a komoly munkával megírt pályázatunk azonnal pozitív elbírálásban részesült. Kis cég vagyunk, mindig is innovatív ötletek megvalósítására fordítottuk a bevételeinket, és úgy éreztük, ez a találmányunk talán európai szinten is megállja a helyét, a fejlesztése támogatásra érdemes.

– Mire fordították az elnyert ötvenezer eurót?

– Az úgynevezett piacra lépési tanulmányunk megvalósítására költöttük a támogatást. Fejlesztettük és véglegesítettük az eszköz hardverét, szoftverkörnyezetet készítettünk hozzá, tehát a nagyon alap, kézi összeállítású prototípusból eljutottunk egy rendesen megtervezett, akár tömeggyártásra is érett hardverig, valamint az informatikai adatfogadó, feldolgozó és megjelenítő szoftverig.

– Mely területeken lehet alkalmazni ezt a nyomkövetést?

– Az egyik legfontosabb az állattenyésztés, az úgynevezett élelmiszer-ellátási lánc biztosítása (food chain protection). A szenzorral pontosan végigkövethető a tenyészállatok élete. A felhasználó vagy épp a felvásárló üzletlánc a digitális adatgyűjtésnek köszönhetően bizonyíthatóan és megmásíthatatlanul átláthatja a termék teljes életútját, helyszínről helyszínre, illetve segítségével – a közeljövőben – teljes bizonyossággal megkülönböztethetők a műhúsok az állattenyésztésből származó társaiktól.

A logisztikai iparág ugyancsak nagy hasznát veheti. Gyakori és komoly probléma a már említett raklapok, konténerek elvesztése, ellopása, amely nemkívánatos események a teljes termelési folyamatot megakasztják, és összességében sokkal nagyobb veszteséget okoznak, mint az adott raklap értéke. A nagyobb cégek a beszállítói láncaik több tízezer raklapját tudják másodpercre pontosan lekövetni, merre jár, hol akadt el, hibás teljesítés esetén mikor és hol kell közbeavatkozni. Hasonló fejlesztések már máshol is napvilágot láttak, de azokkal ellentétben a mi eszközünket a raklapgyártási folyamat megváltoztatása nélkül lehet alkalmazni. A közúti szállításhoz hasonlóan a vasúti kocsik, de akár kisállataink is nyomon követhetők e rendszerrel.

– Mennyibe kerül ez a kicsi, ám annál nagyobb tudású szerkezet?

– Ez függ a kialakítástól, mekkora elemet teszünk bele, milyen méretű házat kap, hiszen az igényeknek megfelelően személyre és iparágra tudjuk szabni. Nagyságrendileg tizenöt-hatvan euró az ára, ami jócskán elmarad a ma kapható, GPS-alapú rendszerek bekerülési összegétől.

– Van-e hátránya?

– Az egyetlen nehézséget az okozhatja, hogy a működéséhez elengedhetetlen a mobilhálózat, tehát a követett tárgynak vagy állatnak mindig mobilszolgáltatási területen kell lennie vagy mozognia. Ezért sem igazán alkalmas vadon élő állatok követésére, mert az erdőkben, ritkán lakott területeken nincs vagy alacsony hatékonyságú a hálózat. Mondjuk kifejlesztettünk egy olyan változatot is, amelyben van GPS arra az esetre, ha megszakadna a kapcsolat, és a nyomkövetésben nem szeretnénk hosszabb szünetet. A fentiekből fakadóan a világszintű alkalmazására is várnunk kell még, amíg a roaming az országok között nincs leegyeztetve, de azon vagyunk, hogy mire a mobiltechnológia – remélhetőleg hamarosan – eljut oda, már egy sziklaszilárd eszközzel tudjuk fogadni a piac igényeit.

– A forradalmi újdonság megszületett. Merre tovább, mi a fő cél?

– Legnagyobb álmunk, hogy a mezőgazdaságban meghonosítsuk az élelmiszer-ellátási lánc biztonságát, amiben a mi eszközünk kulcsfontosságú szerepet tudna játszani. Tíz év múlva egy olyan világban látom magunkat cégként és vásárlóként egyaránt, ahol kétséget kizáróan megtudhatjuk, hogy az általunk megvásárolt hús vagy egyéb termék honnan származik, végig tudjuk követni a teljes élettartamát a kezdetektől egészen a vágóhídig vagy a polcra kerülé­séig. Százszázalékos biztonságot és megbízhatóságot szeretnénk belevinni a rendszerbe. Ahogy Nyugat-Európában ez már komoly tendencia, reméljük, itthon is egyre többeknek lesz fontos a megvásárolt termékek megbízhatósága és kiváló minősége, akár magasabb áron is.

Nyerő magyarok rovatunk a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. támogatásával készült

További információért kattintson ide, vagy ide

MFK

Kapcsolódó írásaink