Az ingatlanpiac lassan újra magához tér

A Duna House által jelzett 11 304 tranzakció ugyan elmaradás az előző évek augusztusaihoz képest, de az előző hónaphoz viszonyítva (11 185) növekedést mutat – derült ki a cég tegnapi sajtóközleményéből. Érezhető volt még az erősebb szabadságolási hullám ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejére gyakorolt lassító hatása. A Duna House várakozásai szerint azonban az ősz ugyanolyan aktív forgalmú lesz, mint a tavaszi szezon volt. A jelenleg 79 ponton álló Kereslet­index alacsonyabb értéket mutat, mint tavaly, a koronavírus első hullámát követően, de az emelkedő tendencia ebben a tekintetben is megfigyelhető.

A nyár kisebb csúszással érzékeltette hatását a lakáscélú jelzá­loghitel-piacon is. A Duna House Pénzügyek becslése alapján augusz­-tusban 110 milliárd forint jelzáloghitel realizálódott Magyarországon. Igaz, ez az összeg nem döntött rekordokat, de még így is bőven túllépi a 100 milliárdos álomhatárt.

A megjelent új hiteltermékeknek köszönhetően több mint 820 mil­liárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az első nyolc hónapban, az MNB január–júniusi tényadata és a Duna House Pénzügyek július–augusztusi becslése alapján. Mindezen adatok egy aktív hitelpiacról tesznek tanúbizony­ságot, amit tovább húzhat az otthonteremtési támogatások inten­zív kereslete mellett az őszi forgalomnövekedés.

Míg Budapesten főként befektetési szándékkal vásároltak a vevők ingatlant, addig vidéken az elsődleges motiváció a nagyobb lakásba költözés volt. Az adott térségekben az ügyfelek egyhar­mad-egyharmad része vásá­rolt ebből az okból, átlagosan 43 millió, illet­ve 34,5 millió forint értékben. Eladói részről az örökölt ingatlan értékesítése még mindig meghatározó arányt képvisel a piacon. Az augusztusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 20-21 szá-zalékos arányban keltek el ebből az apropóból az ingatlanok Budapesten és vidéken, ami egy, illetve 12 százalékpontos csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest.

A nagyobb arányú visszaesés magyarázata, hogy a pandémia hatására megváltoztak a fogyasz­tói és lakhatási szokások, az emberek vágynak a szabadba, a környezetváltozásra, így második otthonként kezdték használni az örökölt, vidéki ingatlanokat, Budapesten pedig inkább bérlőt keresnek, mintsem vevőt.