Gazdaság

A közlekedésfejlesztés középpontjában a vasút

A program célja a nagy sebességű kapcsolat megteremtése a környező országok fővárosaival, hogy hazánk a térség teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon

Nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a vasútnak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium intézkedéseivel a helyközi közlekedés gerincét adó vasúthálózatok előnyét, elsőbbségét szeretnék érvényre juttatni – jelentette ki Mosóczi László, a tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

A közlekedésfejlesztés középpontjában a vasút
Hazánkban elsőként Sopronban állt meg a vasút európai éve alkal­mából a kontinensen közlekedő Európa Expressz
Fotó: MTI/Filep István

A következő 10–15 évben az uniós célokkal összhangban a vasút áll majd a hazai közlekedésfejlesztés középpontjában – mondta szombaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a soproni vasútállomáson abból az alkalomból, hogy hazánkban elsőként Sopronban állt meg a vasút európai éve alkalmából a kontinensen közlekedő Európa Expressz. Mosóczi László kiemelte, hogy a vasútnak nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van, hiszen míg a 19. század közepén a vasút a szekér alternatívája volt, ma a környezetbarát közlekedésé, mert a kibocsátott káros anyag huszonöt százalékáért a közlekedés a felelős.

A vasút európai éve alkalmából számos nemzetközi program népszerűsíti a környezetkímélő, energiahatékony és biztonságos közlekedési módot, amelynek leglátványosabb eleme a száz európai várost érintő Európa Expressz közlekedése, amely szeptember 2-án indult Lisszabonból, és októberben érkezik majd Párizsba – mondta.

Hozzátette, hogy a vonat szeptember 19-én is megáll majd hazánkban, akkor a Keleti pályaudvaron. A szerelvényben a MÁV által biztosított kocsi is közlekedik, amelyben a vasúti utazási élményt javító innovatív technológiákat bemutató vándorkiállítás kapott helyet. Kiemelte azt is, hogy idén ünnepeljük a hazai vasúti közlekedés kezdetének 175. évfordulóját.

Mosóczi László hangsúlyozta, a kormány stratégiai célja a tömegközlekedés versenyképességének növelése az autózással szemben. Az ITM intézkedéseivel a helyközi közlekedés gerincét adó vasúthálózatok előnyét, elsőbbségét szeretnék érvényre juttatni, amelynek érdekében a nemzetközi kapcsolatok minőségét és a hazai hálózatok átjárhatóságát is javítani kell.

Kiemelte, hogy a magyar vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik a nagy sebességű kapcsolat megteremtése a környező országok fővárosaival, hogy hazánk földrajzi adottságaival élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. Részletezte, hogy megkezdődött a Budapest–Belgrád-vasútvonal tervezése annak hazai szakasza kapacitásbővítő korszerűsítésére. A szükséges források rendelkezésre állnak, a Soroksár és Kelebia közötti szakasz rekonstrukciója 2025-re elkészül. Hozzátette, a kormány a közelmúltban biztosított forrást a Szeged és Szabadka között megújuló vasúti összeköttetés hazai szakaszának korszerűsítésére.

Kitért rá, a következő évtizedben kiépülő Budapest–Varsó-gyorsvasút a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze, és egy ausztriai leágazással a nyugat-európai nagy sebességű vasúti hálózatba is beköti a térséget. Mindemellett tervben van a budapesti repülőtéri vasút és a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megvalósítása is.

Kapcsolódó írásaink