Gazdaság
Nőtt a lakossági hitelállomány a második negyedévben
A hazai vállalatok számára az elmúlt három évtized legkedvezőbb finanszírozási környezete áll rendelkezésre kamatemelések és az NHP program várható lezárása ellenére
A vállalatok banki hitelállománya hét százalékkal, a lakossági hitelállomány pedig csaknem 16 százalékkal növekedett a második negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva – tájékoztatta a sajtó képviselőit Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője tegnap. A részleteket ismertetve elmondta, hogy a kis- és közepes vállalatok hitelállománya éves összevetésben csaknem 21 százalékkal nőtt.
A lakossági hiteleknél a lakáscélú hitelek járultak hozzá a leginkább az állomány növekedéséhez, de a babaváró hitel is felfelé húzta a mutatót – emelte ki. A babaváró hitelek állománya a második negyedév végére elérte az 1374 milliárd forintot, így már a teljes háztartási hitelállomány mintegy tizenöt százalékáért ez a termék felelt – tette hozzá.
A második negyedéves vállalati hitelkibocsátást a Növekedési Hitelprogram, az NHP Hajrá! program dominálta, az új hitelkihelyezések közel fele, míg a kkv-hitelek kétharmada ehhez a programhoz kötődött – jelezte. A szakember szerint a vállalatok számára az elmúlt harminc év legkedvezőbb finanszírozási környezete áll rendelkezésre kamatemelések és az NHP program várható lezárása ellenére.
A piaci alapon kötött kkv-beruházási hitelek átlagos kamata 3,5 százalék volt, a forgóeszközhiteleké pedig 2,5 százalék – támasztotta alá mondanivalóját. Júniusra tovább csökkent a moratórium kihasználtsága a vállalati szegmensben, az adósok a jogosult állomány 35 százalékával, a teljes hitelállomány 21 százalékával éltek a törlesztés szüneteltetésének lehetőségével – ismertette Dancsik Bálint.
Ágazatok szerint nézve az ingatlanügyletekre hitelt felvevők vettek részt a legnagyobb arányban a moratóriumban, ezen belül átlag feletti, 46 százalékos volt a részvételi arány a kereskedelmi ingatlanhiteleknél – tette hozzá. Elmondása alapján az arány kiugróan magas, nyolcvan százalék volt a szállodák finanszírozása területén.
A bankok kétharmada a kkv-hitelállomány bővítését tervezi a következő időben annak ellenére, hogy az NHP keretét nem növeli tovább a központi pénzintézet – idézte fel az MNB új felmérésének eredményét a főosztályvezető. Szintén a jegybank vizsgálata szerint a moratóriumon belüli vállalati hitelállomány öt–tizenöt százalékát tartják sérülékenynek a pénzintézetek – tette hozzá.
Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalati hitelek utóbbi évekbeli dinamikus növekedése ellenére a GDP-arányos hitelállomány Magyarországon még mindig alacsonynak számít, húsz százalékon áll az eurózóna 38 százalékos átlagához képest, így szerinte ez a szegmens „egy egészséges bővülés” elé néz.
A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Tamás, az MNB igazgatója újságírói kérdésre elmondta, hogy a moratórium meghosszabbítására a jegybank becslése szerint a védőhálót igénylő lakossági adósok mintegy hetven százaléka, hozzávetőleg nyolcezer ügyfél válik jogosulttá. A lakossági szegmensben egymillió 150 ezer adós él jelenleg a moratórium lehetőségével, az érintett hitelvolumen pedig 2800 milliárd forintot tesz ki – tájékoztatott az igazgató.