Pomázi Gyula: Az ötletből lesz az üzleti érték

Csak erős szellemitulajdon-védelemmel lehet erős az ország, az oltalom használata jelentősen hozzájárul a cégek gazdasági növekedéséhez – mondta Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke tegnap Budapesten. Mindig a legmodernebb eszközök és márkák oltalmazása jelentette a legnagyobb feladatot az intézmény 125 éves történetében – tette hozzá. Pomázi Gyula kiemelte: nemcsak az oltalom megszerzése a fontos, ezt az oltalmat tudatosan fenn kell tartani, a magyar kis- és középvállalkozások legnagyobb problémája a jogérvényesítés.

Egy oltalom használata tízszázalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár harminc százalékkal is növelheti a cégek gazdasági növekedési esélyeit – fejtette ki. A 8,8 százalékos uniós átlaggal szemben a magyar kis- és középvállalkozások alig három százaléka rendelkezik oltalommal. A visegrádi négyek tekintetében az oltalommal rendelkező vállalkozások száma tíz százalék körül mozog.

Kínában 1999-ben összesen 276 nemzetközi szabadalmi bejelentés volt, húsz év alatt ez hatvanezerre nőtt, így megelőzte az örök első Egyesült Államokat. Magyarországon az idei év első felében 248 volt a nemzetközi szabadalmak száma, ami növekedés a 2018–2019-es mélypontot követően. Fontos, hogy a nemzetközi piacra lépés egyik feltétele az oltalomszerzés. Megjegyezte: a befektetők számára vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások, az oltalom monopoljogot teremt, véd a hamisítás ellen, értékesítési lehetőséget jelent.

Azok a vállalkozások, amelyek kutatás-fejlesztési (K+F) minősítést szereznek, adókedvezményre jogosultak a társasági adóknál –mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégek számára az oltalmazást segítő támogatások széles köre érhető el. Európában egyedülálló módon lehetőség van arra, hogy ha valaki oltalmat szeretne szerezni, ezt száz százalékban támogatott módon tegye meg. Emellett elérhető egy olyan pályázat is, ami lehetővé teszi, hogy az első három évben ne kelljen fenntartási díjat sem fizetni – zárta.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szellemi értékek hasznosulását szolgáló intézményrendszert építenek ki. Az innovációs ökoszisztéma építésének kiemelt színterei lettek a tudományos és innovációs parkok, az egyetemi innovációs ökoszisztéma, a kompetenciaközpontok és a nemzeti laboratóriumok, mindenütt a hazai tudásvagyon hasznosulását helyezik előtérbe.

Az egyes színtereken különféle felhívások, pályázatok állnak rendelkezésre – sorolta. Tárcán belül átfogó intézményrendszer-építés zajlik, annak érdekében, hogy az ötlet – ami mögött a tudás van – érvényesülhessen, megfelelően hasznosuljon. Európai összevetésben a magyar innovációs teljesítmény egyre jobb – mondta.