Gazdaság
Az unió 2050-re elérheti a karbonsemlegességet
A megvalósítás legfőképpen a többségi akaraton, az összefogáson, valamint nem kis részben a rendelkezésre álló finanszírozási eszközökön múlik
– Milyen intézkedéseket hoz az Európai Unió a klímaváltozás ügyében?
– Az unió a utóbbi években már számos intézkedést hozott, amelyekből több is sikeresnek tekinthető. Ilyen volt például a 2008-ban elfogadott első uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomag, amellyel a 2020-ig vállalt kibocsátási értékeket nemcsak elérni sikerült, hanem túlszárnyalni is a tagállamok jelentős részében. Mára az EU az egyetlen nagy gazdasági régió, ahol a célzott politikai intézkedéseknek köszönhetően csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990-hez képest.
Az EU átlagát nézve 2018-ra ez 23 százalékkal lett alacsonyabb, az eredeti célkitűzés húszszázalékos volt. A legújabb intézkedés lesz az Európai Bizottság Fit for 55 nevű javaslatcsomagja, amelynek célja, hogy az EU átlagosan 55 százalékkal csökkentse a kibocsátását 2030-ra, és végső soron karbonsemlegessé váljon 2050-re. A javaslatcsomag ambiciózusabb és átfogóbb, mint a többi nagy gazdasági régióé, de a célok tekintetében megoszlanak a vélemények.
– Ezek mennyire megvalósítható célok?
– A megvalósítás legfőképpen a többségi akaraton, az összefogáson, valamint nem kis részben a rendelkezésre álló finanszírozási eszközökön múlik, és azon, hogy az unió nemzeteinek elfogadhatók-e a Brüsszelben megalkotott tervek politikailag és pénzügyileg. A felvázolt célok nagyszerűen hangzanak, de nem egyszerűek: legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása 2030-ig, és a 2050-ig elérendő klímasemlegesség uniós célkitűzése, ami nemcsak a klímaromboló vállalatokat, hanem a lakosságot is sújthatja.
– Ha ezek megvalósulnak, milyen előnyök származnak majd belőlük?
– A javaslatcsomag szerint ez elő fogja segíteni a fenntartható gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremt. Az ipar zöldítése miatt egészségesebb környezetben élhetnek az unió polgárai, továbbá a program megalkotói szerint ez újabb lökést adhat a zöldtechnológiák terjedésének, amivel az uniós gazdaság hosszú távon lépéselőnybe is kerülhet más országokhoz, kontinensekhez képest.
– Hosszú távon mire lesz szükség, hogy 2050-re megvalósuljon a klíma-semlegesség?
– A nemzetek észszerű, olykor lemondásokkal járó, arányos összefogására. A legfrissebb IPCC-jelentés fő üzenetét alapul véve csak akkor maradhat lakható a bolygó, ha el tudjuk érni a globális klímasemlegességet, alkalmazkodva a már visszafordíthatatlan folyamatokhoz.
– Magyarországot mennyire sújtja a klímaváltozás? Miben nyilvánul meg?
– A klímaváltozás szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb területi egységéhez tartozik. Az 1900-as évek elején mért középhőmérséklethez képest átlagosan 1,7 fokkal emelkedett a hőmérséklet. Az elmúlt években az éves csapadékmennyiség jelentős csökkenése és az emiatt kialakuló aszályos időszakok figyelhetők meg, ami az előzetes számítások szerint csak fokozódni fog. Mindemellett enyhe telekre, eltűnő évszakokra és egyre kiszámíthatatlanabb időjárásra számíthatunk. Közben a napjaink részévé váltak a rendkívüli viharok, özönvízszerű esőzések.
– A hazai élővilágra milyen hatással van a klímaváltozás?
– Semmiképpen sem pozitív. Több faj kipusztulásával, elvándorlásával járhat, illetve új, invazív fajok megjelenésével. Ez utóbbi már elkezdődött, kiváló példa rá az ázsiai márványpoloska vagy az afrikai vándorpoloska hazai elterjedése.
