Elkötelezett hazánk a klíma­semlegesség mellett

– Hazánknak kitűzött célja, hogy klíma­semlegessé váljon 2050-re. Ez hogyan fog megvalósulni?

– A klímasemlegességet egy minden gazdasági ágazatot, az élet legtöbb területét érintő változási folyamat eredményeképp lehet elérni. Az úgynevezett zöld, igazságos átmenetben a kormányzatnak, hazai vállalkozásoknak, gazdasági szereplőknek és lakosságnak, vagyis mindenkinek a maga eszközeivel egyaránt komoly lépéseket kell tennie.

– Milyen téren ért el eredményeket a magyar kormány?

– A magyar kormány a klíma- és energiapolitika terén jelentős eredményeket ért el már eddig is, megfogalmazta közép- (2030) és hosszú távú (2050) céljait, valamint meghatározta az azokhoz vezető utat. Annak érdekében, hogy ösztönözze a klímasemlegesség elérését, elfogadta a második Nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, valamint a Nemzeti energia- és klímatervet, továbbá megújította a Nemzeti energiastratégiát.

Átfogó jelentés készült az éghajlatváltozás Kárpát-medencei hatásairól, illetve a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia tervezetében nemzeti szinten is megcéloztuk a 2050-es klímasemlegességet. A stratégiai tervezés során azonosított kulcsterületekre fókuszálva hirdettük meg 2020 februárjában a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét cselekvéseket tartalmaz a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

– Milyen gátló tényezőkkel kell szembesülni, ami visszahúzza e cél megvalósulását?

– Amellett, hogy elkötelezettek vagyunk a klímasemlegesség mellett, fontos, hogy a zöld átmenet igazságosan menjen végbe, vagyis olyan módon, hogy a lakosságot, a sérülékeny ágazatok munkavállalóit és a kapcsolódó vállalkozásokat a lehető legkevesebb hátrány érje, valamint, hogy újabb lehetőségeket biztosíthassunk számukra az új, versenyképes, zöldágazatokban.

Általában véve a klímasemleges átálláshoz jelentős forrásokat is szükséges csoportosítani, így a finanszírozás különösen lényeges kérdés: fontos, hogy megfelelő mennyiségű forrás álljon rendelkezésre, és lényeges ezek optimális felhasználása. A költségeket tovább növelhetik egyúttal a klímaváltozás erősödő hatásai, amelyekkel szemben ellenálló gazdaságot szükséges létrehozni, így nemcsak a kibocsátáscsökkentésre szükséges fordítani az erőforrásokat, hanem az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra is.

– A Covid–19 ideje alatt kötelező volt a maszkviselés, sok helyen a gumikesztyű is. Az így keletkezett szemét milyen károkat okozott, és hogyan lehet kiküszöbölni?

– Az egészségügyben keletkező hulladékokat, köztük a védőeszközöket külön, a közszolgáltatási rendszertől függetlenül gyűjtik és ártalmatlanítják. Ez a hulladékmennyiség a teljes hulladékmennyiséghez képest nem volt jelentős, kezelése nem jelentett külön kockázatot vagy nehézséget a közszolgáltató társaságok számára, amelyek munkatár­sait az elsők között látták el védőeszközökkel.

– Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is a célok között szerepel 2030-ig. Hogyan kell ezt elképzelni? Hogy fog ez megvalósulni?

– Elkerülhetetlen megemlíteni, hogy a legfontosabb kibocsátáscsökkentési célokat Magyarország az európai uniós tagállamok között elsőként törvényben is rögzítette (!), vagyis a kormány jogi kötelezettséget vállalt a legfontosabb klímavédelmi célkitűzéseink elérésére. A klímavédelmi törvény kimondja, hogy 2030-ig legalább negyven százalékkal csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. Továbbá 2030-at követve a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítjuk.

– Milyen hosszú távú klímapolitikai célkitűzések vannak?

– Nemrég megkezdődött, illetve várható több fontos projekt is a közép- és hosszú távú klímapolitikai célkitűzéseink elérésére. A közeljövőben megvalósuló projektek kapcsán szeretném megemlíteni az Igazságos átmeneti területi terveket, amelyek lényege, hogy a klímasemleges átmenet szociális és gazdasági hatásait elszenvedő leghátrányosabb régiók anyagi segítséget kapjanak az átmenethez az Európai Uniótól. Magyarországon három megyére, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Baranya megyére készült Igazságos átmeneti területi terv. A Magyarország számára rendelkezésre álló forrás 2018-as árakon 237 millió euró, amely tizenöt százalék hazai társfinanszírozással is kiegészül. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően megindulhat a tervek végrehajtása.

– Ezekből mit emelne ki?

– A tervekben különféle meghatározott tevékenységi körök szerepelnek, amelyekre vonatkozóan konkrét projekteket állítunk össze, így például a munkahelyteremtés és -megőrzés, képzés- átképzés, vállalkozásindítás ösztönzése, inkubációs központok létrehozása, kutatás-fejlesztés, lakossági megújuló energiát támogató projektek, vállalati zöldgazdasági diverzifikáció, alacsonyabb kibocsátást támogató technoló­giák, innovatív energiatárolási projektek, zöld­közlekedés vagy a fenntartható területhasználat terén.

– Idén júliustól már búcsút inthettünk az egyszer használatos műanyag eszközeinknek. Vannak-e további törekvések arra, hogy a lehető legmagasabb szinten megszűnjenek a műanyagok? Gondolok például az üdítős, vizes palackok visszaváltására automatákkal vagy egyéb kezdeményezésekre.

– A már említett Klíma- és természetvédelmi akcióterv konkrét cselekvési pontjai közül kiemelt helyen szerepel az egyes egyszer használatos műanyagok (mint a poharak, evőeszközök, tányérok, szívószálak és bevásárlótáskák) forgalomba hozatalának betiltása, ezért a kormány – összhangban az európai uniós műanyag stratégiával – 2021. július 1-jétől ezt meg is tette. A kezdeményezés elsődleges célja az egyes műanyag termékek környezetre, különösen a vízi környezetre, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése, valamint a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatása innovatív és fenntartható üzleti modellekkel, termékekkel és anyagokkal, hozzájárulva ezáltal a belső piac hatékony működéséhez is.

– A hulladékok gyorsabb feldolgozása érdekében kilátásban van-e valamilyen rendszer, szabályzat bevezetése?

– Az egyszer használatos műanyag termékekből képződött hulladékoknak 2025-re a 77 százalékát, 2029-re a 90 százalékát kell újrahasznosítás céljából elkülönítetten gyűjteni. A PET-palackoknak 2025-re 25 százalékban, 2030-ra 30 százalékban kell újra feldolgozott műanyagot tartalmazniuk. E célértékek eléréséhez elsődleges eszköz a visszaváltási rendszer bevezetése. Az egyutas műanyag és üveg italpalackok, valamint a fém italdobozok újrahasznosításának jelentős növelése érdekében ezeknek a csomagolásoknak a visszaváltása 2023. július 1-jétől válik biztosítottá Magyarországon.

– A napelemes rendszerekre való támogatás mennyire népszerű és miért?

– A naperőműves kapacitások lendületes bővítését szolgálja a közcélú megújuló energia-termelés támogatása, az úgynevezett Megújuló Energia Támogatási Rendszer (Metár). A Metár keretében a kormány már két alkalommal biztosított jelentős forrásokat, és folyamatban van a harmadik pályázati kiírás is. A hazai megújuló energia szektor már kétszer is szintet tudott lépni, egyre kevesebb támogatási igénnyel, költséghatékonyan valósulhatnak meg a beruházások. Magyarországon az elmúlt években eredményesen felépült a naperőművek létesítéséhez szükséges projektfejlesztői és kivitelezői kör, a szektorban átlag feletti a hazai családi vállalkozások és kkv-k aránya. Az első két tenderre benyújtott pályázatok jelentős száma alapján úgy látszik, hogy van jövője mindazoknak a magyar cégeknek, amelyek a naperőművek létesítése során értékteremtő szerepet látnak el. Az eddig lezárt két tender jelentős áresést is hozott, ami azt jelenti, hogy a korábbi átviteli árhoz viszonyítva 47 százalékos átlagos villamosenergiaár-csökkenést sikerült elérni.

– A napelemes technológia mennyire költséghatékony?

– A napenergia-termelés növekvő tendenciáját segíti a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) jelentős terjedése is. A napelemes technológia jelentős költségcsökkenésének és a széles körben rendelkezésre álló állami támogatási források rendelkezésre állásának köszönhetően a háztartási méretű napelemes rendszerek megtérülési ideje nagyon lerövidült. Ez alapján egy akár 25 évig is üzemelő napelemes rendszerrel az alacsony üzemeltetési költség mellett, a megtérülési idő utáni időszakban szinte ingyen biztosított a villamosenergia-ellátás a HMKE-vel rendelkező család számára. A háztartási méretű naperőművek száma mára majdnem elérte a 80 ezret és továbbra is lendületesen nő, amiből arra lehet következtetni, hogy a 2030-ra kitűzött cél, amely minimum 200 ezer darab, átlagosan 4 kW beépített teljesítményű háztartási kiserőmű működtetését kívánja, várhatóan teljesíthető.

– A közeljövőben milyen projektek valósulhatnak meg, amelyek a környezet- és klímavédelmet szolgálják?

– Hogy csak néhány példát említsek, fontos és kiemelkedő lehetőség a gyermeket nevelők számára az Otthonfelújítási program, a vállalatokat segítő Energiahatékonysági tao-kedvezmény program, és elindult a projekteket generáló Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) is. A Felzárkózó Települések Programja, a Modern Városok és Magyar Falu Program is tartalmaz olyan elemeket, amelyek a klímavédelmet is szolgálják. Emellett környezetkímélő, komfortos, vonzó közösségi közlekedési szolgáltatások nyújtására törekszünk, ezért létrehoztuk a Zöld Busz Programot.

– Esetleg vannak független, saját projektek is?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly hirdette meg a Tisztítsuk meg az Országot! projektet, amelyben állami és önkormányzati összefogással megkezdődött az évtizedek alatt az erdőkben, a folyók mentén, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető hulladékok felszámolása. A projekt első üteme ez év végéig tart, amelyet a nagy sikerre való tekintettel jövőre is folytatni szeretnénk.

Eddig az ország 1200 helyszínén több mint 30 ezer köbméter hulladéktól tisztították meg a környezetet a hatóságok. Ezt a munkát a lakosság is segítheti, mert kifejlesztettünk egy HulladékRadar nevű, okostelefonra letölthető alkalmazást, amely segítségével bárki könnyedén bejelentheti, ha illegális hulladékot talál, amelynek elszállításáról és a terület megtisztításáról a helyi hatóságok gondoskodnak.

– Vannak EU közös fejlesztések is?

– Kiemelném a Danube InGrid projektet, amely az elmúlt évek legnagyobb, magyar–szlovák együttműködésben útjára indult villamosenergiahálózat-fejlesztése az Észak-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában. Az Európai Unió által támogatott beruházásnak köszönhetően kiépül a jövő okos hálózata, amely lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, köztük az egyre növekvő számú napelemek hálózati csatlakozását, és megoldást ad a folyamatosan növekvő áramfogyasztás villamos hálózati kihívásaira.