Gazdaság

Kezd magához térni a kiskereskedelem

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 2,5 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Kezd magához térni a kiskereskedelem
Júliusban 3,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom
Fotó: MH

A júliusi növekedési ütem alacsonyabb mint az előző három hónapban volt, azt megelőzően pedig kilenc hónapon át csökkenést regisztrált a statisztika.

Júliusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,7 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom a júniusi 7,2 százalékot követően. Az élelmiszer-kiskereskedelem 74 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletekben 0,5 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 2,6 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 7,1 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 3,3 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,4 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,5 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 0,8 százalékkal nőtt. Csökkent a forgalom 7,6 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 15,6 százalékkal tovább bővült az egy évvel korábbi 37,1 százalékot tetézve.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene tavaly júliushoz mérve a júniusi 8,6 százalékos és a második negyedévi 12,0 százalékkos növekedés után.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 15 százalékkal csökkentek.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1232 milliárd forint volt, 1,7 százalékkal nagyobb az előző havinál és 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36,4 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16,5 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Január-júliusban - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 2,1 százalékkal nagyobb volt az üzletek forgalma, mint az előző év azonos időszakában.

Kezd magához térni a kiskereskedelem

A koronavírus-járvány utáni leállásokat követően most már látszik, hogy kezd magához térni a magyarországi kiskereskedelem, amelynek forgalma júliusban 3 százalékkal növekedett a múlt év hasonló időszakához képest - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi államtitkára pénteken Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter elmondta: a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek is köszönhető, hogy a kereskedelmi forgalom kezd visszatérni a járvány előtti szintekre. Az 1990 óta legmagasabb, 4,7 milliós foglalkoztatottságnak, a 400 ezer forintot meghaladó átlagbérnek és a jelentősen megemelt minimálbérnek köszönhetően az embereknek van pénze arra, hogy saját magukra költsék - fogalmazott az államtitkár.

Ha még nem is olyan dinamikusan, mint korábban 80 hónapon át - amikor évente 5-8 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom -, a mostani tavasszal feloldott korlátozások után újból fellendülőben van az üzletek forgalma. Ha a járvány negyedik hulláma nem lesz olyan mértékű, mint attól sokan félnek, akkor a kereskedelem bővülése tovább folytatódhat és a dinamikája is visszaállhat a 2019 előtti szintre - vélekedett az ITM államtitkára, aki kitért arra is, hogy júliusban több mint 1200 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom.

Cseresnyés Péter úgy fogalmazott: a munkahelyteremtések, a családpolitikai intézkedések és az adócsökkentések segítik a hazai kereskedelem forgalmának növekedését, de arra is szükség van, hogy az oltakozási hajlandóság is növekedjen. Ez lehetővé teszi a nagyobb mértékű gazdasági fejlődést is, hiszen a magyar gazdaság folyamatos növekedésével az emberek anyagi biztonsága is megteremthető.

Elemzői vélekedések

 A gazdaság rekord mértékű második negyedévi növekedése után a harmadik negyedévről megjelent első adat, a kiskereskedelmi forgalom mutatói, azt jelzik, hogy a harmadik negyedévben mérséklődik a gazdasági növekedés üteme - állapították meg elemzők. Jelezték azonban, hogy a háztartások fogyasztása így is pozitívan járul majd hozzá a GDP növekedéséhez. A külföldi turisták visszatérése később még komoly lendületet adhat a kiskereskedelemnek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: a júliusi kiskereskedelmi adatból egyértelműen látszik, hogy a második negyedéves nagy felfutás után egy jóval mérsékeltebb növekedés jellemezheti a szektort és a gazdaságot a harmadik negyedév folyamán. A forgalom júliusi alakulásában szerepet játszik a nyaralási szezon berobbanása, amely jobban kedvez a szolgáltatásoknak, mint a kereskedelmi forgalomnak.

A júliusi kiskereskedelmi adat az első, ami a harmadik negyedév gazdasági teljesítményéről elárul valamit, ám mivel ez az adat a szolgáltatásokról nem sokat mond, így abban lehet bízni, hogy a mérsékelt növekedés csak azt jelzi, hogy a háztartások továbbra is az élményeket preferálják a dolgokkal szemben. Az adat nem befolyásolja az ING Bank szakértőinek azon várakozását, hogy idén a GDP-növekedés elérheti még a 7,7 százalékot is - írta Virovácz Péter.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a háztartások feltehetően a vásárlások élénkülése helyett a megnyíló szabadidős tevékenységek felé fordultak, mivel a bérdinamika továbbra is erőteljes, a munkaerőpiac pedig elérte a járvány előtti szintet.

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja a munkaerőpiac teljes helyreállása, valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a bérnövekedés. Az év végén pedig további lendületet adhat a várhatóan rekordösszegű nyugdíjprémium, amellyel 150-200 milliárd forint kerülhet a nyugdíjasokhoz.

A Takarékbank szakértője szerint idén 3 százalék körül nőhet a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végére várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető. Mivel a járvány előtt a kiskereskedelmi forgalom majdnem 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kiskereskedelemi forgalom júliusi növekedéséhez hozzájárult, hogy a gazdaság nagyjából korlátozásoktól mentesen működhetett, ám a külföldi turisták alacsonyabb száma még így is visszafogta a forgalmat. A kiskereskedelem bővüléséből valószínűsíthető, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom a jövőben tovább bővülhet, annak köszönhetően, hogy a válságot követően újraindult a gazdaság, a foglalkoztatás pedig ismét magas szinten áll, illetve emelkednek a keresetek.

Kapcsolódó írásaink

Kiemelkedő beruházási ráta

ĀHétindító. Az első becslés alapján a GDP a nyers adat szerint 17,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit