Gazdaság
Átmeneti, egyéves időszak segíti az új bortörvényre való felkészülést
A szakmai-jövedéki nyilvántartások elektronikus vezetése is csak az éves szinten húszezer hektoliternél több terméket értékesítő borászatok számára lesz kötelező

Ekkortól kezdve a nem kisüzemi bortermelők, valamint a tíz hektárnál nagyobb ültetvényt használók számára kötelező lesz az adminisztrációs ügyeiket elektronikusan intézni, a kisebb termelőknél viszont később is megmarad a hegybírónál történő személyes ügyintézés lehetősége – mondta tegnap Nagy István agrárminiszter.
Az átmeneti időszak első felében a szüretnél és az újborok elkészítésénél még a korábbi ügymenetet kell alkalmazni.
Az átmeneti időszak második felében, 2022. január végétől viszont már az új adminisztrációs szabályok lépnek életbe, ezáltal az ágazati adminisztráció informatikai hátterét az e-Pincekönyv rendszer fogja biztosítani. Ugyanakkor ebben az időszakban az elektronikus adminisztrációs feladatok még fakultatívak lesznek minden ágazati szereplő számára – magyarázta Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: az új szabályok 2022. augusztus 1-jétől lépnek teljes körűen hatályba. Ekkortól kezdve a nem kisüzemi bortermelők, valamint a tíz hektárnál nagyobb ültetvényt használók számára kötelező lesz az adminisztrációs ügyeiket elektronikusan intézni. Így a központi rendszer alapján azonnal tudni lehet majd, hogy egy adott pincében mennyi és milyen minőségű bor áll rendelkezésre – ismertette a tárcavezető.
Nagy István továbbá jelezte, a kisebb termelőknél később is megmarad a hegybírónál történő személyes ügyintézés lehetősége. Hangsúlyozta: a szakmai-jövedéki nyilvántartások elektronikus vezetése az átmeneti időszakot követően is csak a legnagyobbak, az éves szinten húszezer hektoliternél több borászati terméket értékesítő borászatok számára lesz kötelező.
Az agrárminiszter elmondta, a bortörvénynek köszönhetően zöld jelzést kapott a murci (az erjedésben lévő bor) forgalmazása. A miniszter szerint ez az új termék, amely rendkívül jó élettani hatásokkal rendelkezik az emberi szervezet számára, a borfogyasztás népszerűsítéséhez is hozzájárul.
A korábbiaktól eltérően sem analitikai, sem érzékszervi vizsgálat nem szükséges a murci forgalmazásához, ez megkezdhető a hegybíró által kiadott végső származási bizonyítvány birtokában, forgalombahozatali azonosítóval – jelentette ki az agárminiszter.
Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke elmondta, hogy Magyarországon elsőként használhatják ki az új bortörvény adta lehetőséget, a murci forgalmazását és palackozását. Hangsúlyozta: a kutatóintézet a csaknem harminc hektár szőlőültetvénnyel, 1600 négyzetméter alapterületű pincével és akkreditált laboratóriummal rendelkezik, fő feladata a kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás. Az intézet szőlőfajta-gyűjteménye már több mint 1800 tételből áll, ez a világ hatodik, Európának pedig a második legnagyobb szőlőgénbankja.
A pezsgő lehet a borágazat kiugrási lehetősége
A következő években kiemelt termék lehet a magyar pezsgő, ebben rejlik a hazai borágazat egyik nagy kiugrási lehetősége – hangsúlyozta az agrárminiszter a III. Pezsgőkonferencián a Fejér megyei Etyeken. Nagy István rámutatott, Magyarországon a pezsgőkészítés és -fogyasztás a reneszánszát éli, ami elsősorban az etyeki borászoknak köszönhető. Úgy vélte, a jövőben az Etyek-Budai Borvidék csúcsterméke lehet a pezsgő, valamint az országban még teljesen ismeretlen, pezsgőre szabott eredetvédelem kialakításával ezt a terméket a termékpiramis csúcsára pozícionálhatják.
A miniszter szerint a magyar borászok mindig is élen jártak az innovációban, jellemzően az elsők között találták meg, hogy miként lehetséges új termékekkel a fogyasztók asztalára kerülni, illetve felismerték a megváltozott fogyasztói szokásokat, miszerint a világ egyre inkább keresi az üde, fiatalos pezsgőket. Mint mondta, éppen emiatt támogatja kiemelten a kormány a magyar pezsgőkészítőket, mert az ország jó hírét viszik a világba. (JA)