Gazdaság

A bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát

Elemzők szerint folytatódik a keresetek növekedése, egyes szektorokban újra munkaerőhiány kezd kialakulni

Júniusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 3,1 százalékkal emelkedett – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal.

A bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát
Az átlagkereset emelkedése elmaradt az előző hónapokban mérttől
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Az átlagkereset hatodik havi emelkedése jelentősen elmaradt az előző hónapokban mérttől, mert a növekedés ütemét erőteljesen visszafogta a tavaly júniusban az egészségügyben kiosztott rendkívüli, ötszázezer forintos juttatás, amely akkor jelentősen megemelte az átlagkeresetet.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 436 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 447 300 forint volt, és 3,1 százalékkal nőtt. Az 5,3 százalékos júniusi inflációval számolva a reálkeresetek 1,7 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusiaktól.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított júniusi rendszeres bruttó átlagkereset 404 200 forintra becsülhető.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában hangsúlyozta, a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 7,7 százalékos volt az előző havi 7,8 százalék után.

A várakozások ellenére idén sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A Takarékbank éves várakozása erre az évre kilenc százalékot elérő béremelkedés és az infláció függvényében négy százalék körüli reálbér-növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság újraindulása két irányba is befolyásolja az átlagbért: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetételhatás, vagyis az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb bérű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is arra mutatott rá, hogy a legutóbbi foglalkoztatási adatok alapján növekszik a dolgozók száma, és több szektorban munkaerőhiányos helyzet látszik kialakulni, ez pedig béremelkedést vetít előre a következő évre, évekre. Kérdés azonban még a jövőre nézve, hogy 2022-ben mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege – vetette fel.

Kapcsolódó írásaink