Gazdaság

Négy százalék alatt a munkanélküliség

A kormány gazdaságélénkítő intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, valamint a törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéshez

A harmadik hullám korlátozásainak feloldása és a szolgáltató szektor helyreállása mellett szezonális tényezők is segítették július­ban a történelmi rekordnak számító foglalkoztatási szint elérését. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a feszes munkaerőpiacon kibontakozó bérverseny inflációs kockázatokat is hordoz, ugyanakkor segíti a GDP növekedését.

Négy százalék alatt a munkanélküliség
Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A foglalkoztatottak száma egy kisváros lakosságával nőtt júliusban az előző hónaphoz képest – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkozástatáspolitikáért felelős államtitkára tegnap az M1-en a KSH legfrissebb adataira reagálva. Bodó Sándor elmondta, az elsődleges munkaerőpiacon 75 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 16 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság.

Mindez az államtitkár szerint azt jelenti, hogy a külföldről hazatérő magyarok nagy része el tudott helyezkedni a munkaerőpiacon. Az államtitkár közölte, terveik között szerepel, hogy olyan belső képzéseket indítsanak az adott munkahelyeken, amelyek még akkor segítenek, amikor nem történik meg a baj, akkor segítenek, amikor a munkavállalók még a munkahelyen vannak, de már látható, hogy megváltozik a munkaerőpiac, új kihívásokra van szükség és új szakmát kell tanulni, ezért hamarosan nagy keretösszegű programot hirdetnek meg a munkahelyek biztonsága érdekében.

Júliusban a 15–74 éves korosztályban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,704 millió volt, 12 ezerrel több az előző havinál és 94 ezerrel az egy évvel korábbinál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi jelentése szerint. A május–júliusi időszakra vonatkozó háromhavi mozgóátlag 4,647 milliós foglalkoztatotti létszámot jelez, ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában volt. A munkanélküliek száma 189 ezer volt júliusban, a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz és 0,6 százalékponttal az egy évvel korábbihoz mérve.

 Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a szolgáltató szektorok helyreállásával emelkedett új csúcsra a foglalkoztatottság. Az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította, hogy a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra.

A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelyek megőrzéshez. A látható iparági jelek alapján az év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen – figyelmeztetett Horváth András.

 A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy szezonális hatások is közrejátszottak ugyan, de a foglalkoztatás növekedé­sében a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának volt meghatározó szerepe. Pozitívumként emelte ki, hogy a korlátozások feloldása óta fokozatosan emelkedik az aktivitás is, vagyis egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Kedvezőnek tekinti azt is, hogy a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon bővül, míg a közfoglalkoztatottak száma összességében stagnál, a külföldi telephelyeken dolgozóké pedig mérséklődik.

Előretekintve, a Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint arra lehet számítani, hogy amennyiben nem kerül sor széles körű lezárásokra, a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet, míg a munkanélküliségi ráta tartósan négy százalék alá csökkenhet. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, vagyis a munkaerőhiány jelensége visszatérhet, ami pedig felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen azokban az ágazatokban jelent majd nehéz­séget az álláshelyek feltöltésénél, amelyek jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el, és amelyek még a kilábalás folyamatában tartanak.

A nyugdíjprémium is magasabb lehet a vártnál
 

A gazdaság teljesítménye miatt idén is lesz lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban arról beszélt, jelenleg 50–56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet. Lapunk számítása szerint hét százalék növekedés felett ez már akár 76–80 ezer forint is lehet.

A teljesítmény megalapozásául szolgáló foglalkoztatottság rekordmagas, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Facebook-oldalán úgy kommentált, a legújabb foglalkoztatottsági adatok új rekordot mutatnak: 4,704 millióan dolgoznak idehaza. Összevetette, a kormányzásuk kezdetén még 3,822 millió volt ez a szám. „A munkanélküliségi arány újra benézett 4 százalék alá (3,9), ami harmada annak, amit a szakértőinek állított, Gyurcsányék után romokat rendező Bajnai-brigád hagyott hátra”– írta.

Kapcsolódó írásaink