Gazdaság
Sebességbe kapcsolt az ingatlanbérleti piac is
A vevők egy része befektetési céllal vásárol, a csokigénylők pedig több millió forintot takaríthatnak meg
Az év elején még visszafogottan nyilatkoztak a szakértők a lakásbérleti piac jövőjéről, 2022 tavaszára prognosztizálva hét–nyolcszázalékos növekedést – derült ki az OTP Ingatlanpont tegnapi közleményéből. Az óvatosság nem volt alaptalan, hiszen a koronavírus-járvány hatására 2020. január és 2021. január között országos szinten majdnem tizenhárom, míg Budapesten közel tizenhét százalékkal csökkentek a bérleti díjak.
A KSH–Ingatlan.com hétfőn publikált, az aktuális kínálati árakon alapuló lakbérindexének adatai szerint ugyanakkor az év elején elindult pozitív előjelű változás nyáron újabb lendületet vett, és a lakásbérleti díjak immár fél éve folyamatosan emelkednek. Bár júliusban országosan és Budapesten is körülbelül 8,5 százalékkal magasabb átlagos kínálati árakat regisztráltak, mint a 2021. januári piaci mélypont idején, a 2020-ban nagyobb zuhanást elkönyvelő fővárosban még mindig kilencszázalékos a járványhelyzet előtti csúcstól való elmaradás, míg országosan ugyanez csak öt százalék.
„A budapesti lakóingatlanbérleti díjak a járvány előtt a lakásárakhoz és a jövedelmekhez képest európai viszonylatban is magasak voltak, így nem meglepő, hogy az országos átlaghoz képest a fővárosban lassabb az áremelkedés üteme” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az új lakások jelenleg zajló látványos áremelkedésének következtében Budapesten a növekvő bérleti díjakkal együtt is körülbelül három–négy százalék közötti nettó bérleti hozam realizálható ebben a szegmensben. Bár az elérhető bérleti hozamok továbbra is alacsonyak, a magas infláció miatt az állampapírok reálhozama is csökken, miközben az ingatlanok további értéknövekedése várható, ezért az ingatlanvásárlás most is perspektivikus befektetési lehetőség marad. Ismert, akik lakhatási céllal vásárolnak és csokot vesznek fel, az új lakások áfáját visszaigényelhetik, az illetéket pedig meg sem kell fizetniük, akkor sem, ha használt ingatlant vásárolnak.
Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint feltételezhető, hogy a vevők jelentős része továbbra is befektetési, kiadási céllal vásárol, ez pedig a piaci alapú bérlakáskínálat további növekedését eredményezi. Azonban a hibrid munkavégzés terjedése és a távoktatás visszatérése esetén nem biztos, hogy a keresleti oldal is hasonló ütemben fog bővülni.
„Mivel a statisztikák a kínálati árakról állnak csak rendelkezésre, az is reális lehet, hogy a bérlők még most is a tavalyi, alacsonyabb bérleti díjakat tartják reálisnak, míg a bérbeadók az emelkedő kínálati árakat látva már optimistábban gondolkodnak. Ugyanakkor a járványhelyzet ellenére is folyamatosan növekvő ingatlanárak miatt nem elvárható, hogy a bérleti díjak csökkenjenek, mivel ez a – korábbi évekhez képest már így is jóval alacsonyabb – elérhető bérleti hozam további csökkenését eredményezné” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
