Gazdaság

Fontos változások az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírásokban

A nemzetközi tapasztalatok alapján az új előírások jelentősen hozzájárulnak az AMR terjedésének visszaszorításához, ezáltal a köz- és állat- egészségügy védelméhez

Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások, amelyek az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egy­aránt érintik. A több szakaszban életbe lépő rendelkezések az antibiotikum-felhasználás mérséklését, illetve azok körültekintő, felelős alkalmazását segítik, összhangban az új uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium tegnapi sajtóközleményében.

Fontos változások az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírásokban
A nagy létszámú állattartó telepek esetében az antibiotikum-felhasználás csökkentési tervezetét is el kell készíteni
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„A nemzetközi tapasztalatok alapján az új előírások jelentősen hozzájárulnak az AMR terjedésének visszaszorításához, és ezáltal a köz- és állategészségügy védelméhez” – hangsúlyozták.

A közleményben kiemelték: az állatgyógyászati termékekről szóló rendelet – már megjelent – módosítása elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén.

Fontos változás többek között, hogy augusztus 19-étől legfeljebb hétnapos kezelésre elegendő mennyiségű antibiotikumot írhat fel az állatorvos és azt kizárólag vényen teheti meg. Az antibiotikumok esetében tehát már nem alkalmazható a kevesebb adatot tartalmazó úgynevezett megrendelő. Emellett az állatorvosnak az AMR kockázatáról is tájékoztatnia kell az állattartót.

Élelmiszer-termelő állatok kezelésekor a humánegészségügyi szempontból kritikusan fontos hatóanyagok megelőző célú alkalmazása ezentúl tilos. Nem megelőző célú alkalmazáskor a használat indokoltságát laboratóriumi érzékenységi vizsgálattal kell alátámasztania az állatorvosnak. További lényeges változás, hogy a közvetlen kiszolgálás érdekében a nagy létszámú telep állattartójának írásban nyilatkoznia kell a nagykereskedő, a kiskereskedő, vagy a közforgalmú gyógyszertár felé az általa megbízott szolgáltató állatorvos személyéről, FELIR azonosítójáról, valamint a felhasználási hely tenyészetkódjáról.

Azt is kiemelték, hogy az ellenőrzések hatékonyabbá tétele és az adatminőség javítása érdekében a nagy- és kiskereskedőknek október elsejétől ügyleti nyilvántartásaikat elektronikus formában kell vezetniük. Emellett a nagykereskedőknek augusztus 19-étől a beszállító és vevő neve, valamint címe mellett – magyarországi partner esetén – a FELIR azonosítót is rögzíteniük kell.

A jövőbeni változások közül lényeges, hogy jövő év januárjától az antibiotikum-felhasználást a jelenleginél bővebb adattartalmú gyógykezelési naplóba kell rögzíteni, valamint elindul a Nébih online rendszerében történő adatszolgáltatás. A nagy létszámú állattartó telepek esetében antibiotikum-felhasználás csökkentési tervet is kell majd készíteni – fejtették ki.

Kapcsolódó írásaink

Újra bíznak a magyar állategészségügyben

ĀA baromfihús-fogyasztást ösztönző kampánnyal azt üzenik, hogy a hazai mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben biztonságos és egészséges termékeket előállítani