Európában nálunk az egyik legalacsonyabb az álláskeresők száma

– Hogyan kezelte a kormány a gazdasági válsághelyzetet?

– A kormány a koronavírus okozta járványhelyzetet egyértelműen sikeresen kezelte. A gazdaságot újraindítottuk, a foglalkoztatottak száma minden rekordot megdöntött a legfrissebb adatok szerint. A gazdaságvédelmi intézkedések elérték a kívánt hatást, közel kétmillió embernek segítettek a nehezebb időkben, illetve több támogatás még most is elérhető. Csak a bértámogatások félmillió munkahelyet védtek meg vagy teremtettek újjá közvetlenül. A beruházási, munkahelylétesítési támogatások folyamatosak, hiszen a kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája Magyarországon.

– Hogyan áll most a foglalkoztatás, miután lezajlott a koronavírus-járvány harmadik hulláma?

– A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most, a foglalkoztattak száma a 4,7 milliót közelíti. A hazai elsődleges munka­erőpiacon foglalkoztatottaké 4 millió 450 ezer fölé emelkedett, harminc éve nem dolgoztak ilyen sokan Magyarországon a verseny­szférában. A négyszázalékos munkanélküliség Európában az egyik legalacsonyabb. A járvány előtti szintre szorult vissza, a tavaly júniusi mélypont óta mintegy 120 ezerrel csökkent az álláskeresők száma.

Az intézkedések sora folytatódik, a jelenleg is futó Vállalkozások munkaerő-támogatása program már több mint 20 ezer regisztrált álláskeresőt juttatott vissza a munkaerőpiacra. Az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására pedig már csaknem 75 ezer igénylést nyújtottak be. A kormány gazdaságpolitikája újra beigazolódott, miközben a baloldal folyamatosan támadja azt. A járvány okozta válság ellenére sem adtuk fel azt az elvet, hogy nem segélyre, hanem munkára van szükség.

– A foglalkoztatottak magas száma mellett a folyamatosan növekvő bérek adnak stabilitást a gazdaságnak?

– Magyarország továbbra is a gazdasági növekedés pályáján halad. A gazdaság újraindítása pedig a bérek további emelkedését is garantálja. A bérek növekedése 2010 óta folyamatos, azóta több mint duplájára emelkedett a minimálbér és a szakmunkás bérminimum. A cél, hogy a minimálbér tovább emelkedjen 200 ezer forintra, így a gazdasági növekedés eredményeiből még jobban részesülnének a munkavállalók. A kormány ehhez kész újabb könnyítéseket tenni a magyar vállalkozásoknak. A kérdésről a nemzeti konzultáció­ban is várjuk a magyar emberek véleményét.

– A Nyári diákmunka program keretét ismét meg kellett emelni. A program lehetőséget teremt a fiatalok számára, hogy a szünidőben valós körülmények között dolgozva keresethez jussanak?

– Az egyszer már megemelt, így 3,4 milliárd forintos keretet az élénk érdeklődésre tekintettel további 250 millió forinttal toldotta meg a kormány. A program – prevenciós jelleggel – már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását, és ezzel a korai munkatapasztalat-szerzés mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is biztosítja. A munka révén szerzett korai sikerélmény elősegíti a későbbi munkaszocializációs folyamatot is.

A tanulók önkormányzati vagy vállalati diákmunkára jelentkezhetnek. Mindkét esetben július elsejétől legfeljebb két hónapra vállalhatnak munkát, de míg előbbinél maximum napi 6 órában, utóbbinál akár napi 8 órában is dolgozhatnak. Az önkormányzatok munkaviszony keretében foglalkoztatják a diákokat, az állam pedig teljes egészében megtéríti számukra a munkabért. A tanulók így napi 6 órás foglalkoztatás mellett a szakképzettséget igénylő munkakörökben havonta bruttó 164 250 forintot, a szakképzettséget nem igénylőkben pedig bruttó 125 550 forintot kereshetnek. A mezőgazdaság, a turizmus és vendéglátás területén folytatott diákmunkát az állam szintén legfeljebb két hónapig támogatja 75 százalékban.

– Eddig mennyi fiatal jelentkezett?

– Jelenleg mintegy harmincezer nappali tagozatos diák dolgozik a Nyári diákmunka program keretében. A támogatott fiatalok mintegy négyötöde, több mint 24 ezer fő önkormányzatnál kapott munkát. A program a keleti országrészben népszerűbb, a legtöbb résztvevő Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben dolgozik, de sokakat foglalkoztatnak Békés és Hajdú-Bihar megyében is. A középiskolások, egyetemisták több mint százötven munkakörben szerezhetnek munkatapasztalatot az irodai adminisztrátortól a felszolgálón, recepcióson át a kisállattenyésztőig, gyümölcs- és zöldségfeldolgozóig.