Gazdaság
Nagyot nőtt Magyarország tengeri forgalma
A hajóval történő szállítási problémák miatt a korábban drágább interkontinentális vasúti fuvarozás iránt is megnőtt a kereslet, ennek a folyamatnak pedig hazánk is nyertese lehet
Az idei év első félévében a tengeren keresztül érkező rakottkonténer-forgalom 168 145 TEU (húsz láb hosszúságú fémkonténer) volt, ami húszszázalékos növekedést jelent 2020 hasonló időszakához képest – derült ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) lapunknak küldött elemzéséből. Mint írták, noha a tavalyi bázis a pandémia miatt alacsonyabb volt, az idei év első félévének forgalma elérte a járvány előtti évek szintjét.
Mindeközben a tengeri áruszállítás problémái miatt – többek között a konténerhiány, Szuezi-csatorna forgalmának leállása – több mint ötszörösére nőttek, és továbbra is nőnek a tengeri szállítás díjai. A díjak ráadásul akár egy adott hónapon belül is jelentős mértékben változhatnak. Az MLSZKSZ gyűjtésében szereplő tengeri fuvarszervező hajóscégek lefedik a magyar konténeres piac több mint 95 százalékát, adataik jól mutatják a magyar gazdaság világpiaci változásokra adott reakcióját, az árufuvarozási teljesítményt, és jelzik az ország gazdasági trendjeit is.
Magyarország tengeri konténeres forgalmának legnagyobb része import (64 százalék), amely javarészt déli kikötőkön keresztül, vasútra vagy kamionokra rakva érkezik az országba. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is nagyon erős a hazai feldolgozóipari háttér, amely igényli a külföldi, főként távol-keleti nyersanyagot. Tavaly a déli irányból érkező áruk volumene tizenegyszerese volt az északinak, 2021 első felében ez az arány hétszeres különbségre mérséklődött, köszönhetően az észak felől érkező importáruk 78 százalékos növekedésének.
A késztermékek többnyire közúti fuvarozásban és kisebb mértékben vasúton hagyják el az országot. Magyarországról a tengeri forgalomba távozó északi és déli irányú export nagyjából kiegyenlített, de jelentős változásokat mutat a korábbi évhez képest. Miközben a déli irányú magyar exportforgalom csak kis mértékben emelkedett, addig az északi irányú export markánsan, 66 százalékkal nőtt.
A tengeri szállítási problémák és a fuvardíjak drasztikus emelkedése miatt a korábban drágább interkontinentális vasúti fuvarozás iránt is megnőtt a kereslet, ennek a folyamatnak pedig középtávon Magyarország is nyertese lehet. Noha a növekvő kereslet miatt a vasúti díjak is jelentősen emelkedtek, mostanra a két fuvarozási mód díjai kiegyenlítődtek.
Az interkontinentális vasúti fuvarozás iránti növekvő igény rámutatott arra, hogy az Ázsiából Európába érkező árukat kezelő lengyel és fehérorosz terminálok már nem képesek kiszolgálni a forgalmat. A malaszewiczei vasúti átrakó maximális kapacitásának határán működik, gyakori a 6–10 napos várakozás és torlódás az Ázsiából érkező szerelvények esetében. Az Európa és Ázsia közötti vasúti forgalomban jelentős enyhítést hozhat jövő évtől a magyarországi Fényeslitkén épülő East–West Gate intermodális vasúti terminál, amely egyben Magyarországot is aktívan bekapcsolja a két kontinens közötti vasúti áruforgalomba.
Meg kell őrizni a versenyképességet
Mélyreható változások zajlanak a nemzetközi fuvarozási piacon, amelyek jelentős hatással vannak nemcsak a tengeri és vasúti, hanem elsősorban a távolsági közúti szállítmányozásra. Célunk, hogy segítsük a magyar szállítmányozási piac szereplőit felkészülni a változásokra és a környezetbarát fuvarozási módokra való áttérésre. Csak ezáltal tudják megőrizni versenyképességüket, és lesznek teljesíthetők a magyar és uniós klímacélok – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) a főtitkára.
Felhívta a figyelmet, hogy ennek részeként rendezi meg az MLSZKSZ október 14–15-én a Kelet-Európai Intermodális Konferenciát Budapesten, amelyen többek között a magyar logisztikai piac távolkeleti lehetőségeiről, a globális változásokra való felkészülésről is szó lesz.
(ZD)
