Gazdaság

A globális nyereségadó ne akadályozza az adózási gyakorlatokat

A 2010 utáni reform lényege az volt, hogy a jövedelemre rakódó közterheket lényegesen mérsékeljék, a világszintű nyereségadóztatás viszont ellentétes a kormány törekvéseivel

Ha valóban bebevezetik a globális nyereségadóztatást, ami előbb-utóbb igen valószínű, olyan megoldásokra célszerű törekednünk, amelyek a lehető legkevésbé korlátozzák a valós beruházásokért folytatott legitim adóversenyt és képesek rugalmasan kezelni az egyes országok adórendszerei közötti eltéréseket – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Magyarország 2010 után széles körű adópolitikai reformokat hajtott végre, aminek részeként a társasági nyereségadó is lényegében a felére mérséklődött, és Euró­pa egyik legvonzóbb társasági-adóztatási gyakorlatát honosította meg. Mindemellett a nemzetközi vállalatok és hazai kkv-szektor működőtőke-befektetéseihez széles körben biztosít beruházási kedvezményeket, sőt direkt állami támogatásokat is – fejtette ki lapunknak Lentner Csaba közgazdász-professzor.

Kitért rá, Magyarország jelenlegi fejlettségi szintjén szükségünk van arra, hogy a viszonylag alacsony társasági nyereségadóval, amely 2017-után egységesen kilenc százalék, jelentős működőtőkét vonzzunk be az országba. A nyereségadó-százalékok a feltörekvő piacgazdaságok fontos tőkevonzási tényezői. Ahol alacsonyabb az adó, oda könnyebben jönnek a befektetők. Magyarország jó egy évtizede élvezi ennek pozitív hatásait – magyarázta.

Lentner Csaba szerint ha valóban bebevezetik a globális nyereségadóztatást, ami előbb-utóbb igen valószínű, olyan megoldásokra célszerű törekednünk, amelyek a lehető legkevésbé korlátozzák a valós beruházásokért folytatott legitim adóversenyt és képesek rugalmasan kezelni az egyes országok adórendszerei közötti eltéréseket. Arra is törekednünk kell, hogy a globális nyereségadó ne akadályozza az adózási gyakorlatokat, és főleg ne fordítsa visszájára a 2010 után folyamatosan erősödő adózási fegyelmet – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mindamellett beszélt arról, lényeges az is, hogy a tervezett globális minimum nyereségadó tervezett szintje 12,5 és 15 százalék között formálódik, ám ez jó másfélszerese a magyar 9 százaléknak. Mindez szerinte rávilágít arra, hogy ha ez valóban bekövetkezik, úgy a magyar adópolitikának és a költségvetési gyakorlatnak újra kell pozícionálnia a helyzetét.

Rávilágított: a 2010 utáni magyar adópolitikai reform lényege pont az volt, hogy a jövedelem típusú adók, mint a személyi jövedelemadó és a társasági nyereségadó lényegesen csökkenjenek, és az adófizetési fázis súlya a forgalmi típusú (áfa és jövedéki) adókra kerüljön át. A globális minimumadóval most pont az eddigiek ellenkezője látszik kibontakozni. Egyelőre nekünk ez nem előnyös. Ráadásul a kivitelezése mint jövedelemadóé meglehetősen bonyolultnak ígérkezik a közgazdász szerint.

Az, hogy a jelenlegi adóversenyt kihasználva évente mintegy 100–240 milliárd dollár kijátszására nyílik lehetőségük a multiknak, azt valószínűsíti, hogy meg fogják találni a módját annak, hogy adóoptimalizálási lépésekkel a tőlük elvont adót más formában pótolják. Végül is ez a kreatív könyvelés, az innovatív vállalati tanácsadás lényege – fejtette ki Lentner Csaba. 

Hazánk nem enged pénzügyi szuverenitásából

Magyarország egy morzsányit sem enged pénzügyi szuverenitásából, és mivel a Biden-adó súlyos károkat okozna a hazai gazdaságnak, a vállalkozásoknak és az embereknek, elutasítja azt – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Mediaworks Hírcentrumának nyilatkozva. A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikk szerint az új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket.

Az elképzelés kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik.

Tállai András államtitkár rámutatott: Magyarország szedi jelenleg a legalacsonyabb társasági adót az Európai Unióban, a kilencszázalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. Úgy fogalmazott: önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből.

(MOA)

Kapcsolódó írásaink

Beruházási boomot hoznak a fejlesztések

ĀVersenyképes az az ország, amely magas használati értékű, jó minőségű, környezetkímélő és biztonságos termékeket és szolgáltatásokat tud előállítani – mondta lapunknak Lentner Csaba