Gazdaság
Valamelyest enyhült, de nem szűnt meg az inflációs nyomás
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok drágultak leginkább

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,5 százalékkal nőttek. Az éves infláció lassult az előző havihoz képest, júniusban még 5,3 százalékos volt az átlagos éves drágulás. Január–júliusban a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,2 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH adataiból.
Tavaly júliushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal, ezen belül az étolajé 27,5, a munkahelyi étkezésé 8,4, a margariné 8, a baromfihúsé 7,7, a büféáruké 7,3, a liszté 7,2, az éttermi étkezésé 6,2 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,1, ezen belül a dohányáruk 18,1 százalékkal drágultak. A fogyasztói adatokból tobábbá kiderült: a járműüzemanyagok ára 19,8, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 11,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 2,9 százalékkal, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 11,3, az üdülési szolgáltatások 7,6 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs – nélkül számítva áruk átlagosan 0,4 százalékkal nőtt. Az élelmiszereken belül az étolaj 3,8, a baromfihús 2,1, a vaj és vajkrém 1,5, a száraztészta, illetve a munkahelyi étkezés egyaránt 1,1 százalékkal drágult.
Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője szerint továbbra is érdemi inflációs nyomás érzékelhető a magyar gazdaságban. Hozzátette: a nyomás mérséklése érdekében az augusztusi kamatdöntő ülésen újabb harminc bázispontos kamatemelésre van kilátás, amivel mind az alapkamat, mind pedig az egyhetes betéti kamat mértéke 1,5 százalékra emelkedne.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció júliusban a várakozásoknak megfelelően lassult az előző hónapokhoz képest. Kiemelte: az infláció lassulása lehetővé teszi az Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára, hogy augusztusban kivárjon, és még ne emelje tovább a kamatot.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy látja, hogy az infláció enyhülése ellenére szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt „felrobbanó” kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, valamint a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a jegybank által figyelt inflációs adatok lassulást mutattak, de így is többéves csúcsuk közelében vannak. A szakértő szerint ezek alapján még nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy enyhült volna az inflációs nyomás a gazdaságban.