Újra bíznak a magyar állategészségügyben

Év elején Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun megyében és Nádudvaron ütötte fel a fejét a madarakat érintő vírusos megbetegedés. Úgy tűnik, sikerült megfékezni a vírust, jelenleg új madárinfluenza-kitörésről nem tudnak – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója. Kifejtette, az eltelt időre és az intézkedésekre való tekintettel az országos főállatorvos visszavonta a baromfiakra vonatkozó zárt tartási előírásokat, és jelenleg egy gondmentes időszakot élünk.

Elmondta, ennek részben az az oka, hogy nyáron nincs vadmadár­átvonulási időszak, a megbetegedés kockázata majd az őszi madárvándorlási időszak kezdetével növekszik meg. A BTT igazgatója beszélt arról, hogy a Nemzetközi Állat-egészségügyi Világszervezetnek (OIE) vannak különböző ajánlásai, amelyek alapján ha az országos főállatorvos bejelenti a mentességet, akkor a különböző országok dönthetnek arról, hogy a korlátozó intézkedéseket feloldják vagy tovább­ra is fenntartják.

Vannak olyan országok, amelyek bíznak a magyar állategészségügyben, és hisznek a mentességben, ezek feloldották a korlátozó intézkedéseket, ilyen például Kanada és Thaiföld illetékes hatósága. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közölte honlapján, hogy Kanadába június 16-tól, Thaiföldre június 25-től szállíthatók szabadon a vágott baromfiból származó termékek Magyarországról.

Csorbai Attila beszámolt egy fontos fejleményről is: megváltozott a kártalanítási jogszabály. Március 8-án jelent meg az egyes állatbetegségekre vonatkozó állami kártalanítási eljárás, amely szerint gyakorlatilag százszázalékos kártalanítási eljárásra vagy kártalanításra volt jogosult az a termelő, akinél önhibáján kívül ütötte fel a fejét a fertőzés, és az állomány forgalmi értékének száz százalékát a magyar állam megtérítette.

Az új rendelkezés, amely idén júliustól van hatályban, az állami kártalanítás mértékét alapesetben hatvan százalékban határozza meg, a különböző járványvédelmi biztonsági lépések megtétele esetén viszont ugyanúgy lehet akár százszázalékos is a térítés.

A BTT igazgatója elmondta, hogy ezzel kapcsolatban az ő szervezetüknek is volt fontos feladata, a héten indul az a járványvédelmi auditáló rendszer, amely minden egyes tartáshelyre vonatkozólag képes lesz megítélni egy telepnek a járványvédelmi biztonsági szintjét. Az auditban való részvétel plusz 25 százalékos kártalanításra jogosítja majd fel a termelőket. Jövő héten meg is indítják ezzel kapcsolatosan a regisztrációt az auditban való részvételre – mondta.

Ismertette, hogy az auditáló rendszer többlépcsős lesz, az első egy önellenőrzési listának a kitöltése, fényképes és írásos dokumentáció(k) feltöltése. A feltöltött adatok alapján már pontosan láthatóvá válik, hogy a tartáshelyen lévő infrastruktúra és üzemeltetés eleget tesz-e a legfontosabb járványvédelmi feltéte­leknek, aki teljesíti az elégséges szintet, az már jogosult lesz a 25 százalékos többletre.

Az adatbázis létrehozását követően kezdődik meg az aktív ellenőrzési fázis. Az auditra bejelentkezők közül kockázatbecslés alapján lesznek kiválasztva és részben online (videóhívás), részben pedig személyes ellenőrzésbe bevonva egyes tartáshelyek. Ezeken a helyeken vizsgálják meg a telepi járványvédelem megvalósulását, a korábban feltöltött dokumentumok, fényképek hitelességét – tette hozzá Csorbai Attila.

Nemrég az Európai Parlament elfogadta az úgy nevezett ketreces haszonállattartásra vonatkozó elutasító gondolatait, ami ugyan nem egy kötelező jogszabály, ugyanakkor jelzésértékű politikai iránymutatás. Szakmai szempontokat figyelembe véve kifejezetten aggályos, sok sebből vérző döntést hozott a Parlament, amely nemcsak az állatitermék-előállítás versenyképességére és gazdaságosságára hathat negatívan, de komoly környezetvédelmi, élelmiszer-bizton­sági, élelmezésbiztonsági és fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet.

Csorbai Attila szerint az Európai Unió elvesztette a realitásérzékét, hiszen már világszinten jelenleg is a legszigorúbb standardokat támaszt saját termelőivel szemben (sőt azt tovább szigorítaná), úgy, hogy közben nem követeli meg ugyanezen szabályok betartását a beáramló importtal szemben. Mindemellett komolyan sérülnének a fogyasztók jogai is, akik a szabályozás miatt csak lényegesebben drágábban tudnák megvásárolni a termékeket.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az extenzívebb rendszerek káros­anyag-kibocsátása, környezetter­helése fajlagosan nagyobb (1 kg húsra, tojásra vetítve), így az teljesen ellentétes az EU környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseivel. A BTT igazgatója szerint az importtermékek EU ellenőrzésére és teljes megfelelésére kellene elsőként koncentrálni, (akár teljes körű telepi és üzemi auditokon keresztül,) és azzal garantálni az unió fogyasztóinak a már jelenleg is meglévő kitűnő élelmiszer-minőséget és egyben biztosítani a szabad termékválasztás jogát.

Jelenleg ez még csak egy riasztó, vázlatos elképzelés, konkrétumok nélkül. „Bízom abban, hogy a Bizottság a téma szakértői feldolgozásakor meghallgatja, és figyelembe veszi a szakma véleményét is, és úgy alakítja ki előterjesztéseit, esetleges jogszabálytervezeteit, hogy azok megvalósítható legyenek, egyben garantálja, hogy az EU 27 országának és 446 milliós lakosságának az állati termékek fenntartható előállítása biztosítva legyen” – mondta.

Végül tájékoztatást adott arról, hogy kampányt indít a baromfihús fogyasztásának ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Baromfi Termék Tanács. Hazánkban a belföldi hústermelés mintegy felét a baromfi ágazat adja: a belföldön eladott hús ötven százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba.

A mostani kampánnyal azt üzenik a magyar fogyasztóknak, hogy a magyar mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben, biztonságos és egészséges termékeket előállítani. Csorbai Attila elmondta, tavalyhoz hasonlóan idén is együttműködnek a minisztériummal és az AMC-vel a baromfitermékeket népszerűsítő kampányban, amelynek első, nyári fázisa alapvetően a grilltermékekre és a húsokra koncentrál.

Hozzátette, hogy a baromfiágazat az ország legnagyobb termelési értékét produkáló állattenyésztési ágazata. A szektor termelési értéke a baromfihúst tekintve 250 milliárd forint, a feldolgozott (panírozott, darabolt) termékekkel együtt – becslések szerint – ennek a duplája. Közölte, a terméktanács saját adatai alapján 2019-ben az egy személyre vetített baromfihús-fogyasztás az országban 29,2 kilogramm volt, ebből 22,74 kilogramm volt a csirke, 2,97 kilogramm a pulyka, 2,35 kilogramm a kacsa és 0,88 kilogramm a liba. Tavaly azonban a baromfihús-fogyasztás csaknem négy kilogrammal, 33,46 kilogrammra nőtt.