Megugrott a hazai e-kereskedelem forgalma

A pandémiás időszak a digitalizációra egyértelműen pozitív hatással volt. Az utóbbi egy év során egy jól behatárolható vásárlói halmaz, úgynevezett első vásárló jelent meg, akiknek több mint fele meg is maradt, továbbra is vásárol – nyilatkozta lapunknak Szabó László, a Growww Digital online-növekedési szakértője kiemelte.

Elmondása szerint a hazai e-kereskedelem forgalma 2024-re megközelítheti a kétezermilliárd forintot is. A belföldi online vásárlások gyakorisága évek óta folyamatosan növekszik, a termékkategóriák esetében a ruházat, szolgáltatások közül pedig a szállásfoglalás volt a legnépszerűbb. A vásárlók egyre tudatosabban választanak szállítási és fizetési módokat, ha a webáruház nem kínál megfelelőt, akár el is tudnak állni a vásárlástól.

A 18–79 éves magyarok közül tízből kilencen vásároltak már valamit online. Az utóbbi években növekszik a heti, illetve havi rendszerességgel vásárlók aránya, tehát egyre gyakoribbak a rendelések. Legtöbbször kis értékű, hozzávetőlegesen ötezer forint alatti rendelésekről van szó, az érték növekedésével pedig csökken a vásárlások gyakorisága – derül ki a Growww Digital elemzéséből.

A legnépszerűbb online vásárolt termékkategóriák a ruházati csoport, a mobiltelefon és kiegészítők, illetve a játékok és ajándékok. Az online vásárolt szolgáltatások közül kiemelkedik a szállásfoglalás, ezt követi a belépőjegyek, valamint a biztosítás.

Szabó László elmondása szerint, ha lenne egy külkereskedelmi mérlege Magyarországnak, ami az exportot és a külkereskedelmet illeti, akkor az valószínűleg negatív lenne, annak ellenére, hogy az elmúlt pár évben soha nem látott népszerűségnek örvendett a magyar e-kereskedelem. A tavalyi év legismertebb tíz e-kereskedelemmel foglalkozó cégnél észrevehető, hogy külföldi cégek dominálnak (cseh, román, nyugat-európai vállalatok).

Tehát a magyar e-kereskedelem sokkal inkább egy import piacnak bizonyult, mintsem exportnak. A régióban a csehek az élen járó exportőrök, hiszen ők nem csak az online kereskedelmi szférában erősek. Hozzátette: soha nem volt még ilyen egyszerű külföldre terjeszkedni az e-kereskedelemben. Július 1-jétől alapvető változások léptek érvénybe az Európai Unióban a vállalatok közötti, határokon átnyúló termékértékesítési ügyletek áfakezelésében az Európai Parlament által elfogadott új szabályozásával.

Ennek célja, hogy kiszűrjék az eddigi visszaélésekre lehetőséget adó elemeket, illetve a módosításokkal a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenteni szeretnék. Így az e-kereskedelem ilyen mértékű bővülése maga után vonta a határon átnyúló e-kereskedelem erősödését a régióban. Azok a vállalkozások, melyek a hazai piacokon meg tudtak erősödni, a külföldi piacok felé nyitnak – magyarázta.

A meglévő vásárlók mellett nagymértékben növekedett az új belépők száma, akik a lezárás hatására kezdtek bele az online vásárlásba – vélekedett a szakértő. Mindez komoly kihívás elé állította az e-kereskedőket. Fel kellett készülni a rohamra, bővíteni kellett a logisztikát, beszállítói kapacitást, hogy meg tudják oldani a hirtelen fellépő keresletnövekedést. Hangsúlyozta: bár az online kereslet mérséklődött a korlátozások feloldása után, azonban a hatása tartós maradt az első két hullám tapasztalatai alapján.