Gazdaság

A kisebb települések végre újra megtelhetnek élettel

Nagy István: Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelten fontosnak tartja a hazai ökológiai ágazat fejlesztését és az ökológiai gazdálkodásba vont területek részarányának növelését

Célunk, hogy a választási preferenciák átformálásával a fogyasztók minél többször részesítsék előnyben a hazai termékeket – nyilatkozta lapunknak Nagy István agrárminiszter. Beszélt arról is, hogy teljesen egyetért az állatok védelmének kiemelt kezelésével, ugyanakkor hátrányos, ha tízévente változnak az alapvető működés feltételei. Elmondta, hogy augusztus elejétől elérhető a terménytisztítók, –szárítók és –tárolók létrehozását, fejlesztését segítő konstrukció.

A kisebb települések végre újra megtelhetnek élettel
A tárcavezető elmondta, hogy az erdőstratégiához kapcsolódó tárgyalások előreláthatóan ősszel kezdődnek meg az Európai Bizottsággal
Fotó: MH/Katona László

– Nemrég arról beszélt, hogy a magyar élelmiszerek forgalmának növelése ma már leginkább a fogyasztói tudatossággal érhető el, ám ehhez az Európai Uniónak is változtatnia kellene piaci mechanizmusain. Mire gondol pontosan, és miben kéne változtatnia Brüsszelnek?

– A kereskedelem szabad, szabadságát számos jogszabály biztosítja uniós és hazai szinten is. Ugyanakkor egyenlő feltételeket kell teremteni az uniós belső piac­ról származó termékek és a harmadik országból származó termékek forgalmazása terén. Jelenleg sok importtermék előállítása során nem érvényesülnek az Európai Unió (EU) által fontosnak tartott, és az uniós termelők számára kötelezővé tett előírások. Ezért a célunk az, hogy minden EU-ba kerülő élelmiszerre ugyanazok az előírások vonatkozzanak, mint az uniós belső piacon előállított termékekre.

– Mit kell ehhez tenni?

– Fokozottabban szükséges ellenőrizni az import élelmiszereket, és törekedni kell arra, hogy a harmadik országok emeljék az állat- és növény-egészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, valamint közegészségügyi szabályaik szintjét, és közelítsék azokat az EU szigorúbb szabályaihoz. Az agrártárca folyamatosan törekszik a fogyasztók jól informáltságának növelésére, választásaik megkönnyítésére.

Célunk, hogy a választási preferenciák átformálásával a fogyasztók minél többször részesítsék előnyben a hazai termékeket. Ebben nagy szerepe van az élelmiszerek jelölésének is. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendeletünk tavaly év elején jelent meg, amely a nem előre csomagolt friss, hűtött marha-, sertés-, baromfi- és juhhúsok, továbbá a tojás esetében a származási ország jól látható módon történő feltüntetését írja elő.

A kétszáz négyzetméternél nagyobb üzletek esetében a származási ország zászlóját kell feltüntetni. A jelölésre vonatkozóan az EU-tagállamok között a hazaihoz hasonlóan számos jó gyakorlattal találkozunk a közvetlen szomszédaink esetében is, amit természetesen folyamatosan nyomon követünk.

– Mint mondta, a magyar kormány történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a hazai agráriumot, valamint a vidéki térségeket. Kik ennek a legnagyobb nyertesei, és milyen rövid, illetve hosszú távú eredményei lehetnek?

– A magyar agrárium versenyképességének további növelése, illetve a vidéki térségek fejlesztésének érdekében Magyarország kormánya nyolcvanszázalékos társfinanszírozási arányt biztosít a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz. Ennek jelentős része a hatékonyságot és versenyképességet növelő beruházásokat, a modern technológiák térnyerését fogja szolgálni, ami közvetlenül is hozzájárul a nemzetközi versenyképesség növekedéséhez és ahhoz is, hogy a kis- és közepes gazdaságok megerősödjenek.

A 2023-tól induló KAP Stratégiai Terv forrásfelosztásáról még nem született döntés, az azonban biztosan kijelenthető, hogy a megnövelt forrásból több lehetősége lesz valamennyi mezőgazdasági-, valamint vidéki szereplőnek is részesülni. A várható rövid és hosszú távú eredmények között kiemelhető, hogy a megnövelt forrásokkal a kisebb települések újra megtelhetnek élettel, a vidék térségek és az ott működő vállalkozások pedig jelentős fejlesztéseket hajthatnak végre.

– Jövőre új ökológiai támogatás indul. Jelenleg a tervezési munka zajlik, de lehet már esetleg konkrétumokat is tudni?

– Az Agrárminisztérium továbbra is kiemelten fontosnak tartja a hazai ökológiai ágazat fejlesztését és az ökológiai gazdálkodásba vont területek részarányának növelését, ezért 2021 őszén megemelt egységköltségekkel, 2022. január 1-jével kezdődő, hároméves kötelezettségvállalási időszakot átölelő új ökológiai gazdálkodást támogató felhívást tervezünk meghirdetni. Az új felhívás keretében – a korábbihoz képest – alapvetően technikai jellegű, a gazdák érdekét szolgáló módosításokat tervezünk.

A legfontosabb, hogy megemelt, versenyképes egységköltségekkel fogjuk ösztönözni a gazdálkodókat az ökogazdálkodás felé történő elmozdulásra, illetve az ökoló­giai gazdálkodás további folytatására. Az új felhívás meghirdetésével tehát egyrészt az intézkedésben eddig részt nem vett gazdálkodókat kívánjuk megszólítani, másrészt kiemelt célunk, hogy minél nagyobb területen valósuljon meg a természetkímélő gazdálkodás. A feltételek várhatóan szeptemberre véglegesednek, ami után a gazdálkodók a szükséges előkészületeket már a konkrét részletszabályok ismeretében tudják megkezdeni.

– Az Európai Bizottságot kritizálta nemrég az erdősítési program kapcsán. Mik voltak a kifogásai, és közeledtek-e az álláspontok? A többi ország külügyminiszterei milyen véleményen voltak?

– A bizottság július közepén hozta nyilvánosságra új erdőstratégiáját, melynek kidolgozása során nemcsak a tagállamok és az Európai Parlament véleményét, de a fenntarthatóság társadalmi-gazdasági pilléreit és a körforgásos gazdaság eszmerendszerét is figyel­men kívül hagyta. Az erdőknek a biodiverzitás védelmében és a klímaváltozás elleni harcban betöltött szerepe vitathatatlan.

Ugyanakkor továbbra is elfogadhatatlannak tartom, hogy a stratégia egyetlen szempontrendszernek kívánja alárendelni ennek a fontos természeti erőforrásunknak a kezelését. Ez egyfelől ellehetetleníti az európai és hazai erdőtulajdonosokat és gazdálkodókat, másfelől veszélybe sodorhatja az erdőknek és az erdőgazdálkodásnak az európai zöldmegállapodás keretében elfogadott célkitűzések teljesüléséhez való hozzájárulását is. A stratégia kiegyensúlyozatlansága mellett a bizottság túlterjeszkedik az uniós szerződésekben biztosított hatáskörén, és a tagállami kompetenciába tartozó erdészeti politika markáns, központi szabályozását tervezi.

– Kiknek az illetékességi körébe tartozik a stratégia véle-ményezése?

– A stratégia véleményezése, annak tematikájából adódóan elsősorban az erdészeti és a környezetvédelmi szaktárcák illetékességi körébe tartozik, de különösen érzékenyen érinthet egyes, elsősorban északi tagállamokat, ahol az erdei erőforrásokon alapuló ágazatok nemzetgazdasági súlya, annak a zöldnövekedésre történő átállásban betöltött szerepe felülmúlja az uniós átlagot.

Ennek figyelembevételével, szakpolitikai szinten fogalmazódtak meg azok a kritikák, melyeket 11 európai uniós tagállam – köztük Magyarország, Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének címzett tiltakozó levelében is kifejtett. Bár a levél hatására a bizottság átdolgozta a stratégia szövegét, a nyilvánosságra hozott dokumentum megközelítése érdemben nem változott. A kapcsolódó tárgyalások előreláthatóan ősszel kezdődnek meg, így a végleges álláspontokról és azok közeledésének lehetőségéről egyelőre korai lenne még nyilatkozni.

– A vidék megújulása érdekében rengeteg pályázatot hirdettek fejlesztésre, mik a legfontosabbak, melyek fognak bővülni?

– Mindenekelőtt érdemes rögzíteni, hogy az előttünk álló, 2027-ig tartó időszaknak a támogatások és a pályázatok szempontjából két szakasza van. Idén és a következő évben még átmeneti éveket élünk, az új programozási időszak 2023-tól indul. 2021-ben már számos fejlesztési célú, beruházásokat ösztönző pályázati felhívást hirdettünk meg, és továbbiakat is tervezünk.

A gyümölcsültetvény-telepítés és gyógynövénytermesztés támogatása májusban indult, de segítjük a kertészeti üzemek általános megújítását is új gépek, traktorok beszerzése révén, sőt a gomba-előállító üzemek fejlesztésére is megjelent egy kiírás. Kiemelten támogatjuk az állattartó telepek fejlesztését, erre a célra két kiírást is megjelentettünk, illetve az egyiket júliusban újra megnyitottuk. Augusztus elejétől elérhető a terménytisztítók, -szárítók és -tárolók létrehozását, fejlesztését segítő konstrukció. Az élelmiszeripari fejlesztések támogatása szintén nagyon fontos, a területen két kiírás jelent meg: az egyik a kisebb léptékű technológiai korszerűsítéseket, a másik a komplex, térségi vagy országos szinten is meghatározó beruházásokat támogatja.

A precíziós gazdálkodás gyors terjedését segítendő százmilliárd forint keretösszeggel meghirdettük a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati kiírást is. A közeljövőben – még az ősz folyamán – tervezzük újabb beruházásokat segítő felhívások meghirdetését. Ezek közé tartozik a Takarmány-előállító üzemek fejlesztésének támogatása címen tervezett kiírás, de várható felhívás a tavaszi fagykár elleni védekezés és a turisztikai fejlesztések létrehozásának vonatkozásában is.

– Nem is olyan régen dió nagyságú jégdarabok hullottak az égből. Bár jégeső mindig is volt, de egyre inkább érzékelhető az éghajlatváltozás. Mik ennek a legnagyobb veszélyei?

– Elmondható, hogy a klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebb az időjárás Magyarországon is, és nincs olyan technológia, amely által teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső, az Agrárminisztérium azonban számos rendszerszintű eszközt biztosít a termelői károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében. A 2012-től működő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer folyamatos fejlesztésének és bővítésének köszönhetően 2021-től már négy pillérrel szolgálja a hazai termelőket.

A kockázatkezelés első pillérét az agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, mely a kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kompenzálását teszi lehetővé mintegy 75 ezer növénytermesztéssel foglalkozó termelő számára. Emellett a termelői öngondoskodás előmozdítása hívta életre a második pillérként ismert növénybiztosítási díjtámogatást, amely a meg­fizetett biztosítási díj hetven százalékának megtérítése révén egyre nagyobb népszerűségnek örvend a termelők körében, hiszen jelenleg mintegy 21 ezer termelő részesül támogatásban.

– A jégkárokat hogyan lehetne enyhíteni?

– A jégeső okozta károk megelőzését az EU-ban egyedülálló módon hazánkban kiépített és 2018-tól működtetett országos jégkármérséklő rendszer szolgálja, amellyel a jégesők előfordulásának valószínűsége és a lehulló jég mérete csökkenthető. A rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy becslések szerint több tízmilliárd forint kárt előz meg nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

Ugyancsak az EU-ban elsőként, 2021-ben bevezetett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer egy régóta fennálló hiányosságot orvosol a mezőgazdaságban azáltal, hogy ez a rendszer a jövedelemcsökkenés okától függetlenül az átlagostól elmaradó jövedelem kompenzálása révén egyfajta stabilitást kíván biztosítani a növénytermesztés mellett az állattenyésztésben is, ami a fiatal generáció számára is vonzóvá teheti ezt az ágazatot.

– Közösségi oldalán rendszeresen megoszt videókat, képeket arról, hogy a minisztériumi irodája teraszán méhészkedik. Ez a hobbi szenvedély, de egyben figyelemfelhívás is arra, hogy ez az ágazat kulcsfontosságú az emberiség létfenntartásához is?

– Igen, a beporzók fontosságára és védelmük szükségességére történő figyelemfelhívás is a céljaim között szerepelt azzal, hogy először tavaly, majd idén ismételten kaptár került az Agrárminisztérium épületének teraszára. A tavalyi évben a Takarékbank Infoparkban álló székházának a tetejére is kerültek méhcsaládok, méhlegelő telepítésével egyidejűleg. A beporzó szervezetek tevékenysége az egyik legfontosabb ökoszisztéma-szolgáltatás, ami elengedhetetlen a kultúrnövényeink termesztéséhez is.

Az éves európai uniós mezőgazdasági termelés mintegy 3,7 mil­liárd euró értékben közvetlenül függ a beporzó szervezetek tevékenységétől. A beporzók nélkül felborul az ökológiai egyensúly, ezért a védelmükre irányuló törekvésekkel nemcsak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez járulunk hozzá, hanem a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fenntartásához is. Az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzó rovarok előfordulásában és sokféleségében nagyarányú csökkenés következett be Európában, és a beporzóktól függő növényekkel művelt földterület ötven százalékán már hiányos a beporzás.

A vadon élő beporzók tevékenységének csökkenését a méhészeti ágazat nagyrészt kompenzálhatja. Ehhez azonban az szükséges, hogy megmaradjon a méhészek méhtartási kedve. Ennek érdekében Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanács júliusi ülésén konkrét intézkedési javaslatokat fogalmaztam meg. Javaslatainkat Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország és Románia is teljes mértékben támogatta. Javasoltuk a bizottságnak, hogy a jövedelmezőség stabilizálása érdekében a Közös Agrárpolitika végrehajtási szabályainak kidolgozása során biztosítsa egy, a méhcsaládok száma alapján nyújtható, a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzését szolgáló beporzási támogatás lehetőségét.

Emellett a méhészeti nemzeti programok forrásainak minél sikeresebb felhasználása érdekében kezdeményeztük a szubszidiaritás elve mentén szélesíteni a tagállamok hatáskörét, hogy a rendelkezésre álló források helyi viszonyoknak megfelelő rugalmasabb felhasználása valósulhasson meg.

– Nemrég arról beszélt, hogy a ketreces tyúktartás uniós betiltása jogi és agrárszempontból is elhibázott lenne. Akkor hangsúlyozta, a termelőket hátrányosan érintő döntés ellen fel fognak lépni. Mit lehet tenni ez ellen úgy, hogy az állatjólét se szenvedjen csorbát?

– Teljesen egyetértünk az állatok védelmének kiemelt kezelésével, ugyanakkor hátrányos, ha tízévente változnak az alapvető működés feltételei. Az étkezési tojás termelése esetében pedig ez történne, hiszen a hagyományos ketreces tartás 2012-es betiltása után az akkor engedélyezett, és komoly beruházások árán megvalósított tartási módok kivezetéséről tárgyaltunk. Ezért felhívtuk a jogalkotók figyelmét a következő szempontokra. A jelenlegi tojóhibridek számára a javított ketrecekben tartás kisebb stresszt jelent, mint amekkorát a csoportos tartás jelentene számukra, a versengés vagy a megnövekedett szociális stressz miatt.

Az állatbetegségek, mint például a madárinfluenza elleni védekezés is eredményesebb a szabályozott tartási megoldások között. A ketreces tartás betiltása nemcsak az állattartók számára jelentene komoly, ráadásul egy évtizeden belül ismételt terhet, hanem komoly következményekkel járna az ellátási láncok működésére, valamint az alapvető élelmiszerek árára. A ketrecek betiltásával a termelés egyes régiókban olyan mértékben csökkenhet, hogy az adott piacoknak nagymértékben harmadik országokból származó behozatalra kellene támaszkodniuk.

Ezért is fontos, hogy az import élelmiszerek is ugyanazon előállítási körülményeknek feleljenek meg, mint az unió területéről származók. Minden állatjóléti kezdeményezés kapcsán alapvető, hogy az új előírásokat tudományos alapokra kell helyezni, és hogy azok csak lépcsőzetesen vezethetők be az ellátási zavarok elkerülése érdekében. Az adminisztratív terhek növekedését is el kell kerülnünk. Bízunk benne, hogy a bizottság megalapozott hatástanulmányt fog készíteni javaslatának benyújtása előtt, amely kiterjed az általunk felvetett szempontokra is.

Kapcsolódó írásaink