Gazdaság

Teret nyernek a megújuló energiaforrások

A teljes bruttó végső energiafogyasztás növekedésével párhuzamosan csökkenni tudott a nem megújuló energiaforrások részaránya, részben a napenergia terjedésének köszönhetően

Ismét nőtt a megújuló energia részaránya két év csökkenést követően 2019-ben a teljes bruttó végső energiafogyasztáson belül. A villamosenergia-fogyasztás, valamint a közlekedés területén tovább zöldült az energiafelhasználás – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hazai megújulóenergia-felhasználás alakulásáról szóló, 2010–2019-es időszakos összegző beszámolójából.

Teret nyernek a megújuló energiaforrások
Egyre több a háztartási méretű napelemes kiserőmű, amelyet energiahatékonyság miatt társasházak is telepítenek
Fotó: MH/Purger Tamás

Az összesített megújulóenergia-részarány az előző évek csökkenő tendenciáját megállítva 12,61 százalékra nőtt a 2018. évi 12,53 százalékos részarányhoz képest. Ily módon a 2020. évre kötelezően elérendő 13 százalékos megújuló részarány teljesítése elérhető közelségben van – közölte hazai megújulóenergia-felhasználás alakulásáról szóló, 2010–2019-es időszakos összegző beszámolójára hivatkozva a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Tóth Tamás, a MEKH általános elnökhelyettese az adatokkal kapcsolatban kifejtette, az összesített megújuló energia-részarány mutatójára a megújulóenergia-felhasználás mellett a teljes bruttó végső energiafogyasztás változása is hatással van. A teljes bruttó végső energiafogyasztás 2019-ben enyhén, 0,41 százalékkal emelkedett, viszont a bruttó végső megújulóenergia-fogyasztás ennél nagyobb mértékben, 1,04 százalékkal nőtt. Ezért a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya enyhén nőtt, így érte el az említett 12,61 százalékot.

Az elnökhelyettes elmondta még, az előző évhez hasonlóan 2019-ben is a villamosenergia-felhasználás, valamint a közlekedés területén növekedett a megújuló energia részaránya. A villamosenergia-felhasználásban ismét a napelemek felfutása adta a részarány-növekedés döntő hányadát. Sokatmondó tény, hogy 2010 és 2019 között 2 MW-ról 1400 MW-ra emelkedett a napelemek beépített teljesítőképessége, és 2018-ban és 2019-ben is rendre duplázódott a napelemes kapacitás.

Ez annak köszönhető, hogy csökkentek a napelemek bekerülési költségei és kedvezőek voltak a finanszírozási lehetőségek. Ily módon 2019-ben a beépített megújuló villamosenergia-termelő kapacitás közel 62 százalékát, a zöldáramtermelésnek pedig majd egyharmadát adták a naperőművek. A háztartási méretű napelemes kiserőművek egyre gyorsuló növekedése mellett elmondható, hogy az első és második METÁR-tenderen is többségében napelemes beruházások nyertek el működési támogatást – hívta fel a figyelmet Tóth Tamás.

Ezzel szemben a fűtés-hűtés területén a megújulóenergia-felhasználás részaránya tovább csökkent 2019-ben. Ezt elsősorban a lakossági biomassza- (döntően tűzifa) felhasználás csökkenése okozta, ami az előző évhez képest enyhébb téllel és a tűzifa további drágulásával magyarázható.

A megújuló alapú villamosenergia-termelésben bekövetkezett, döntően a napelemek által indukált nagyarányú (mintegy 23 százalékos) növekedés, kiegészítve a közlekedési szektorban bekövetkezett kisebb mértékű (négyszázalékos) bővüléssel összességében kompenzálni tudta a kiemelkedő súlyú fűtés-hűtés megújulóenergia-felhasználásának kisebb mértékű (háromszázalékos) csökkenését. A viszonyítási alapul szolgáló bruttó végső energiafogyasztás (a megújuló részarány nevezője) eközben csupán 0,4 százalékos növekedést mutatott. Ilyen módon tehát az összesített megújulóenergia-részarány kis mértékben növekedni tudott.

Tavalyelőtt továbbra is jelentős, több mint ötvenszázalékos részarányt képviselt a lakossági biomassza- (tűzifa) felhasználás a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül (szemben a napenergia hatszázalékos részarányával), ezért a lakossági tűzifa-felhasználás alakulása jelentős mértékben befolyásolja a kötelezően teljesítendő megújuló célérték elérését.

Bruttó végső energiafogyasztás és bruttó végső megújulóenergia-fogyasztás (2010–2019), petajoule-ban
A megújuló energia részaránymutatóinak alakulása (2010–2019), százalékban

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
 

Kapcsolódó írásaink