Gazdaság
Keresettek a zártkertek
A szabad felhasználású babavárón kívül a vissza nem térítendő csok és más állami támogatások, valamint hitelkonstrukciók egyéni elbírálás alapján igényelhetők
A telekkönyvi nyilvántartás szerint a települések közelében található, mezőgazdasági művelés alatt álló, külterületi szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és üdülőterületek minősülnek zártkertnek. Általánosságban kevésbé beépíthetők, és a rajtuk található ingatlanok nem feltétlenül lakhatási céllal épültek, így jellemzően kisebb alapterülettel és nem teljes komfortfokozattal rendelkeznek – esetleg közművesítetlenek –, elsősorban nyaralóként funkcionálnak.
„Sokan menekülnek a város zajától és az egyre magasabb ingatlanáraktól a települések külterületeire, zártkerti ingatlanokat keresve, amelyek értékét és népszerűségét elsősorban a lokációjuk határozza meg” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. Az átlagosnál több kompromisszumot kell azonban így is vállalniuk a vevőknek, elsősorban a közlekedés, az infrastruktúra és a kényelmi szolgáltatások – például szemétszállítás, bevásárlási lehetőségek, közműfejlesztés – kapcsán. Régebben a Balaton és a Velencei-tó környéke volt az elsődleges célpont, ma már azonban több nagyváros esetében is találkozhatunk ilyen területekkel.
A legkeresettebbek a lakhatóvá alakított, életvitelszerűen használható zártkertek, amelyeket pár évvel ezelőtt a hasonló belterületi házakhoz vagy lakásokhoz képest akár hatvan százalékkal olcsóbban is meg lehetett vásárolni, manapság azonban az áruk lassan kezd közelíteni a városközpontbeliekéhez. A tízmillió forint alatti, gazdasági épület jelleggel rendelkező, ugyanakkor – közmű függvényében – lakhatóvá tehető zártkerti ingatlanok szintén felkapottak – sorolta Benedikt Károly.
Rámutatott, finanszírozás szempontjából is több kellemetlenségbe ütközhet a vásárló, elég ha csak
a magasabb illetékekre gondolunk, ugyanakkor az idén öt százalékra csökkentett újlakás-áfa és az ötmillió forintos áfa-visszatérítés tovább élénkítheti a keresletet. A hiteligénylés szintén sarkalatos pont.
A szabad felhasználású babavárón kívül a vissza nem térítendő csok és más állami támogatások, illetve a különböző hitelkonstrukciók egyéni elbírálás alapján igényelhetők ezekre az ingatlanokra. A legfőbb feltétel a lakóövezeti besorolás, valamint hogy a telken lévő épület lakóházként legyen nyilvántartva, és lakófunkciót töltsön be. A pénzügyi megvalósításhoz kapcsolódik a telek beépíthetőségének mértéke is, ami általában alacsony.
Indul a főszezon az albérletpiacon
Az albérletpiacon a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével indul a főszezon. Az Otthon Centrum az MTI érdeklődésére közölte, a ponthatárok kihirdetését követően sem várható jelentős emelkedés az albérletárakban, hiszen még mindig sok olyan lakás van a piacon, amelynek tulajdonosai korábban rövid távú kiadással foglalkoztak. Számottevő változás addig nem is várható, amíg a turizmus ismét erőre nem kap.
A Rentingo.com arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a ponthatárok kihirdetését követően élénk keresletre és lépésről lépésre emelkedő bérleti díjakra számít. Ez ugyanakkor még mindig lényegesen alacsonyabb árakat jelent akár a 2020. januári csúcshoz, akár a múlt év azonos időszakához képest. A bérbeadási platform szerint a bérbeadók az első havi bérleti díj mellett általában kéthavi kauciót kérnek a bérlőktől.
(MOA)
