Új korszak kezdődött az agrárkülgazdaságban

A diplomácia folyton változik, és a magyar érdekek következetes végig vitele lépett elő elsődleges prioritássá az agrárkülgazdaságban is. A korábbi évtizedek gyakorlatához képest pragmatikusabb és gyakorlatiasabb lett a magyar diplomácia, ugyanis kézzelfogható gazdasági sikerekre van szüksége Magyarországnak. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nem üzletelő agrárdiplomatákat képzünk, és nem is ez a célunk, hanem képzett és felkészült diplomatáinknak, szakembereinknek egységesen és célirányosan kell képviselniük Magyarország agrárkülgazdasági célkitűzéseit és érdekeit külföldön.

Bencsik Dávid hozzátette: a koronavírus-járvány miatt a nemzetgazdasági export visszaesett, de a magyar agrárium egyáltalán nem, sőt ütésállónak bizonyult. Tavaly az agrárexport 2,3 százalékkal meghaladta a 2019-es értéket, az élelmezésbiztonság és az élelmezésszuverenitás kérdése nemzetgazdasági tényezővé vált Magyarországon – fejtette ki a helyettes államtitkár. Az nyer, aki a leg­gyorsabban alkalmazkodik. A piaci átalakulás nagyon jelentős, óriási a verseny, itt kell nekünk, a hazai agráriumnak is megméretnie magát.

Mint mondta, a vidéki Magyarországnak hatalmas lehetőséget jelent az a több mint négyezermilliárd forint beruházási támogatás, amelyet a következő költségvetési ciklusban vidékfejlesztésre fordíthatunk. Mindez most még csak esély, amelyet meg kell ragadnunk közös fellépéssel az agrárvállalkozók, az agrárdiplomaták és az agrár-érdekképviseletek csapatmunkájával.

„Az én feladatom, hogy új pia­cokat szerezzek és a hagyományos piacokat stabilizáljam. Ma az agrár-külkereskedelmi forgalmunk 82,5 százalékát európai uniós országokkal bonyolítja Magyarország” – tette hozzá Bencsik Dávid. Ugyanakkor kiemelte, hogy az Euró­pai Unión kívüli harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi exportunk 2020-ban majdnem nyolc százalékkal emelkedett.

A helyettes államtitkár szerint nagyon fontos az export diverzifikációja, az afrikai és ázsiai piacok kiépítése: itt az államra jelentős szerep hárul a lehetőségek kiaknázásában, és az afrikai és ázsiai partnerek esetében az állami szereplőknél elengedhetetlen a minőség és a bizalom garan­ciája. Állami kapcsolatépítés nélkül a vállalatok kétharmada ebben a világban nem elérhető.

„Természetesen továbbra sem fogjuk elhanyagolni a hagyományos diplomáciai színtereket, azonban azok másodlagossá válnak: tevékenységünk fókusza a világjárvány miatt kialakult gyökeresen új helyzetben az ország exportképességének fellendítése és a magyar agrárium általános fejlődésének, megújulásának nemzetközi támogatása” – szögezte le Bencsik Dávid, aki szerint a külgazdasági gondolkodás összeegyeztetése a mezőgazdaság legfontosabb érdekeivel és ezek együttes érvényesítése lesz a következő időszak vezérfonala. Hozzátette: a teljes agrárdiplomá­ciai struktúrának minden szintjén alkalmazkodnia kell a megváltozott nemzetközi körülményekhez és a koronavírus-járvány közben és után átalakuló új világ kihívásaihoz.

„A cselekvő agrárdiplomácia híve vagyok” – hangsúlyozta Bencsik Dávid. Az Agrárminisztérium irányítása alatt álló szakdiplomata-hálózat tagjai a magyar agrár- és környezetügyi szempontból kiemelt magyar nagykövetségek munkáját segítik speciális ágazati ismereteikkel, továbbá felelősei a magyar agrár- és élelmiszeripari cégek exporttörekvései elősegítésének is. A legfontosabb európai és Európai Unión kívüli piacokon a magyar érdekeket képviselő hálózat tagjai jelenleg Washingtonban, Londonban, Párizsban, Berlinben, Rómában, Varsóban, Belgrádban, Bukarestben, Moszkvában, Pekingben és Tokióban látják el az ehhez szükséges feladatokat.