Laza monetáris politika jellemzi továbbra is az euróövezetet

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. A kormányzótanács a múlt héten elfogadott új monetáris stratégiában két százalékra módosította a hivatalos inflációs célt az eddigi, két százalék alatti, ám ahhoz közeli értéken maradó értékről.

A célt szimmetrikussá tették, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az EKB egy időre eltűri a nagyobb inflációt a korábbi alacsonyabb szintek ellensúlyozására – mondta lapunknak Viro­vácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Májusban 2018 októbere óta először érte el a két százalékot az euróövezetben a pénzromlás éves üteme. Az euróövezeti jegybank várakozásai szerint a következő hónapokban főleg az energiaárak változásának hatására meghaladhatja a két százalékot a fogyasztói árak éves összevetésű emelkedésének üteme.

A kiugró számok valószínűleg átmenetiek lesznek, az infláció az év vége felé meredeken csökkenni fog, és még évekig jóval a célszám alatt marad. Ha ez a várakozás helytállónak bizonyul, az EKB nemigen szigorít rendkívül laza monetáris politikáján, amellyel a koronavírus-járvány után talpra álló gazdaságok fellendülését segíti – tette hozzá Virovácz Péter. Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 2,3 százalékról 2,2 százalékra lassult júniusban. Havi összevetésben 0,3 százalékról 0,2 százalékra mérséklődött az ütem – mondta az elemző.

Az EKB kommunikációján ez a fajta inflációs célváltoztatás, drasztikus változást nem hoz az európai gazdaságok számára, a piacok leginkább a koronavírus-járvány variánsai miatt aggódnak, ugyanis törékennyé teszi a gazdaságokat, ami meglátszik a piacokon. Az Európai Központi Bank kiáll a gazdaságtámogató, laza monetáris politikája mellett, az alacsony kamat leginkább az eurót gyengítő, dollárt erősítő lépés lehet a részükről – fejtette ki az elemző.

Idehaza a héten közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első hathavi részletes adatait. A költségvetés idei helyzetére jelentős hatással voltak az adómentességek és bértámogatások, valamint járvány elleni védelmi intézkedések. Az elemző ezzel együtt a GDP-növekedés kilátásait jónak nevezte.