Gazdaság
Úton a tudatosabb jövő felé
„A mai nemzedék már úgy nő fel, hogy nekik fontos a környezet, más az értékrendjük, mint korábban volt, és ez sokszor a szülőkre is hat a gyerekek által”
A tiltás olyan termékekre vonatkozik, mint például a fültisztító pálcikák, az evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverő pálcikák, a léggömbökhöz rögzítendő és azokat tartó pálcák, a fehér habból készült ételtároló edények és italtárolók, továbbá egyes könnyű műanyag zacskók. A rendelet értelmében tiltólistán szereplő termékeket kizárólag fenntartható anyagokból lehet majd készíteni. Könnyebbséget jelent, hogy számos árucikknek már létezik természetes anyagból készült megfelelője.
Ilyenek például az evőeszközök (villák, kések, kanalak, evőpálcikák, szívószál), tányérok és az italkeverő pálcikák is, ezek készülhetnek fából vagy papírból, ami megújuló erőforrás. A fültisztító esetében is beszerezhetünk tartós használatra készült, illetve természetbarát pálcikákat. Fontos megjegyezni, hogy ezek olyan kiválasztott termékek, amelyek esetében megfizethető alternatívák vannak jelen a piacon.
Használat után kuka
A nevében benne van, hogy egyszer használatos műanyag, tehát egyszer használjuk, utána jobb esetbe kukába, rosszabb esetben a környezetbe is kerülhet – kezdett bele Szebenyi Péter. Elmondta, hogy ezek javarészt olyan fajta műanyagból készülnek, amelyek nem gyűjthetőek szelektíven, mert több olyan minőségű műanyag létezik, ami nem jelent értéket az ipar számára. A szakember szerint a legjobb példa erre a műanyag szívószál. Ha szeretnénk elfogyasztani, mondjuk, egy hűsítő limonádét egy vendéglátóegységben, akkor a vendéglátósok akarva-akaratlanul is, de beleteszik a műanyag szívószálat a poharunkba.
Az utóbbi időben elterjedt sok vendégnél, hogy inkább nem kértek szívószálat a problémára utalva – folytatta Szebenyi Péter. Nehezíti a helyzetet, hogy a műanyag típusát sokszor nem lehet beazonosítani, ugyanis nincs ellátva piktogrammal, amiből a tudatos fogyasztó megtudhatná, hogy a termék gyűjthető-e szelektíven vagy sem. A Klímapolitikai Intézet munkatársa ismertette, hogy hétféle piktogrammal lehet ellátni egy műanyag terméket, Magyarországon ebből négyfélét lehet gyűjteni. Ezek azok a termékek, amelyeket vissza lehet forgatni a szelektív hulladékgyűjtésbe, ami által az ipar újrahasznosítja azokat.
Szebenyi Péter nevéhez kötődik a Hulladékvadász mozgalom elindítása 2015-ben. A kezdeményezést egymaga indította el, egy olyan weboldalt hozott létre, ahol bejelentést lehetett tenni a lakosság részéről. Ez az oldal úgy felfejlődött az évek alatt, hogy egy országos hírű honlap lett belőle, ami a hulladéktémával, és már nemcsak bejelentésekkel és azok továbbításával az illetékeshez, hanem edukációval is foglalkozott. A kezdeményezés úgy kinőtte magát, hogy lett belőle egy alapítvány is és egy szervezet mögötte, hogy fenntarthassa, ez volt akkor a Jövő Ökonemzedéke Alapítvány.
Veszélyezteti az állatokat
Nagyon sok olyan képet lehetett látni, hogy különböző élőlények megeszik vagy bizonyos testnyílásaikba, például egy teknősnek az orrlyukába szorult egy műanyag szívószál. Hasonló képsorok, valamint az óceánon lévő szemétszigetek látványa eljutottak sok emberhez, ami 2015–2016 környékén robbant be a köztudatba. A szakember felhívta a figyelmet, hogy akár huszonhétszer akkora egybefüggő műanyag szigetek is úszhatnak az óceán felszínén, mint Magyarország. Ezek részben a dél-ázsiai országokból és azok folyóin keresztül érkeznek – tette hozzá. Magyarországról is eljuthat a Dunába került hulladék a Fekete-tengerbe.
Szebenyi Péter szerint erre jó példa a Tisza műanyaghulladék-szennyezése, ami ellen állami szinten is fellépnek az utóbbi években. Egyik mozgatórugója volt kezdetben a PET-kupa, utána ezt felkarolta Áder János is, illetve az általa vezetett Kék Bolygó Alapítvány. Ezek után a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben hulladékkezelés témakörben is volt több akció a Tisza-part vagy a folyó tisztításával kapcsolatban – sorolta.
A Klímapolitikai Intézet munkatársa elmondta, hogy az évek alatt azt tapasztalta, vannak időszakok, amikor többet szemetelnek az embereknek. A koronavírus-járvány minden bizonnyal ilyen volt. A maszkok felhasználása és azok eldobása olyan mértékben nőtt meg, ami az egyszer használatos műanyagokhoz hasonló nagyságrendű. Emellett az egyszer használatos kesztyűk használata is megnövekedett, szomorú tény, hogy az óceánban is találtak egyszer használatos maszkokat nagy tömegben.
A környezetmérnök szerint fontos azt is észrevenni, hogy az utóbbi években indultak olyan kezdeményezések, mint például a műanyagmentes július kihívás, ami beindította az emberek gondolkodását, akik a kihívásnak próbáltak eleget tenni.
Látható a javulás
„Egyre többen kezdenek tudatosabban gondolkodni, és azt tapasztalom, hogy sokkal többen figyelnek már oda arra, hogy környezettudatosabban éljenek” – állítja Szebenyi Péter. „Úgy látom, az emberek nyitottabbak is a témára, nemcsak a fiatalok, az idősebbek is, elmélyednek a szelektív hulladékgyűjtésben, vagy nem vásárolnak meg olyan terméket, ami tartalmazhat egyszer használatos műanyagot.
Kicsivel kevesebben szemetelnek, ez annak köszönhető, hogy az emberek tudatosabbak lettek, a rengeteg civil kezdeményezésű vagy állami edukációs programnak van nyoma az emberek életében. A mai nemzedék már úgy nő fel, hogy nekik fontos a környezet, más az értékrendjük, mint korábban volt, és ez sokszor a szülőkre is hat a gyerekek által.”
A szakember arra a kérdésre, hogy mi mindent tiltana még be, azt válaszolta: az egyik ilyen a mosogatószivacs lenne, a másik pedig a samponos, tusfürdős dobozok. Kifejtette, hogy mind a kettőre létezik fenntarthatóbb megoldás, a mosogatószivacs helyettesítésére például tökéletesen alkalmas a luffatök, amit az ember akár a saját kertjében is meg tud termeszteni. Ez egy olyan szivacsos szerkezetű növény, ami ha ősszel leterem, és a tököket kiszárítjuk, meghámozzuk, a belseje olyan, mint egy szivacs, csak tartósabb. A tusfürdő, illetve sampon helyett megoldást jelentenek a szappanok, amelyekből ma már számtalan fajta létezik.
A szakember szerint elsősorban a fejekben kell rendet rakni, ugyanis az emberek döntése nem elhanyagolható. Szebenyi Péter az egyszer használatos műanyag betiltásáról elmondta, jó ez a tiltás, mert nagyon sok embert csak így lehet kevesebb műanyagfogyasztásra ösztönözni. „Nagyon sok olyan termék van, amit be lehetne tiltani, de szerintem a vásárlások alkalmával szavazunk a jövőnkről is, tehát ha környezetbarát termékeket vásárolunk, azzal közelebb kerülünk a zöldjövőhöz” – tette hozzá a szakember.
