Gazdaság
Középpontban a jövő kulcsa: a víz
„Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy három hónap múlva nyit az expó, és abból gazdálkodunk, amit a kormány megszavazott 2019-ben” – nyilatkozta Tóth Andrea, a Dubaji Világkiállításon részvételünkért felelős Expo 2020 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője

– A koronavírus-járvány a Dubaji Világkiállítás menetrendjét is átírta, az expó a tervezett időpontnál egy évvel később, idén októberben elején nyílik. Mit okozott ez a csúszás?
– A legelején rengeteg fejtörést, hogy ez vajon csak egy év lesz-e, illetve hogy mindez mit fog jelenteni. Mindenki számára ismeretlen volt a helyzet. A világkiállításokat ötévente rendezik, nyolc évvel korábban pályáznak a városok, és választják ki a rendezőt. Már nagyon közel voltunk a kezdéshez, amikor tavaly májusban megszületett a döntés a halasztásról, amit nem is Dubaj hozott meg, hanem a világkiállítások párizsi székhelyű nemzetközi szervezete, amelynek Magyarország a hatvanas évek vége óta a tagja.
Megszavaztatták az összes tagországot, és szinte egyöntetű eredmény született, hiszen akkor már a világ számos helyén nagyon komoly gondot okozott a pandémia, és látható volt, hogy négy-öt hónap múlva nem lehet világkiállítást rendezni.
– Dubaj a hírek szerint egy rettentő speciális helyszín volt a járvány alatt az expóval kapcsolatban.
– Azt mondták, rendben, elhalasztottuk, de közben értették, hogy ott van majdnem kétszáz ország, a nagy részük akkor már elkezdett építkezni, mindenkinek szerződései voltak, lekötött munkák, és nem hozták olyan helyzetbe őket, hogy akár egyetlen napra is leállították volna az építkezést. Arról lehetett hallani Dubajon belül, hogy amikor kijárási tilalmat rendeltek el, és senki nem mehetett az utcára, amit nagyon szigorúan ellenőriztek, kivételt jelentettek a világkiállításon dolgozó építőmunkások. Útvonalengedéllyel, különféle ellenőrzött módokon ők továbbra is mehettek az expó területére dolgozni.
– Mennyire befolyásolta a munkát a hirtelen bekövetkezett alapanyaghiány?
– Tavasszal először Kína állt le, ezért mindenki Európából és Amerikából próbálta beszerezni az építőanyagokat és amire még szüksége volt, de a készletek végesek és lényegesen drágábbak voltak. Mi például azokkal a faipari munkákkal tudtunk jól haladni, amelyeket magyar ácsok végeztek, mert itt alapanyag, eszköz és a munkaerő is rendelkezésre állt. Közben a lassulás miatt mindent újra kellett tervezni, hiszen egymásra épülő folyamatokról van szó, ha egy adott pillanatban nem készül el a kivitelezés, akkor nem tud bemenni a digitális technika, és így tovább.
Nőttek a működési költségeink, hiszen a csúszás rengeteg pluszmunkát jelentett, és végül a legnehezebb feladat az volt, hogy mindent újragondolva belül maradjunk azon a költségkereten, amit az államtól kaptunk. Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy ez sikerült: három hónap múlva nyit az expó, és ugyanabból a büdzséből gazdálkodunk, mint amit a kormány megszavazott még 2019-ben, egy fillér pluszforrást sem kértünk.
– Lehetett olvasni drágulásról a sajtóban.
– Igen, elég hangos volt, hogy bruttó 700 millióval többe került a pavilon, de a már említett körülmények között a pluszmunkák miatt nemigen lehetett ezt kikerülni. Viszont megoldottuk a helyzetet átcsoportosítással, így nem léptük át a kormány által rendelkezésünkre bocsátott költségkeretet.

– Hogy néz ki majd Dubajban a magyar kiállítás? Mi a koncepciója?
– A világkiállítás alapja a fenntarthatóság, a környezettudatosság, a jövőbeni lehetőségek, amit ha Dubaj szempontjából nézünk, azt mondhatjuk, ők egy szemléletformálást szerettek volna elindítani. Részben magukra, az Egyesült Arab Emirátusokra és az öböl menti országokra vonatkoztatva, hiszen a róluk élő kép elsősorban nem az, hogy fenntartható módon, nagyon környezettudatosan léteznének, és szerintem szeretnék megmutatni, hogy ma már nekik is sokkal fontosabbak ezek a szempontok.
Mi azt gondoltuk, Magyarország olyan témával jelentkezik, ami nekünk bőséggel van, és abszolút a jövő kulcsa: ez pedig a víz. Ráadásul sok tengerparti országtól eltérően, akik tengerbiológiával, a tengerek tisztaságával foglalkoznak, mi teljesen egyedülálló módon azt mutatjuk meg, ami az anyaföldünkben van, a termál- és ásványvizeinket.
– Hogyan?
– A kiállítás végigvezeti majd a látogatókat Magyarország termál- és ásványvizeinek kialakulásán, egészen onnan, amikor 30 millió évvel ezelőtt a Pannon-medencében víz borította a Kárpát-medencét egészen napjainkig, amikor palackozzuk ezeket, vagy gyógyulást-felüdülést keresve fürdünk bennük. Együttműködtünk a kapcsolódó szakterületek szakértőivel (hidrogeológus, paleontológus) és a Magyar Fürdőszövetséggel. Aki végigmegy majd a pavilonon, az a tudósok feltételezése szerinti hiteles képet kap minderről. Vizet mutatunk be – víz használata nélkül.
– Igen, olvastam, hogy a pavilon is száraz technológiával, víz felhasználása nélkül épült.
– Nem lettünk volna hitelesek, ha a fenntarthatóság és a környezettudatosság égisze alatt elfolyatunk naponta több hektoliternyi vizet. Ezért a modern technika segítségével olyan, minden érzékszervre ható kiállítást teremtünk, ahol a víz illatát, fodrozódását, a pára érintését is lehet érzékelni, a vízben lévő ásványi anyagokat látni és a hatásukat megérteni anélkül, hogy konkrétan víz lenne jelen. Maga a tematika hatalmas, egyszerre történelem, kultúra, balneológia, azt reméljük, sikerül megmutatnunk a világnak azt a csodát, aminek Magyarország a birtokában van.
– Ehhez kapcsolódik a magyar gasztronómia. Nemrég mutatták be a világkiállítás menüit. Ezek a magyar konyha jellemző ételei?
– Minden nagy étteremnek fontos, hogy jelen legyen Dubajban, hiszen a város a gasztronómia fellegvára is. Azt gondoltuk, hogy Magyarország gasztronómiája olyan, amit érdemes megmutatni. A pavilonnak jelentős részét foglalja el az a gasztroegység, amit mi egy kóstolóétteremből, egy bisztróból, az aquabárból, a teraszból és a shopból kialakítottunk. Hagyományos magyar ételeket viszünk, négy évszakos étlappal megyünk. H
athetente fogjuk változtatni az étlapot, annak érdekében, hogy jól be tudjuk mutatni az ételeinket. Igazából az új köntös nem az ízvilágban, sokkal inkább a tálalásban jelenik meg, hogy megfeleljen a modern gasztronómiának, illetve hogy tiszteljük azokat a szabályokat és kulturális körülményeket, amelyek Dubajban adottak. Ezért újragondoltunk dolgokat, és például a disznóhúst mással helyettesítettük.
– Nálunk a jelentős rendezvényeket általában élénk vita kíséri, ritka, hogy ne lenne szembefeszülés. Említhetném a közelmúltból az olimpiarendezést, de már a rendszerváltoztatás után nem sokkal egy világkiállítás rendezésének a meghiúsítása jelentett politikai teljesítményt. Most is olvasható több helyütt, hogy minek ez, lenne jobb helye az erre fordított pénznek. Miért kell ott lennie az országnak a dubaji expón?
– Ebben az esetben talán a szokásosnál is igazabb az a mondás, hogy aki kimarad, az lemarad. A dubajiak azt mondták, a világ legnagyobb show-ját akarják megrendezni, és ne legyen kétségünk, amit elhatároznak, azt meg is valósítják. Ráadásul a csúszás miatt a kiállítás idejére esik az Egyesült Arab Emirátusok megalapításának 50. évfordulója. Rengeteg pénzt fordítanak rá, huszonötmillió látogatót várnak. Nálunk szegényebb és szerényebb adottságokkal rendelkező országok is ott lesznek.
– Egy ország a világkiállításon történő megjelenésétől nyilván mérhető gazdasági hasznot remél. Mit hozhat az expó Magyarországnak?
– A legelső nyilván a turizmusban remélt haszon, hiszen épített örökségünk és a gyógyfürdőink ezekre adnak alapot. De nagyon komoly üzleti koncepcióval megyünk, fontos számunkra, hogy gazdaságunk más szegmenseiben működő mikro-, kis- és nagyvállakozások is megmutassák magukat, azt gondoljuk, az expó hatalmas lehetőség számukra is. Ez az első magyar pavilon, amelyben dedikált, külön üzleti center van erre a célra.
Igyekszünk előre feltérképezni az üzleti kapcsolódási lehetőségeket, tematikus napokat szervezünk olyan témákban, amelyekben Magyarország piacvezető, szeretnénk a magyar mezőgazdasági, vízgazdálkodási cégek szolgáltatásait, termékeit megmutatni a világnak. Találkozókat szervezünk, hiszen csaknem kétszáz ország lesz jelen. Együttműködünk a Dubaji Kereskedelmi Kamarával annak érdekében, hogy megismertessük a magyar üzletembereket a potenciális partnerekkel.
– Egy pandémiával nehezített expó megnyitása előtt ön mivel lenne elégedett a világkiállításon?
– Szeretnénk, ha a járvány ellenére valóban megközelítené a látogatók száma a tervezettet, mert az azt jelentené, hogy egymillió látogatója lenne a magyar pavilonnak. Szeretnénk díjakat nyerni, mert hiszünk benne, valóban különleges az, amit bemutatunk Magyarországról. Én a legjobban azt szeretném, ha a magyar emberek ez alatt a hat hónap alatt mindennap büszkén hallgatnák a Dubajból érkező híreket a magyar részvételről, a magyar kulturális programokról, a magyar üzleti sikerekről.