Folyamatosan növekednek a keresetek Magyarországon

A legnehezebb járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon – értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap megjelent adatait az M1 aktuális csatornán – közölte az MTI.

A KSH tájékoztatása szerint áprilisban 440 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy túl vagyunk a nehezén. Kiemelte, hogy az adatokat akkor vették fel, amikor – január és április között – a járvány miatti legnehezebb időszakot éltük. „Az látszik, hogy a gazdaság – mind a versenyszféra, mind a közszféra – nehezen ugyan, de kitartó, szorgalmas munkával, célirányos intézkedésekkel ezt a legnehezebb időszakot átvészelte” – fogalmazott az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy száz hónapja folyamatosan növekednek a bérek Magyarországon. Kitért arra is, hogy a versenyszférában 8,7 százalékos bérnövekedés volt, ami azt jelzi, hogy ez a szféra jól teljesített, a közszférában 12,8 százalékos volt a növekedés, ami az államtitkár szerint a kormányzati támogatásoknak is köszönhető. Kérdésre elmondta azt is, a legmagasabb a bérek a pénzügyi, a tudományos, a műszaki és az infokommunikációs szektorban voltak.

Ugyanakkor jelentős – 35 százalékos – volt a bérnövekedés az egészségügyben is a kormány döntésének köszönhetően – tette hozzá. Bodó Sándor számottevőnek nevezte a különbséget a szellemi és a fizikai munka után járó bérek között, hiszen az előbbinél az átlag 539 ezer forint, az utóbbinál pedig valamivel több mint 300 ezer forint.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a Magyar Hírlaphoz elküldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő vonzása és megtartása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, a bérnövekedés üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest.

Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat – például az orvosokat – érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség – jegyzete meg. Az egyes ágazatok közül a turizmus–vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére, és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni.