Gazdaság
Energiahivatali részvétel a nemzeti hidrogénstratégia megvalósításában
A zöldhidrogén felhasználásának fontos szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló technológiák integrálásában és a körkörösgazdaság kialakításában
A kormány elkötelezett amellett, hogy Magyarország 2050-ig klímasemlegessé váljon, e cél költséghatékony eléréséhez a karbonmentes és karbonszegény hidrogén az egyik legígéretesebb megoldásnak tűnik a szénmentesítésre. Magyarország az erős kompetenciák fejlesztését tűzte ki célul a teljes hidrogén-értéklánc mentén, megteremtve a lehetőségét annak is, hogy hazánk aktív szereplőjévé váljon az európai hidrogéntérnek.
A Kormany.hu honlapról kiderül, ezen belül a 2030-ig szóló hidrogénstratégiai célok között szerepel a felhasználói igényekhez igazodó, nagy volumenű, karbonmentes hidrogén előállítása, az ipar zöldítése kezdetben karbonszegény, később karbonsemleges hidrogén használatával, a közlekedés zöldítése a gázolaj-felhasználás fokozatos kivezetésével, a hidrogénfelhasználást támogató villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra kialakítása.
A hidrogén szinte bárhol előállítható, sokrétű felhasználási lehetőséggel bír, bizonyos arányban a jelenlegi földgázrendszerekbe is betáplálható, jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, a hazai ellátásbiztonság erősítésében, valamint a közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentésében, támogatva mindezzel Magyarország Nemzeti Energia- és Klíma Tervében és az új Nemzeti Energiastratégiájában kitűzött célokat is.
Magyarország a magyar Földgázszállító Zrt. révén részt vesz a European Hydrogen Backbone (EHB) kezdeményezésben, amelyhez összesen tizenegy ország csatlakozott. Az EHB a napokban új, frissített terveket tett közzé a hidrogén szállítását biztosító európai infrastruktúra kapcsán. A csoport csaknem negyvenezer kilométer, hidrogén szállítására alkalmas csővezeték megvalósítását irányozza elő 2040-ig, a kitűzött dátumot követően pedig további növekedést tervez. A hálózat 21 európai országot köt össze. A javaslatban szereplő hidrogénhálózat mintegy 69 százalékát meglévő, átalakított földgázvezetékek teszik ki.
Kiemelt szerep juthat a zöldhidrogénnek
Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese a Hidrogéntechnológiai fehér könyv és a Nemzeti Hidrogénstratégia bemutató konferenciáján úgy fogalmazott, a zöldhidrogén felhasználásának fontos szerepe lesz az időjárásfüggő megújuló technológiák integrálásában és a körkörös gazdaság kialakításában. (Zöldhidrogénnek nevezzük azt, amelyet megújuló energiából nyert, fel nem használt elektromos energiából állítanak elő.) Hozzátette, a MEKH szakmai támogatóként kíván részt venni a területtel kapcsolatos K+F projektekben, mivel fontosnak tartja a hidrogéntechnológia meghonosítását célzó innovációk felkarolását.
A MEKH elnökhelyettese kifejtette, a jövőben további pilotprojektek indulnak a zöldhidrogén-előállítás, a szállítóvezetéki betáplálás, a szállító-, elosztórendszerek és felhasználói belső hálózatok és berendezések hidrogénkompatibilitásának tesztelése érdekében. A hivatal az itt szerzett tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozói tesztkörnyezetre kíván javaslatot tenni, amelynek keretében azonosíthatók a szabályozási akadályok, és adott esetben a szabályozás alóli kivételeket állapíthatunk meg az innováció ösztönzése céljából – tette hozzá. A fenntartható fejlődés és a körkörös gazdaság kialakításához elengedhetetlen az energiaszektor egészének optimalizálása.
A villamosenergia- és a földgázszektor integrációjának egyik fontos eszköze lehet a hidrogéntechnológia, amely megteremtheti a villamosenergia- és a gázpiac közti átjárhatóságot. A hivatal elkötelezett abban, hogy az energiafajták közötti átmenetet biztosító szabályozással segítse elő a folyamatot. Ságvári Pál fontosnak nevezte, hogy a szabályozás átalakításával párhuzamosan a meglévő földgázrendszereket alkalmassá kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (hidrogén, biometán, szintetikus gázok) betáplálására és forgalmazására. Kiemelte, hogy a középtávon előre jelzett gázigénycsökkenés miatt feleslegessé váló földgázinfrastruktúra-elemek kivezetésének körülményeire kiemelt figyelmet kell fordítani.
Kidolgozott szabályozást támogat a hivatal
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az Energiaszabályozók Európai Tanácsa (CEER) közgyűléséhez kapcsolódva bemutatott, az európai uniós gáz- és hidrogénpiaci szabályozás reformjával kapcsolatos magyar álláspontot ismertetve elmondta, a jövőbeli szabályozásnak biztosítania kell a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok betáplálási és forgalmazási feltételeit, valamint meg kell határoznia a feleslegessé váló földgázhálózati elemek kivezetésének körülményeit is. A MEKH szerint az új hidrogéninfrastruktúra-szabályozás kialakításakor első lépésben elég az alapelveket (például tulajdonosi szétválasztás, harmadik felek hozzáférése) rögzíteni, majd a részletszabályok kidolgozásának a hidrogénpiac fejlődési ütemét követve, lépcsőzetesen kell megtörténnie. Ságvári Pál fontosnak nevezte, hogy a szabályozás átalakításával párhuzamosan a meglévő földgázrendszereket alkalmassá kell tenni a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (hidrogén, biometán, szintetikus gázok) betáplálására és forgalmazására. Kiemelte, hogy a középtávon előrejelzett gázigénycsökkenés miatt feleslegessé váló földgázinfrastruktúra-elemek kivezetésének körülményeire kiemelt figyelmet kell fordítani.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült