Gazdaság

A jegybank jól reagált az inflációs nyomásra

Az elmúlt száz évben nem volt olyan gyors helyreállás válságot követően Magyarországon, mint amire a következő pár negyedévben számítunk – mondta Balatoni András MNB-igazgató

Hatalmas gazdasági fellendülésre számít a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb friss inflációs jelentése alapján a magyar gazdaság idén hat százalék felett, jövőre pedig öt és fél százalékkal növekedhet. A munkaerőpiac hamarosan visszatérhet a 2019 év végi állapotához, a munkanélküliség három és fél százalékra csökken.

Ahhoz, hogy az infláció a monetáris politika horizontján három százalékon stabilizálódjék, proaktív jegybanki lépésekre van szükség, amelyek első állomása a monetáris tanács keddi döntése volt – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője online sajtótájékoztatón tegnap.

A friss Inflációs jelentésében a jegybank az idei inflációs várakozását 4,1 százalékra emelte a márciusban becsült 3,8–3,9 százalékról, GDP-előrejelzését pedig 6,2 százalékra emelte a korábbi 4-6 százalékról. A folyó fizetési mérleg egyenlege folyamatosan pozitív marad, illetve emelkedik. Az ország nettó külső adóssága 2023-ra megszűnik. A gyors gazdasági növekedésnek köszönhetően az államadósság 2023 végére 74 százalékra süllyed.

Balatoni András MNB-igazgató a GDP-előrejelzésről beszélve hangsúlyozta, hogy az elmúlt száz évben nem volt a mostanihoz hasonló gyors gazdasági helyreállításra példa. Miközben a 2008-as válság után 6,5 évre volt szükség ahhoz, hogy a gazdaság ledolgozza a GDP-lemaradását, most ez másfél év alatt megtörténik.

Balatoni András arról is beszélt, hogy a munkaerőpiac feszessé válik, a munkanélküliségi ráta rövid időn belül ismét leeshet 3,5 százalék környékére. A két évvel ezelőtti foglalkoztatási szint tartós maradhat, demográfiai tényezők korlátozzák ugyanis a további javulást ezen a téren – tette hozzá a pénzügyi szakember.

A munkavállalók egyre jobb alkupozícióba kerülnek, és ez a béreken is meglátszik – jegyezte meg Balatoni. Ennek fényé-ben a jegybank bérprognózisát is felfelé módosította az 5,2–6,2 százalékos sávról 7,4 százalékra a versenyszférára vonatkozóan 2021-re.

A bérek alakulása a jegybanki vezető szerint nagyon fontos alapja lehet a fogyasztás bővülésének. A fogyasztás másik fontos tényezője, hogy idén várhatóan csökken a 2020-ban világszinten, ezen belül Magyarországon is magas megtakarítási ráta, ami a háztartások óvatossága mellett a kényszermegtakarításokból is fakadt.

Balatoni András hozzátette: a magyarországi háztartások megtakarítási szerkezete arra utal, hogy nem hosszú távra tették félre a pénzt. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB várakozásai szerint jövőre a gyermekesek az 560 milliárd forint körüli összegre tehető szja-visszatérítés nagyjából felét megtakarítják, másik felét pedig elköltik.

Alacsonyabb költségvetési kockázatok

Mérsékelte a költségvetési kockázatokat a 2017 és 2020 közötti monetáris politika – szögezik le az Állami Számvevőszék szakértői a költségvetési kockázatokat értékelő elemzésükben. A költségvetésnek 2017 és 2020 első féléve között nem keletkezett térítési kötelezettsége a jegybank felé, az MNB utalt át 2019-ben 50 milliárd, 2020-ban pedig 250 milliárd forint osztalékot a központi költségvetésnek. Az alacsony alapkamat és az állampapírok iránti keresletet növelő monetáris politikai intézkedések mérsékelték az államadósság finanszírozási költségeit.
(KF)

Kapcsolódó írásaink

Alapkamatot emelt a jegybank

ĀMatolcsy György: Adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva