Gazdaság
Felgyorsult a biztosítási szektor digitalizációja
Tavaly a biztosítók számos olyan fejlesztést vezettek be néhány hét vagy hónap alatt, amelyek azelőtt akár évekig is eltartottak volna – mondta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke
– A koronavírus-járvány hogyan érintette a biztosítókat?
– Azt lehet mondani, hogy a járvány elején ijesztőbbnek tűnt a helyzet, mint amit azután a statisztika igazolt. Végül kétezer-húszban is nőttek a díjbevételek, igaz, szerényebb mértékben, mint a megelőző években, és a szektor 1204 milliárd forinttal, új bevételi csúccsal zárt. A szerződéses állomány is nőtt kis mértékben, ami azt mutatja, hogy a járványhelyzet rendkívüli intézkedései közepette mind az ügyfelek, mind a biztosítók megtalálták a megoldást a biztosításkötésekre.
A korábbi válságok idején az volt a tapasztalat, hogy az ágazat egy-másfél éves késéssel követi a GDP alakulását, szerencsére az idei első negyedéves adatokon ez még nem látszik. Úgyhogy az eddigi számok és tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy a biztosítási piac egészében meglehetősen válságállónak bizonyult – bár egyes termékekre, elsősorban az utasbiztosítások esetében nagyon jelentős, több mint hatvanszázalékos visszaesés volt jellemző.
– A járványhelyzet miatt a biztosítók már kidolgoztak új, digitális megoldásokat?
– Én úgy fogalmaznék, hogy nem a járványhelyzet miatt álltak és állnak elő a társaságok új, digitális megoldásokkal, az legfeljebb csak felgyorsította a folyamatokat. A Mabisz például jóval a vírus megjelenése előtt, kétezer-tizenkilencben indította útjára az E-kárbejelentőt, a hagyományos „kék-sárga” papírnak digitális alternatívát kínáló, ingyenes kényelmi szolgáltatását, amely azóta már több mint 350 ezer letöltőnél és csaknem tízezer, az applikáció segítségével megtett baleseti bejelentésnél tart.
De kétségtelen, hogy tavaly a biztosítók számos olyan fejlesztést vezettek be néhány hét vagy hónap alatt, amelyek azelőtt akár évekig is eltartottak volna. A lakásbiztosításoknál például a kárügyintézés és a kárszemlézés területén mondhatni általánossá váltak az online megoldások, a távolsági kapcsolattartás, de ami különösen érdekes, hogy az életbiztosítások területén is új digitális szolgáltatások jelentek meg. Egyre több az önkiszolgáló tranzakció, az automatikus folyamat, a mesterséges intelligencia által támogatott kockázatelbírálás és az algoritmizált kárrendezés.
Erős a kölcsönhatás: a fejlesztéseket tovább gyorsítja, hogy a járványhelyzet hatására az ügyfelek is nyitottabbá váltak a digitális megoldások iránt. Az elkövetkező időszak nagy kihívása: kialakítani az optimális, az ügyfelek igényeinek megfelelő egyensúlyt a digitális térben standardizálható vagy éppen személyre szabható termékek, illetve a továbbra is személyes jelenlétet és komoly tanácsadói hátteret igénylő termékértékesítés között.
– Milyen biztosításokat kötnek leginkább az ügyfelek?
– A biztosítók már több mint tizennégy és fél millió szerződést kezelnek. A legnagyobb állományt – talán nem meglepő – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások teszik ki, az 5,8 millióhoz közelítő darabszámmal, de itt a szerződések megkötése törvényi kötelezettség. A magyar ingatlantulajdonosok 72–73 százaléka viszont már saját elhatározásból rendelkezik lakásbiztosítással, nagyjából 3,3 millióan.
Ötödannyian kötöttek cascót, mint kötelezőt, és a sorrendben csak ezután következnek az élet-, betegség-, valamint balesetbiztosítások – mintha a vagyontárgyainkat fontosabbnak tartanánk saját magunknál. Talán ezért is különösen biztatók az idei első negyedéves adatok: a pandémia sokakat ráébreszthetett saját maguk és szeretteik biztonságának kiemelt fontosságára.
– Az első negyedévben nőtt a biztosítók díjbevétele. Ez minek köszönhető?
– Leginkább talán az életbiztosítások kiemelkedő növekedésének, ami egyébként szembemegy a korábbi évek tendenciáival. Most az életbiztosítási piac 10,3 százalékkal, a többi majdnem öt százalékkal nőtt. Az életbiztosítási piacon nagyon rég voltak ilyen szép számok, az emelkedést inkább a rendszeres díjas szerződések emelkedése mozgatja. A Mabisz tavaly év végi nyugdíjbiztosítási kampánya is eredményt hozott, részben ennek is köszönhető a nyugdíjbiztosítási díjbevétel 11,2 százalékos bővülése.
Összességében a lakossági megtakarítási tortán belül is nőtt az életbiztosítások súlya. A lakosság tudatosságát mutatja, hogy kitartottak a folyamatos díjas biztosításaik mellett, az ügyfelek és a közvetítők is felelősen viselkednek, ami a törlések, visszavásárlások alacsony számán is látszik. S persze annak is megvan az eredménye, hogy a társaságok jellemzően az átmeneti fizetési nehézségben lévők segítségére siettek – átmeneti díjfizetés-szüneteltetéssel, biztosításiösszeg-csökkentéssel, kötvénykölcsönnel.
– Mire számítanak az év második felében és kétezer-huszon-kettőben?
– Sajnos nincs kristálygömböm, hogy lássam, hogyan alakul ősszel a járványhelyzet, mi várható az év második felében. A biztosítók is több forgatókönyvvel készültek, készülnek az évre, minden attól függ, valóban visszatér-e az élet a normális mederbe. Most mindenki várja, mit hoz a nyár. Nagy kérdés, hogy az idei szezonban mennyien utaznak, de a társaságok mind készülnek: a belföldi utazásokra is vannak megoldások a piacon, miközben egyre többen vezettek be fedezeteket, szüntettek meg kizárásokat a covid kapcsán is.