„Vissza a helyes útra”

– Nemrég azt mondta, hogy a V4-ek az Európai Unió motorjává válnak. Ennek kulcsa az együttműködésük. Mik voltak a tárca prioritásai a lengyel V4-es elnökségre, milyen lehetőségeket lát a többi V4-es országgal?

– A lengyel V4-elnökség egybeesett a Covid–19-pandémia által kiváltott világméretű válsággal, amely nehéz próba elé állította a társadalmak működését. Számunkra prioritást élvez a Visegrádi Csoport minden tagjának gazdaságát támogató mechanizmusok kidolgozására irányuló aktív együttműködés. Egyúttal folytatjuk a V4-csoport mint a párbeszédet és a szolidaritást népszerűsítő konstruktív partner arculatának építését. A lengyel elnökség jelszava a „Vissza a helyes útra” („Back on track”) – emögött a V4-államoknak az Európai Unió (EU) döntéshozatalára való befolyás erősítését szolgáló törekvései, a Covid–19-pandémia negatív hatásainak enyhítésére irányuló együttműködés, valamint a különböző területeken való együttműködés állnak.

– Milyen a kapcsolat a V4-ek pénzügyminiszterei között?

– Elnökségünk idején a V4-es pénzügyminiszterek eddig két alkalommal találkoztak – tavaly szeptemberben és 2021 áprilisában. A következő találkozóra ebben a hónapban kerül sor, melynek során lehetőség nyílik az eddigi intézkedések összefoglalására, valamint új témák megtárgyalására, amelyeket utódunk, azaz Magyarország fog majd megvalósítani. Tavaly szeptemberben aláírtunk egy nyilatkozatot, melyben kiemeltük közös elkötelezettségünket a régió és Európa előtt álló pénzügyi-gazdasági kihívások által szükségessé vált intézkedések megvalósítása iránt.

Rámutattunk, hogy az elektronikus gazdaság szektorát érintő adóügyek terén szükséges az együttműködés. Ezek kulcsfontosságú témák, tekintettel arra, hogy a világjárvány idején a digitális piac mekkora jelentőségre tett szert, emiatt is szükséges kialakítani egy együttműködési modellt az államok közigazgatásában. Ez érinti a globális minimumadót, az adócsalások és a gazdasági bűncselekmények elleni harcot, főleg a személyi jövedelemadó és az áfa tekintetében. Áprilisban pedig a taxonómia témájában közös levelet írtunk az Európai Bizottságnak.

– A digitális gazdaságot érintő globális minimumadóztatás kiemelt figyelmet érdemel, miért fontos ez?

– A jogi személyek adózásával kapcsolatos jelenleg is érvényes szabályokat még a 20. század húszas és harmincas éveiben dolgozták ki, azok a hagyományos módon működő vállalatokat érintik, tehát azokat, amelyek tevékenységüket a gyárakra és a hagyományos értelemben vett értékesítésre alapozzák. Jelenleg a modern technológiák rohamos fejlődésével együtt megjelentek azok a vállalatok, amelyek nagy nyereségekre tesznek szert anélkül, hogy fizikailag jelen lennének a piacainkon, például a közösségi mé­dián, böngészőkön és e-commerce platformokon keresztül. Ezért több mint száz országgal együtt a nemzetközi adózási szabályok módosításáról döntöttünk, úgy, hogy azokat a 21. század kihívásaihoz igazítsuk. Emellett saját megoldásokat is javasoltunk.

– Mit vár a koronavírus-járvány legyőzése utáni időszakban a gazdaságtól?

– Az előttünk álló időszak legfontosabb feladata a gazdaságunk beindítása lesz. Ezt szolgálja a Lengyel megállapodás (Polski Lad) program, mely gazdaságunk újraindítását hivatott végrehajtani a Covid–19 után. A pandémia következtében az előző század kilencvenes éveinek elejétől kezdve először tapasztaltunk recessziót Lengyelországban. Azonban az így is enyhébb volt, mint amire számítottunk, és láthatóan sekélyebb is, mint az EU legtöbb országában. Jelenleg erős fejlesztési ösztönzésre van szükség. Ezt biztosítja a Lengyel megállapodás program.

– Milyen módon?

– Például az adózásban végrehajtott újraindítás által. Ezt úgy dolgoztuk ki, hogy hatékonyan kezeljük a pandémia negatív következményeit. Az adóreform esélyt jelent az egész társadalom számára egy jobb életre, a gazdasági normalitáshoz való visszatérésre, a vállalatok újjászületésére, új vállalkozásokról szóló új ötletekre, a foglalkoztatottság növelésére és vonzóbbá tételére. Arra törekszünk, hogy több pénz maradjon a lengyelek zsebében.

Már korábban is ezt az irányt képviseltük, pél­dául amikor a jövedelemadót 18 százalékról 17 százalékra csökkentettük, és az alapvető termékek áfáját valamint a társasági adót is csökkentettük. Ha több pénz marad az embereknél, az egyben nagyobb fogyasztást, több befektetést, összességében pedig gazdasági növekedést jelent. A Lengyel megállapodásban az adómentes összeget harmincezer zlotyra növeltük, ami egy európai szintű összegnek számít, és Németországgal vagy Franciaországgal összehasonlítható.

Az adómentes összeg megemelésének köszönhetően a legszegényebbek, köztük a nyugdíjasok nem fognak személyi jövedelemadót fizetni. A másik változás, hogy 120 ezer zlotyra emeljük annak az adósávnak a felső határát, mely után 32 százalék adót kell fizetni. Kedvezményeket vezetünk be a középosztály számára. A módosítások előnyeit 18 millió lengyel fogja élvezni.

– Ez az összes tervezett módosítás?

– A Lengyel megállapodás egy összetett terv, mely számos elemből, intézkedésből áll. Röviden a lengyelek életszínvonalát javító programnak nevezhetnénk, mely az adórendszer módosítása által is ezt a célt szolgálja. Egy beruházási adócsomagot is kidolgoztunk, ami a lengyel gazdaság innovativitását és versenyképességét hivatott erősíteni. Lengyelországnak jelenleg több modern technológiai megoldásra és innovatív projektre, valamint befektetést támogató közegre és versenyképes fiskális politikára van szüksége, karnyújtásnyira lévő ipari termelésre és megbízható ellátási láncokra, valamint erős háttérre.

Kedvező feltételeket kívánunk teremteni a gyártásnak a világ más részeiről történő reallokációja által. Ezért a lengyel adórendszer támogatni fog minden olyan vállalkozót, aki az inno­vá­cióba kíván befektetni. Egy adókedvezmény-csomagot dolgoztunk ki, mely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy új ötleteket vezessenek be. Ezek között lesznek a K+F- és IP BOX-kedvezmények, valamint a prototípusokra, robotizációra, robotokra és innovatív alkalmazottakra vonatkozó kedvezmények is. Az adózás terén végrehajtott újraindítás által arra is szeretnénk ösztönözni a vállalatokat, hogy bátrabban lépjenek más piacokra.

– Magyarország a lengyel befektetések ötödik legnagyobb külföldi célpontja, a befektetések összege 2019 végén 1,3 milliárd eurót tett ki. Milyennek látja a két ország kapcsolatát?

– Lengyelország és Magyarország kapcsolatai különösen értékesek, mivel ezeket a kapcsolatokat nemcsak kétoldalúan, hanem nemzetközi fórumokon, például az Ecofin tanácsa és a Visegrádi Csoporton belüli együttműködés során is erősítjük. Az országaink közötti szolidaritásnak köszönhetően közös álláspontot alakíthatunk ki például az Európai Unióban, ez pedig kihat országaink szerepének megerősödésére a régióban. Gazdasági és kereskedelmi együttműködésünk pedig egyre erősebb, ami nagy örömre ad okot, és jó előjelként szolgál a jövőt illetően. A kereskedelmi forgalom 2018-ban csaknem 9,6 milliárd euró volt, ami 2017-hez képest 6,9 százalékos növekedés.

– A lengyel kormány az innovatív és egyre inkább digitalizált üzleti modellekre összpontosít, ezek fontosságát ön is hangsúlyozta már többször is. Hogyan áll e téren Lengyelország?

– A világjárvány rámutatott, hogy a gazdasági stabilitás visszaállítása mellett mennyire fontos a digitalizáció és innováció fejlesztése. Ezért V4-elnökségünk idején ezek a témák prioritást élveztek. Lengyelország európai szinten világos, elfogadható és praktikus politikai keretek kidolgozására törekszik a GovTech már említett, és egyéb területein egyaránt.

Ami a belföldi intézkedéseket ille­ti, a „CyberPoland 2025” egyik legfontosabb alappillére a lengyel gazdaság innovációja, a gyors digitalizációt és a lengyelországi vállalkozások automatizálását irányozza elő. A vállalatok ilyen irányú beruházásai kulcsfontosságúak lesznek a Covid–19 világjárvány hatására lelassult gazdaság visszaépítésében. A Lengyel megállapodásban is nagy hangsúlyt fektetünk a digitalizációra, azonban ez a folyamat már korábban megkezdődött, és azt a Covid–19 is felgyorsította.

Erre az én tárcám a legjobb bizonyíték, amely oly módon változik, hogy az általa kínált szolgáltatások kényelmesek és modernek legyenek. Ennek köszönhetően egyre több adózással kapcsolatos ügyet lehet intézni otthonról is, például az e-Adóhivatal használatával. Ez egy internetes portál, mely fokozatosan épül ki, folyamatosan bevezetett e-szolgáltatásokkal. Az e-Adóhivatal az utóbbi évek egyik legnagyobb változása a lengyel adóhatóság működésében.