Napenergia segítségével teljesülhetnek a klíma­célok

A Nemzeti Energiastratégia 2040-re több lehetséges erőművi forgatókönyvvel számol – mondta tegnap Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) általános elnökhelyettese a TÜV Rheinland Csoport szerdai online szakmai konferenciáján, ahol a hazai napenergia-piac trendjeiről és a szabályozó hatóság előtt álló kihí­vásokról beszélt.

Kifejtette, Magyarország a hazai beépített kapacitások jövőbeni alakulását illetően egy olyan forgatókönyvet célzott meg, amelyben a nukleáris energia mellett a megújuló, fő­-ként napelemes kapacitásokkal számolunk.

Az elnökhelyettes elmondta, hogy jelenleg mintegy kétezer megawatt beépített napelem-kapacitás áll rendelkezésre, amely a növekedési trendek alapján 2030-ra elérheti a hatezer-ötszáz, majd 2040-re a tízezer megawattos teljesítményt.

Tóth Tamás előadásában kiemelte, hogy lendületesen nő a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye és darabszáma is, amiből arra következtethetünk, hogy a 2030-ra kitűzött célt, amely minimum kétszázezer darab, átlagosan 4 kW beépített teljesítményű háztartási kiserőművel számol, minden bizonnyal teljesíteni tudjuk.

Az elnökhelyettes a folyamatosan növekvő napelem-kapacitás okozta rendszerszabályozási kihívások közé sorolta a kiegyenlítő energia költségeinek növekedését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érvényben lévő kormányrendeletek értelmében ezek a költségek fokozatosan fogják terhelni a kötelező átvételben részesülő erőműveket is, majd 2026-tól a teljes költséget nekik kell viselniük.

Tóth Tamás kijelentette, hogy a megújulók integrációja során a legfontosabb szempont az ellátásbiztonság fenntartása. A villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében olyan szabályozási beavatkozásokra is szükség lehet, mint a hagyományos erőművek visszaterhelése, a határkeresztező kapacitások fokozottabb igénybevétele, de nőhet a rendszerszintű tartalékigény is.

A MEKH elnökhelyettes előadásában ismertette a megújuló alapú villamosenergia-termelést, az új, költséghatékony beruházások elindítását ösztönző METÁR-tenderek eddigi tapasztalatait is. Kiemelte, hogy már az eddig lezárt két tender is jelentős áresést hozott, ami azt jelenti, hogy a korábbi hatósági árhoz viszonyítva 47 százalékos villamosenergiaár-csökkenést sikerült átlagosan elérni.

Tóth Tamás felhívta a figyelmet, hogy a harmadik METÁR-tenderre – ahol évi 450 millió forint új támogatás osztható ki maximum 300 GWh áramtermelésre – július elsejétől lehet beadni a pályázati dokumentációkat.