Erős és biztos alapokon kezdődhet meg Magyarország turizmusának újjáépítése

– Mekkora visszaesést okozott a hazai turizmusban a koronavírus-járvány?

– A turizmus teljesítménye kétezer-tíz óta évről évre rekordokat döntött Magyarországon, kétezer-tizenkilencben pedig minden idők legjobb turisztikai évét könyvelhettük el. Az év első két hónapjában még nem éreztette hatását a koronavírus, az adatok ígéretes turisztikai évet jeleztek elő. Úgy tűnt, hogy kétezer-húsz a legjobb év lesz a magyar turizmus történetében, ami egészen március közepéig, a járvány magyarországi megjelenéséig tartott.

Ezt követően a magyar turizmus-vendéglátás hatvan nap alatt gyakorlatilag megszűnt létezni. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) szerint tavaly a nemzetközi utazások száma hetvennégy százalékkal csökkent az egy évvel korábbi eredményekhez képest, egymilliárddal kevesebb utazás volt, mint kétezer-tizenkilencben. A járvány a turisztikai ágazatban több mint százmillió munkahelyet sodort veszélybe a világon.

Ez nagyságrendileg a nemzetközi turizmusból származó bevételek ezermilliárd dolláros csökkenését jelentette kétezer-húszban. A Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) szerint minden olyan hónap, amit az országok a határaikat lezárva töltenek el, két százalékpontos visszaesést jelent a gazdaságokban. Most a legfontosabb feladat a bizalom visszanyerése, bízom benne, hogy kétezer-huszonkettőben elérhetjük a kétezer-tizenkilences bezzegév szintjét. Többet költő, minőségi vendégkör kialakítása a cél.

– Hogyan fog alakulni a turizmus újraindulása?

– Új időket élünk, még a világ száz legfontosabb turisztikai szereplője között sincs konszenzus abban, hogy merre tovább. Az elmúlt hónapokban soha nem látott nehéz-ségekkel kellett szembenéznie mindenkinek, különös megpróbáltatásokon mentek keresztül a szektorban dolgozók és családjaik. Ez adta a motivációt ahhoz, hogy negyvenkilenc szakmai szervezet és az öt történelmi egyház képviselőivel közösen újragondoljuk a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amelyet Magyarország kormánya is elfogadott.

Ennek mentén erős és biztos alapokon kezdődhet meg Magyarország turizmusának újjáépítése, hogy az újra a magyar gazdaság húzóágazata legyen. A fejlesztésorientált szemléletet marketing- és értékesítésfókuszú politika váltja fel, hogy ismét nagy számban fogadhassunk turistákat. Nagy hangsúlyt kap a jövőben a vendéglátás, az egészség-, az üzleti, a konferencia- és a vallási turizmus, valamint a szakmai képzések és az oktatás fejlesztése.

Kiemelt célunk a munkaerő minőségének javítása, aminek már része az a most indult kampány is, amely kisfilmekkel, imázsvideóval, új weboldallal (Karrieraturizmusban.hu) növeli az ágazati szakmák presztízsét. A megújult stratégia fő üzenete, hogy a turizmus és a vendéglátás számunkra nemcsak foglalkozás, hanem hivatás. Szeretnénk másoknak is átadni abból az élményből, amelyet Magyarország jelent számukra.

A kormány sikeres oltási programjának köszönhetően úton vagyunk a normális életünk felé. Nem győzzük hangsúlyozni az oltás fontosságát, hiszen minél többen védettek, annál hamarabb nyerhetjük vissza a szabadságunkat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) bízik az ágazat gyors regenerálódásában, ebben nagy szerep jut a belföldi turizmusnak.

Augusztusig biztosan kell védettségi igazolvány a fürdőkbe, szállodákba, éttermekbe, amelynek birtokában szinte ugyanolyan szabadon utazhat bárki, mint a koronavírus előtti időkben. Azt látjuk, hogy a szokások megváltoztak, az utazók az utolsó pillanatra hagyják az utazási döntéseiket, de fokozatosan visszatér a bizalom.

– Milyen nyár várható?

– A mostani foglaltsági adatok azt mutatják, hogy talán a tavalyinál is erősebb nyár áll előttünk, ahol a belföldi utazásoké a főszerep. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján folyamatosan emelkednek az előfoglalások. A három nyári hónapra összesen 4,3 millió vendégéjszakát rögzítettek a szállásadók, júniusra 1,4 mil­liót, júliusra 1,6 milliót, augusztusra 1,3 milliót.

Továbbra is a belföldiek dominálnak, a foglalások több mint háromnegyede tőlük érkezett. A Balaton térség szálláshelyei a legnépszerűbbek (harmincnégy százalék), ezt követi a Márta–Bükk (nyolc százalék), Debrecen és térsége (hét százalék), valamint Budapest környéke (hat százalék) és Bük–Sárvár (négy százalék).

Mind a három nyári hónapban a vidéki szálláshelyekre érkezett a foglalások döntő többsége, az összes vendégéjszakaszám nyolcvankilenc százaléka fővároson kívüli. A belföldiek esetében ez az arány még ennél is magasabb, kilencvenöt százalék. A legfontosabb küldőországok Németország, Csehország, Lengyelország, Ausztria és az Egyesült Királyság.

– Számíthatunk-e külföldi turistákra idén? Várhatóan milyen gyorsan fog helyreállni a fővárosban a turizmus?

– A nemzetközi turizmus összetettebb kérdés. A távoli piacok – mint az Egyesült Államok, Kína, Izrael és Oroszország – visszatérésére kétezer-huszonkettő előtt nem igazán látok esélyt. A kormány folyamatos tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy egyre több megállapodás szülessen az oltási igazolványok kölcsönös elfogadásáról annak érdekében, hogy minél több ország között szabadon utazhassanak a vendégek.

A külföldi vendégek elmaradása miatt egyelőre Budapest helyzete kevésbé kedvező, ezért fontos, hogy a hazai utazók a fővárost is tekintsék célpontnak. Ehhez akciókra, kedvezményekre, hatékony kommunikációra van szükség. Lesznek belföldi Budapest-kampányaink, de reklámozzuk külföldön is, emellett dolgozunk azon, hogy minél több repülő érkezzen ide.

Várhatóan ősztől az érkező légi járatok hetven százaléka visszaáll a kétezer-tizenkilences szint közelébe, és szinte minden korábban elérhető európai városba lesz összeköttetés. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában hetvenöt százalékos külföldi vendégarányt írtunk le célként, ezt kellene megpróbálni elérni kétezer-harmincig. A korábbi kilencvenhárom százalék óriási kitettséget jelentett, ami most a visszaesést is előidézte.

– A koronavírus-járvány megjelenése mennyire alakította át a magyarok utazási szokásait?

– A tavalyi adatok alapján látható, hogy a járvány következtében felértékelődött a belföldi turizmus. Ismét presztízse van a belföldi nyaralásnak. Nyáron még mindig a strandok, fürdőhelyek a legkedveltebbek, de egyre népszerűbb az aktív és ökoturizmus is, az utazók szívesen választanak kevésbé zsúfolt helyeket és természet közeli programokat. Azt is látni, hogy a járvány idején megnőtt a magánszálláshelyek népszerűsége is.

Megváltoztak a szokások, mindenki rövid távra tervez világszerte. Az is jól kirajzolódik, hogy amint bejelentenek valamiféle enyhítést, azonnal megugrik a foglalási kedv. A járvány következtében felértékelődött a biztonság és a rugalmasság kérdése. Elmondható az is, hogy a legtöbb vállalkozást a válsághelyzet ellenállóbbá tett, nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a tervezés és a nem várt kockázatokra való felkészülés. És talán egy pozitívumként értékelhető, hogy a digitalizációt tekintve tíz évet ugrottunk előre az időben.

– Mi a Nemzeti Szálláshely-minősítési Rendszer célja? Miért van rá szükség?

– Amennyiben az Országgyűlés elfogadja fontos változások lépnek életbe a turizmus-vendéglátás területén. A törvénymódosítás egységes szálláshelyminősítési rendszerre, a vendéglátóhelyek és az attrakciók adatszolgáltatására és a kiemelt jelentőségű települések nevesítésére tesz javaslatot. Valamennyi módosítás a vendégek érdekeit szolgálja.

A Nemzeti Szálláshelyminősítési Rendszer célja, hogy mindenhol megbízható minőséget kapjanak a vendégek, legyen az szálloda vagy éppen magánszálláshely. Valamennyi szálláshely csillagot kap majd, aminek köszönhetően egyértelművé válik, milyen szolgáltatásokat várhat el az oda látogató. Átláthatóbb, azonos feltételeket teremt minden szolgáltatónak, mérhetővé, összehasonlíthatóvá válik a teljesítményük és a minőségük.

Az új minősítési rendszer megalkotását fogyasztóvédelmi szempontok motiválták, mivel számos panasz érkezett a vendégektől, hogy nem a megjelölt kategóriának megfelelő szolgáltatást kapták. Az első kötelező minősítésig mindenki megtarthatja az addigi besorolását. A törvény elfogadása esetén a rendszer fokozatosan lép életbe, 2022. január 1-jén indulhat a szállodák és panziók minősítésével.

A szálláshely-szolgáltatók egy erre kialakított elektronikus felületen regisztrálhatnak majd. Az összes, az NTAK-ban regisztrált harminckilencezer szálláshely besorolása várhatóan kétezer-huszonnégy végére fejeződik be.

– Mik a tervek a jövőre nézve?

– A jövő, de igazából már a jelen is az adatvezérelt döntéshozatal. Kétezer-tizenkilenc nyarától, az NTAK bevezetésével megszűnt az intuíciókon alapuló irányítás, amiben hazánk Európában az elsők között szerepel. Az új, Big Data-alapú kutató-elemző tevékenységünknek köszönhetően fontos elemzéseket és előrejelzéseket készítünk az ágazat aktuális helyzetéről és jövőjéről, tiszteletben tartva mindenkinek a személyiségi jogait.

A Magyarországra érkező külföldiek mobil-cellainformációval és bankkártyaadataival szinte teljes képet alkothatunk a belföldi és beutazó turizmusról. A stratégia újraalkotásával az eszközeink változtak, de a célunk változatlan maradt: kétezer-harmincig Magyarország legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely éves szinten húszmillió vendéget fogad és ötvenmillió vendégéjszakát könyvel el.