Magyarország munkanélküliségi rátája a negyedik legjobb az EU-ban

A KSH csütörtökön azt közölte, hogy áprilisban a munkanélküliek száma 211 ezer volt, ami az egy évvel korábbinál 24 ezerrel, a márciusinál pedig 17 ezerrel több. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett egy év alatt és 0,4 százalékponttal nőtt márciushoz képest. Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 559 ezer volt, ami az előző év azonos időszakát 36 ezerrel meghaladta, míg az előző hónapnál 57 ezerrel kevesebb volt.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az áprilisi adatok még az újraindítás előtti állapotot mutatják. A szolgáltató szektorban már látszik, hogy egyre nagyobb igény van a munkaerőre, ezért várható a foglalkoztatottság további növekedése.

A programok, amelyek munkahelymegtartó és munkahelyteremtő célokat szolgálnak most is elérhetők - ismertette az államtitkár. Szavai szerint most nagyobb hangsúlyt kap a munkahelyteremtő program. Ennek keretében már nemcsak a 25 év alatti munkavállalókat, hanem életkortól függetlenül, a legalább egy hónapja regisztrált álláskeresőket is segítik egy hathónapos programmal. Azon munkaadóknak, amelyek ebből a csoportból alkalmaznak munkaerőt 100 ezer forintot biztosítanak - emelte ki.

Bodó Sándor az első négy havi adatok alapján azt mondta, látszik, hogy tartósan 4,5 millió fölött van a foglalkoztatottak száma. Áprilisban 36 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban, amikor a járvány legnehezebb időszaka volt, hiszen akkor még nem lehetett tudni pontosan, hogy mi fog történni foglalkoztatási szempontból - fogalmazott az államtitkár hozzátéve, hogy az „utolsó békehónaphoz”, 2019 decemberéhez képest 66 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon. Szerinte kijelenthető, hogy a járvány ennyi munkahelyet vett el, így legalább ennyit kell teremteni a következő hónapokban.

Kiemelte: az elsődleges munkaerőpiacon 28 ezerrel többen dolgoznak, ami szerinte egy megnyugtatónak tűnő szám. Csökken a külföldi telephelyen dolgozók száma, illetve a közfoglalkoztatottak száma - tette hozzá.

A területi megoszlást nézve nincs meglepetés - mondta. Míg Észak-Magyarországon 7 százalék fölött van a munkanélküliségi ráta, addig Nyugat-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon 2,3-2,4 százalék körül alakult. Az államtitkár szerint ebben van üzenet is: aki most beruház, befektet Magyarországon és munkaerőre számít, annak mindenképpen a keleti országrészben van nagyobb mozgástere, ott nagyobb a munkaerőtartalék.

Kiemelte, a fiatalok munkanélküliségi rátája 12,5 százalék, az Európai Unióban viszont 17,0 százalék, tehát ahhoz képest jól áll Magyarország. Az államtitkár úgy vélte, ennek oka például a kormányzat 25 év alatti munkavállalókat támogató programja is.

Az ágazatokon belül nincs meglepetés - jelentette ki Bodó Sándor. Mint mondta, továbbra is a legsikeresebbek az IT-szektorban dolgozók, de ide sorolhatók a pénzügyi világ, a műszaki tevékenység, a mezőgazdaság és az építőipar is. A legnagyobb gond a szolgáltató szektorban, a turizmusban és a vendéglátásban van, itt még mindig szükség van az ágazati bértámogatásra, amelyet még néhány napig lehet igényelni - mondta az államtitkár.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, hogy az erős márciusi számok után az áprilisi adatokon meglátszik a harmadik hullám hatása. A májustól megkezdődött és egyre erőteljesebb nyitás hatására jóval nagyobb jelentőséggel bírnak majd a következő hónapok számai. A Takarékbank várakozásai szerint idén 4 százalék alatt lehet a munkanélküliség.

Az elsődleges munkaerőpiac növekszik és ez a tendencia még tovább erősödhet a nyitás felfutásával. A jelenleg látható iparági jelek alapján a nyár elejétől akár újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ami a második negyedévtől kezdődően a GDP-re is pozitív hatást fejthet ki és alátámasztja azokat az elemzői és hitelminősítői véleményeket, miszerint a hazai gazdaság lehet a régiós visszapattanás élén az idén.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint vélhetően a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. A foglalkoztatotti létszám adott csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akár több ezren, akik eddig nem voltak aktív álláskeresők vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.

Az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra. Ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is. Itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akiket más módszertannal a munkanélküliek között tartanánk nyilván. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül, valamivel alatta van. A következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá váltak érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője arra figyelmeztet, hogy a mintavételből következő alacsony pontosság miatt a havi adatokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Havi alapon áprilisban mérséklődött a foglalkoztatottak száma, és bár éves alapon növekedés történt, ez a bázishatással magyarázható, a foglalkoztatás még nem érte el a 2019-es szintjét. A kedvezőtlen adatot a koronavírus miatt bevezetett korlátozások magyarázzák. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a csökkenés ellenére a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, a munkanélküliség pedig alacsony.

A korlátozások enyhítésével ismét a foglalkoztatás bővülésére lehet számítani, sőt, egy-két hónapon belül a munkaerőhiány is ismét erősödhet, különösen azokban az ágazatokban, ahol a hosszú ideig tartó kényszerű zárvatartás miatt elbocsátásokra volt szükség (turizmus-vendéglátás), ahol a kereslet jelentős növekedése várható (építőipar) vagy ahol az alacsony bérek nem teszik vonzóvá a munkavállalást (oktatás).