Gazdaság

Budapest szívügye a kormánynak

A hétköznapi, kis ügyek ugyanolyan fontosak, mint a nagy, városfejlesztő beruházások

Nekünk a kormányzatból akkor is törekednünk kell az együttműködésre, ha a városházától elutasításban részesülünk, esetleg időnként becsmérlő szavakat kapunk – nyilatkozta lapunknak Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Budapest szívügye a kormánynak
Fürjes Balázs államtitkár
Fotó: MH/Purger Tamás

– Hogy értékelné az elmúlt években zajló városfejlesztéseket?

– A kormánynak szívügye Budapest, ami a nemzet fővárosa. A legfontosabb fejlesztések közé sorolom az otthonteremtést, a közlekedést és a város zöldítését, de emellett természetesen jutott erőforrásunk arra, hogy az iskolákat is felújítsuk. Amikor óvodát, iskolát, egyetemeket építünk, akkor a jelent és a jövőt szolgáljuk, hiszen Magyarország versenyképessége a diákok tudásának a minőségén múlik. Természetesen fontos a pedagógusképzés, mert nem mindegy, mit és hogyan tanulnak, de az is számít, hogy milyen helyen, mennyire korszerű helyen tudják oktatni a gyerekeket, mi ezért tudunk tenni.

– Mennyire tudnak „összedolgozni” a jelenlegi fővárosi vezetéssel?

– Én azt vallom, hogy kutyakötelességünk az együttműködés. Budapest építéséért egyszerre visel felelősséget a mindenkori nemzeti kormány és a mindenkori városvezetés. Nekünk a kormányzatból akkor is törekednünk kell az együttműködésre, ha a városházától elutasításban részesülünk, esetleg időnként becsmérlő szavakat kapunk. Nekünk nem ezzel kell foglalkoznunk, hanem a budapestiek érdekével.

Az ő érdekük pedig az, hogy találjuk meg az együttműködés útját, én mindig azt szoktam mondani: ha egy tárgyalásra leülünk, és 100 kérdésből 99-ben nem tudunk megegyezni, de egyben igen, akkor az már megérte.

– Mik azok a nagy projektek, melyekre a következő években kiemelt figyelmet kell fordítani?

– Nem szeretek különbséget tenni kis és nagy ügyek között, mert például egy-egy helységből álló rendelőintézet felújítása vagy új diagnosztikai, terápiás eszközökkel való felszerelése legalább olyan fontos tud lenni, mint egy nagyobb kulturális beruházás. Az életet a hétköznapokban éljük, ezért a hétköznapi, kis ügyek ugyanolyan fontosak, mint a nagy, városfejlesztő beruházások.

Nekem meggyőződésem, hogy a legtöbb energiát Budapesten a közlekedés fejlesztésére kell fordítani. Ezért akarjuk megépíteni a Galvani-hidat, ami csökkentheti a belvárosi hidak, és a belváros forgalmát. Tarlós Istvánnal megújítottuk a főváros metróhálózatát, átadtuk a 4-es metrót, a fonódó villamossal Pesten és Budán is megújítottuk a villamoshálózatot. A kötött pályás közlekedés lehet a legkörnyezetbarátabb és legnagyobb segítség, ezért most a Hévek vannak soron.

A következő tíz év programja, hogy teljes egészében megújítsuk a hálózatot, valamint a csepeli és ráckevei Hévet, melyeknek még nincs metrókapcsolatuk – szemben a gödöllői vagy szent­endrei vonallal –, amit úgy újítunk fel, hogy bevezetjük a Kálvin térig, megkönnyítve a közlekedést.

Kapcsolódó írásaink

Karácsony balos tempójú gúnyolódása

ĀFürjes Balázs: Egy uniós ország nem engedheti meg magának, hogy olyan miniszterelnöke legyen, aki nem beszél angolul, aki tolmács nélkül, közvetlenül nem tud tárgyalni, érvelni